Braunmüller Lajos • 2024. március 13. 05:58
Az elmúlt szezonok során anyagilag kimerült szántóföldi növénytermesztők igyekeznek spórolni az inputkiadásokkal, ám míg az őszi kalászosok vetésénél szóba jöhetett a fémzárolt vetőmagok helyett a vetésre szánt mennyiség visszafogása, ez a tavaszi vetésűeknél biológiai okokból sem jelent megoldást. A piacon jelenleg kedvező akciók is jellemzőek, a mindeddig kiváró gazdák pedig részben ezek hatására is élénken keresik a megbízható vetőmagokat. Nem jelenti ugyanakkor ez azt, hogy ne figyelnének oda a költségeikre, a széles szortimentből a legtöbben máris igyekeznek az olcsóbb ajánlatokat kiválasztani. Míg a nagy, tőkeerős szereplők kevésbé érzékenyek a kiadásokra, a kisebb és közepes termelők tömegei az alsó polcról válogatnak, és azt is minél később szeretnék kifizetni – vállalva ezzel a havi kamatokat is.
A 2022-es aszály, a 2023-as terményár-esés után egyelőre az idei év sem ad alapot komoly reményekre a szántóföldi növénytermesztés szereplőinek, akik a korábbi terménymaximalizálás helyett inkább a költségek optimalizálására, sőt, sok esetben minimalizálására törekednek. Az inputkiadások lenyesése teljesen érthető törekvés ilyenkor, ám néhány rossz döntés kockázatokat is rejt magában.
Nem javasolt az, hogy a gazdák a vetőmag költségén spóroljanak, ugyanis fémzárolt vetőmag használatával hatósági oldalról is nyomon követett, ismert és biztos eredetű, faj- és fajtaazonos, szennyező anyagoktól és gyommagoktól mentes, magas csírázási erélyű alapanyaggal alapozható meg a minőségi és megfelelő mennyiségű árutermesztés
– hívta fel a figyelmet a közelmúltban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös sajtóközleményében. Hozzátették: a vetőmag ára a teljes termelési költség hozzávetőleg csupán tizedét teszi ki. A visszafogott, esetenként engedély nélkül csávázott vetőmagok forgalomba hozása törvényellenes, mindemellett jelentős, előre nem látható problémákkal járhat.
Ősszel kevesebb fémzárolt fogyott
Az őszi kalászosok esetében valóban lényegesen kevesebbet vettek fémzárolt vetőmagból, mint amennyivel korábban a szakma számolt
– mondta el az Agrárszektornak Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette: a vetőmag ára általában a termény árával áll összefüggésben, ám tavaly a terményár-esés ellenére a vetőmag-előállítás költsége nem mérséklődött ilyen ütemben. Igaz ez a tavaszi vetésű növények esetében is, vagyis az elnök szerint az elmúlt évhez képest a vetőmag ára nem változott érdemben – bár elismerte, hogy vonzó akciók idén is vannak, elsősorban azokból a tételekből, amelyekből nagy készletek állnak rendelkezésre.
Tekintve, hogy a tavaszi vetések hamarosan időszerűek lesznek, az eddigi kivárás után jelenleg valóban élénk a piac, az elnök szerint nem lehet tovább várni a vetőmag megvásárlásával.
A termelők a mi meglátásunk szerint sem a legdrágább vetőmagot keresik, de arra nem lehet számítani, hogy drasztikus áresés következik be, komoly árcsökkenést nem látunk
- fogalmazott.
Az ár fontos szempont, és a fizetés határideje is
Takács Géza szerint a termelőkre most is jellemző a bevált fajtákhoz való ragaszkodás, a gazdák a megszokott, kipróbált szortimentből válogatnak. Amiben némi mozgástér adódhat, az a vetőmag ára és a fizetés határideje.
A finanszírozási igény egyre fontosabb szempont, hiszen az elmúlt szezonok során anyagi értelemben kimerültek a termelők, ezért egyre inkább abban érdekeltek, hogy minél később fizessenek. Itt azonban számolni kell a havi kamatokkal is – ennek mértéke jelenleg 1-1,2 százalék körül alakul. Ráadásul a finanszírozóknak kockázattal is kell számolniuk, biztosítékot szeretnének, hogy a termelő a szerződés szerinti hónapban biztosan tudjon fizetni. Jelenleg egy nagy kérdés, hogy a tavalyi és az idei év után a gazdák milyen anyagi helyzetben zárják a szezont.
