Úgy tűnik nagyobb haszon érik a jó direktvetőgépet használó szántóföldi biotermesztőknek

Úgy tűnik nagyobb haszon érik a jó direktvetőgépet használó szántóföldi biotermesztőknek (x)

PR
A szezon végi matematika egyértelmű, a regeneratív mezőgazdaság és a biotermesztés nemcsak a talajéletnek, hanem a gazda pénztárcájának is többet hoz – ha a képletből nem hiányzik egy SKY direktvetőgép. Utóbbit már Szabadka Péter Pál, az ország egyik úttörő szántóföldi biogazdálkodója teszi hozzá, aki mára lassan 500 hektáron zárja a szezont forgatás, műtrágya és növényvédőszerek nélkül. Mindezt ráadásul forintra pontos számításokkal leellenőrzött formában teszi, hiszen olyan gazdáról beszélünk, aki közgazdászként vágott bele a növénytermesztés megreformálásába.

A Komárom-Esztergom vármegyében szórtan elhelyezkedő táblákon dolgozó gazdálkodó szerint a szántóföldi növénytermesztésben a regeneratív művelés és a biogazdálkodás kombinációját lépésről lépésre érdemes bevezetni, figyelembe véve a helyi adottságokat. A sikerhez elengedhetetlen a pontos számítás és tervezés is, illetve a megbízható géppark.

A regeneratív mezőgazdaság mára kinőtte a gyerekcipőt

A 2000-es években szinte szitokszó volt a biotermesztés, és megkérdőjelezhetetlennek tűnt az ekehasználat a szántóföldi növénytermesztésben. Ma már inkább arról szólnak a szakmai viták, itthon milyen utat követhetünk eredményesen a forgatás nélküli talajművelés terén. A törekvés egyik úttörőjének az országban Szabadka Péter Pál számít, aki 2009-ben közgazdász háttérrel tért vissza a családi gazdaságba, hogy 2016-tól, 24 hektárral indulva felkutassa a biotermesztésben és a regeneratív termelőmunkában rejlő lehetőségeket. A gazda szerint a számok az mutatják, hogy a biotermesztés jobb üzlet, de a mezőgazdaság mostohagyermekeként ebbe a hibákat, kísérletezéseket is bele kell számolni. Az erőfeszítésnek viszont két letagadhatatlan előnye van: az így előállított termény magasabb eladási áron értékesíthető, ráadásul a gyermekeink előtt sem kell szégyenkeznünk, ha később a bolygó megőrzésére terelődik a szó.

„Amikor a regeneratív talajművelés és a biogazdálkodás mellett döntöttem, a gazdasági racionalizálás gondolata hajtott. A komoly nagyüzemekkel nehéz és egyre nehezebb felvenni a versenyt. A regeneratív műveléssel az inputanyagköltség csökkenthető, nekem ez az irány adta magát. A kezdeti gazdasági motiváció végül kiegészült, mert a művelési módunk látványosan tett jót a környezetünkkel, a talajélet javult. Ha a gyermekem később megkérdezi, mit tettem a bolygó védelméért, nem kell lesütött fejjel válaszolnom.”

A szántóföldi biotermesztés járt útjain Szabadka Péter Pált követve

„Szabadka Péter Pál nem a levegőbe beszél, végzettsége közgazdász, emellett 2009 óta foglalkozik földműveléssel. Ma 500 hektáros gazdaságot vezet. Régi szakmáját gazda korában is kamatoztatja, tevékenységének minden részletét számokkal és precíz kimutatásokkal tudja alátámasztani.

Semmit nem csinálunk érzelmi vagy megszokásos alapon, azoknak a technológiai elemeknek van csak helye a gazdaságban, amit matematikai alapon alá lehet támasztani.”

Hogyan éri meg jobban a forgatás nélküli talajművelés?

A matematika pedig azt támasztja alá, hogy a biogazdálkodás megéri. A regeneratív mezőgazdasági elveket figyelembe véve Szabadka a legutóbbi árpavetését a kukoricaaratás után ejtette meg két sekély tárcsázást követően. Alávetésben vetett még a földbe vörösherét, majd jött az aratás ideje. „Ennyi volt az én árpatermesztésem a 2022 őszi meg a tavaszi időszakra” – sommázza, hozzátéve, hogy növényvédő szereket vagy biostimulátorokat egyáltalán nem is használtak.