A könnyebb ellenállás irányába mennek
Mi tavaly ősszel ugyanúgy eladtuk azt a fémzárolt kalászos vetőmag mennyiséget, amit általában az őszi időszakban szoktunk. Emellett viszont a csávázószer értékesítésénél látszott, hogy nagyon sokan visszafogták maguknak a kalászos vetőmagot, a csávázószert megvették olyan szereplők, akik korábban nem vásároltak ilyesmit
- mondta el az Agrárszektornak Tar István, az Input-Agro Kft. ügyvezető-tulajdonosa. A döntően Kelet-Magyarországon műtrágyát, növényvédőszert és vetőmagot forgalmazó cég vezetője kifejtette: a látszólagos ellentmondás oka, hogy a 2022-es aszályos év után megnőtt a kalászosok aránya a vetésterületben, és ez láthatóan a mostani szezonban sem csökken. A kalászosokon belül is növekedett a már korábban is hangsúlyos őszi búza aránya.
Tar István hozzátette: térségükben csökken a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete. Ennek oka, hogy tavaly nagyon jó termés volt mindkét növény esetében, ezért továbbra is nagy készletek vannak az feldolgozó konzervgyáraknál, illetve hűtőházaknál.
Ennek eredményeként a feldolgozók alacsony árakon szerződnek a termelőkkel, akik számára ezek az ajánlatok már nem annyira vonzók, mint korábban. A csemegekukorica és a zöldborsó esetében tehát felszabadul egy jelentősebb vetésterület.
Hasonló a helyzet ebből a szempontból a hibridkukorica vetőmag-előállítás esetében is, a cégvezető úgy látja, hogy itt is jelentős terület-csökkenés tapasztalható. Az ok itt is hasonló: tavaly jelentős mennyiség termett, a jó évjárat miatt a vetőmagüzemekben nagy készletek vannak.
A nagyok nem adják alább, a kicsik ott spórolnak, ahol tudnak
Tar István úgy látja, hogy némileg kettévált a piac az igényeket illetően. A kellően felkészült, tőkeerős, és tudással, technológiával egyaránt rendelkező szereplők továbbra is kitartanak ezen növények mellett, és meg is adnak ezeknek mindent: a műtrágyán és a növényvédőszeren sem spórolnak indokolatlan mértékben. A többiek, a kisebb és közepes termelők számára a tavaszi szezonban az árukukorica és a napraforgó marad.
Az alternatív növények, így például a cirok, lassan terjednek csak, bár lenne ráció a vetésszerkezet diverzifikációjában, egyelőre nem hódítanak teret ezek a fajok – annál is inkább, mert az áruk ezeknek is sokat csökkent.
A cégvezető szerint főként a napraforgó esetében nem jellemző a termelők árérzékenysége, itt ugyanis sokat számítanak az agronómiai tulajdonságok, a terméshozam, az olajtartalom, az ellenállóképesség. A napraforgó esetében tehát jellemzően továbbra is megveszik a minőségi vetőmagot, a top gyártók termékeit. Ennek ellenére a korábbi csúcsok után kismértékben csökkenni fog a kelet-magyarországi térségben a napraforgó vetésterület.
Az árukukorica vetési szándék az ügyvezető szerint növekedett tavalyhoz képest, amelynek fő oka az, hogy 2023-ban kellő mennyiségű csapadék hullott, a gazdák ezért bíznak a jó kiinduló feltételekben. Tavaly a kukorica kevésbé volt népszerű, mert a 2022-es aszály miatt kevésbé bíztak a termelők az évjáratban.
A kukoricában van mozgástér
Hozzátette: a kukorica vetőmagok esetében kiterjedt szortimentből választhatnak a termelők, és az árak is meglehetősen széles skálán mozognak. Látható, hogy a nagyobb nemesítő cégek a kisebb termelőknek is szeretnének olcsóbb alternatívákat kínálni, amelyre ugyanakkor a költségcsökkentés miatt a nagyobb gazdák is odafigyelnek.
Az ügyvezető szerint a spórolás némileg érthető, de a technológiai kiadások folyamatos visszavágása negatív spirált eredményezhet.
Minél kevesebbet tesz a termelésbe a gazda, annál kockázatosabban fog tudni termelni. Nem lesz olyan ellenálló a növénye, nem lesz akkora termése, kevesebb lesz a pénze, a következő évben még kevesebbet tud ráfordítani a termelésre.