A termelő önköltsége 160 ezer forintra jött ki hektáronként. A négy tonna árpa hozamot a jó minősége miatt hektáronként 210-220 ezer forintért adta el, hektáronként 50-55 ezer forintos haszonnal, ami meglátása szerint tűnhet „vékonykának”, a környék konvencionális termelőihez viszonyítva már kevésbé.

Attól, hogy a termésmennyiség alacsonyabb, a haszon még lehet magas

Más környékbeli gazdák hektáronként 6 tonnát termeltek, ami jelentős plusz eredmény, de az összes inputanyagot beleszámolva náluk 300 ezer forintra jött ki az önköltség hektáronként. Az árpa alá bőségesen jut ilyen téren nitrogénműtrágya is, arról már kevesebb szó esik, hogy ez önmagában csökkenteni fogja a hektolitersúlyt. A jelenlegi piaci dömping mellett ezt a minőséget az aratás után 38-40 ezer forintért vették át tőlük. Amennyiben megszorzom a 6 tonnát 40 ezer forinttal, az 240 000 forint árbevétel, 300 000 forintos önköltség mellett így a vége mínusz 60 ezer forint hektáronként. Nálam mit mutat ugyanez a matematika? Gyengébb termésátlag, jobb minőség, ami végül 220 ezer forintos árbevételt ért 160 ezer forint önköltség mellett, ez plusz 60 ezer forint hektáronként. Mindezt persze támogatások nélkül értendő.

Napraforgó-termesztéssel a biogazdálkodó hasonló eredményeket mutat fel. Tonnában mérve ugyan kevesebb lett a hozama (2,5 tonna, szemben a konvencionális termelők 3,5 tonnájával), ám magasabb áron adta el, 150-160 ezer forintért.

Induló tippek forgatás nélküli talajműveléshez és talajjavításhoz

A Szabadka Péter Pál által választott termelési mód egyik alappillére, hogy több kultúrát is termesztenek a táblákon. Ez sokféle árunövényt és takarmánynövényt is jelent, takarónövények főleg a pillangós növények közül kerülnek ki.

„Nem bonyolítom túl a dolgokat, ha egy vetőmagból marad 100-200 kiló a raktárban, akkor azt elvetem zöldtrágyának vagy takarónövénynek. Ez azon múlik, aktuálisan milyen árunövényt termelünk. Ilyen téren fontos, hogy például egy búzából, árpából, napraforgóból és kukoricából álló klasszikus vetésforgóval rendelkező termelőnek sokkal színesebb takarónövény-skálát kell használnia – 8-10 komponensre is szükség lehet, hogy színesítse a talajéletet.– vallja a szakember, aki szerint lépésről lépésre a legjobb elkezdeni a változtatást.”

„A kalászosoknál meg kell várni a bokrosodás végét, a szárba indulás elejét, az ilyenkor elszórt alávetés már nem fogja elnyomni a kultúrnövényt, és nem jár termésveszteséggel. Ezt a technológiát ráadásul nemcsak biogazdálkodók, hanem konvencionális termesztők is bevethetik.”

Sokkal komolyabb feladat, mint hogy eldobd az ekét, és várd az ingyen pénzt

A min-till vagy no-till művelés esetében a Komárom-Esztergom vármegyei termelő szinte mindig ellenzi, hogy valaki egy átfogó alapművelést követően (szántás, lazítás) vágjon bele az átállásba. A tapasztalat ugyanis az, hogy ez utána visszatérő elemmé válik – amivel végül pont a rendszer lényegét és anyagi előnyeit szabotálja.

„2023-ban jártak nálunk például Franciaországból, szeptember 27-28-án ástunk ki egy kétméteres talajszelvényt, a vöröshere-árpa földünknél. 150-160 centiméter mélységig végig tudtuk követni a vöröshere gyökérzetét. Lehet, hogy alávetésként szenved az árpa alatt, de 40-50 centiméterig mindent átsző a gyökérzete, és ahogy látszik, 150 cm-es mélységig teljesen természetes módon átműveli számunkra a talajt, bármilyen lazítás nélkül. A pillangósok előnye, hogy télen is életben maradnak, így védik a talajállapotot egész évben. Az átálláshoz szerintem az egyik legjobb út, hogy egy területen még utoljára konvencionálisan termeljük meg a kukoricát a megszokott inputanyagokkal, ezután következhet az árpa vagy tritikálé már zéró inputanyaggal. Egyszer-kétszer tárcsázunk, a következő tavasszal pedig már a vöröshere kerülhet a táblába alávetésként gyomfésűvel bedolgozva. A fővetemény-alávetés párost természetesen mindenkinek helyben kell kikísérleteznie a saját talajain, a saját gépparkjával és mikroklímájával. A gépparkban nálam jelenleg tárcsát, sorközművelőt, gyomfésűt és direktvetőgépet találni. Azt látom azonban, hogy a tárcsa végül ugyanúgy porosítja a talajt, így a folytatásban átállunk a kultivátoros-grúberes művelésre.”

Sok múlik a jó direktvetőgépen

Az üzem- és inputanyag-költségek kordában tartásához a forgatás nélküli talajművelésben is elengedhetetlen a hatékony vetőgép alkalmazása. Szabadka Péter Pál ilyen téren kimondottan jó véleménnyel van a SKY EasyDrill direktvetőgépéről, amely nagyban segíti őt a sikeres gazdálkodásban. A márka 2023 nyarán esett át egy megújuláson, augusztus óta a Sulky, Prolog és Sky márkák egybeolvasztásával a vállalatcsoport egységes, új arculattal, SKY márkanéven forgalmazza termékeit.

„Egy külföldi gyárlátogatáson járt gazdatárs mesélte, hogy a SKY direktvetőgépeit még a konkurenciánál is dicsérik a pontosságuk miatt. Foglalkoztatott, mit lehetne a gépből kihozni saját célra, így amikor megláttam, hogy hivatalosan is elkezdte forgalmazni az AGRI CS Magyarország Kft., beszereztem egy saját no-till vetőgépet a márkától. A precizitása tényleg kiemelkedő, olyan géptípust választottam, amelynek a tartályrendszerével három különböző magot tudok két eltérő mélységben vetni – ez a biotermesztéshez elengedhetetlen. Ezen felül a robusztussága tetszett meg, a gép anyagminősége ugyanis brutális. A saját EasyDrill direktvetőgépem öt év után úgy néz ki, mint egy alig használt gép, még a festék se pattogzott le a felületéről. A karbantartási igénye minimális, a bevett zsírzásokon kívül naponta 5-8 percet kell vele foglalkozni. A beállítása pedig logikus: elsőre ez kb. fél órát tesz ki, utána pedig elég 5-10 perces ellenőrzéseket módosításokat végezni a géppel munka közben. 160-170 LE közötti traktorral nálunk gond nélkül üzemel (4 m-es munkaszélességgel), és van egy hatalmas előnye is az átállásban gondolkozó gazdáknak: a kihasználhatósága. Ez a vetőgép ugyanis ugyanúgy képes direktvetésre, mint a konvencionális munkára. A gazdaságok egyik nagy problémája, hogy az eszközök zöme nincs kihasználva, a SKY vetőgépével erre sem lesz panaszunk.”

Miért tartja jó direktvetőgépnek a SKY EasyDrillt?

SKY EasyDrill no-till és direktvetőgépeknek már a névjegye is figyelemre méltó:

  • 5 modell 3-4-6-8 m munkaszélességgel, könnyű húzással, amelynek köszönhetően a kisebb kivitel már 75-105 LE-s traktorokkal is üzemeltethető.
  • 415 mm-es átmérőjű tárcsás boronákkal 18 vagy 48 soros kivitelben a munkaszélességnek megfelelően.
  • PRO kivitelben a direktvetőgépek 120 literes mikrogranulátum-tartállyal kiegészítve érkeznek.

Azonban a legfontosabb gazdaszemmel, hogy mindezt valóra is váltják a mindennapi munka során.

Precíz, pontos munkát végzünk vele extrémebb körülmények között, de még így is képesek vagyunk 10-11 km/h-val dolgozni ezzel a vetőgéppel. Sokat próbáltuk a gépet, eddig mindent megoldott, még a napraforgó után művelés nélkül vetett gabonafélékkel is elbírt. Egy kukoricatarló 10 centis terményszőnyegén az első modellek még nem tudtak áttörni, de az új SKY direktvetőgépekkel már ez is realitás.

Sikeres átállás a szántóföldi növények forgatás nélküli termesztésében? Válassza a kiemelkedő tudású SKY direktvetőgépeket a hivatalos márkakereskedő AGRI CS Magyarország Kft.-től!

www.agrics.hu

(x)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?