Nagy Z. Róbert • 2024. március 17. 06:01
A zöldségek magjainak állandó helyre vetése a legegyszerűbb szaporítási módszer, hiszen palántázásuk esetén jóval nagyobb a gondozási igény. Általános tévhit, hogy vetni csak tavasszal lehet, sőt. Amennyiben a terület öntözhető, szinte mindig lehet vetni annak érdekében hogy a betakarítás is időzíthető, időben jól elnyújtott legyen.
Mi vetünk, a természet időzít
A zöldség vetőmagok kikelése során számos körülmény fontos szerepet játszik. Ahhoz, hogy a magok megfelelően keljenek ki, szükség van a ideális hőmérsékletre, a vízmennyiségre és a kelés utáni fejlődéshez optimális fényviszonyokra. Az elvetett mag a talaj nedvességtartalmának következtében vizet vesz föl, megduzzad és egyszer csak kicsírázik. Az nagyon lényeges, hogy a mag, ha már vizet vett föl, akkor nedves talajban legyen legalább a kikelésig, ellenkező esetben elpusztul. Ha elvetjük a magokat akkor nagyrészt a többit a természetre bízzuk, hiszen akkor fognak kikelni, amikor megfelelő a hőmérséklet lesz és elégnedves a talaj e folyamatok beindulásához. Az idő hossza, amely alatt a zöldség vetőmagok kikelnek fajtától függően változik. Például a paradicsom magok általában 5-10 nap alatt kelnek ki, míg a paprika magok 7-14 nap alatt. A zöldborsó magjai általában 10-14 nap alatt kelnek ki, míg a sárgarépa magoknak 14-21 napra van szükségük a csírázáshoz. Ez persze változhat, hiszen egy tavaszi vetés, amikor még hűvösebb van több idő alatt kel ki, egy nyári vetés, amikor magasabb a hőmérséklet akár napokkal hamarabb.
A hidegtűrőket már most vethetjük
Bizonyos zöldségfajok magjai alacsonyabb hőmérsékleten kicsíráznak, míg másoknak ehhez melegebb körülmények kellenek. Így márciusban azonban már számos faj vethető. A salátát általában kora tavasszal vagy ősszel vetik, amikor már a fagyveszélyes időszakokon túl vagyunk. A hűvös időjárási viszonyok kedveznek is a salátának, melyet például nyáron nem is lehet jól termeszteni, mert leveleit károsítja a magas hőmérséklet. A retek, hasonlóan a salátához, kora tavasszal, vagy nyár végén vethető, azaz a nyári időszakban szüneteltessük a termelését. Mivel ez is rövid tenyészidejű faj, így a nyár kihagyása nem okoz gondot. A spenót hidegtűrő zöldség, már korán tavasszal vethető a magja. A nedves talajt kedveli, ezért érdemes a vetését a csapadékosabb időszakra ütemezni. A legjobb, ha a sárgarépát is közvetlenül a fagyveszély elmúltával vetjük a földbe. Az optimális hőmérséklet a csírázásához 10-15 Celsius-fok között van.
A dughagymák ültetése is ideális ilyenkor, de ezek ősszel is elültethetők, mert a kihajtott növények jól áttelelnek. Hagymát termeszthetünk magról vetve és dughagymáról ültetve. Magról vetve a termesztés két évet vesz igénybe. A most elültetett dughagymákat érdemes kicsit sűrűbbre tervezni így amikor zöldhagyma stádiumba érnek minden másodikat kiszedhetünk ilyen célra, így az állomány ritkul és a földben maradók nyár végéig rendesen kifejlődnek és jól tárolható vörös, vagy lilahagymaként szedjük majd fel akkor azokat. A dughagymát érdemes kicsit mélyebbre ültetni, mint a hagyma magassága, mert ha túl sekélyen ültetjük akkor a zöldhagyma felszedésekor rövid lesz a fehér, legízletesebb része.
Visszatérve az ideális vetésidőkre a zöldségek esetén ennek rendszerint a legkorábbi és legkésőbbi időpontja az irányadó. A legkorábbi azért, hogy az időjárásnak köszönhetően már hamar kikeljenek. A legkésőbbi pedig azért, mert ha ezután vetünk, akkor a fagyok beálltáig nem biztos, hogy betakaríthatók lesznek a zöldségek, akkor pedig hiába gondoztuk ezeket. A két szélső időszak között pedig a tenyészidőszak függvényében többször is vethetünk, e szakaszolásnak köszönhetően a betakarítás is szakaszos lesz.
Az alábbi felsorolás a vetésre ideális dekádokat jelöli: első dekád a hónap első 10 napja, második dekád a hónap középső 10 napja, 3. dekád pedig az adott hónap 20-30. napja közötti időszak.
- Február 2. dekád: borsó, sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek vetés, vöröshagyma dughagyma ültetés, fokhagyma ültetés
- Február 3. dekád: torma dugványtelepítés, borsó, spenót sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek vetés, vöröshagyma dughagyma ültetés, fokhagyma ültetés
- Március 1. dekád: sárgarépa, petrezselyem, metélőhagyma, borsó, fejes saláta, spenót, kapor, vöröshagyma dughagyma, fokhagyma ültetés
- Március 2. dekád: fejes saláta, spenót, sóska, kapor, borsó, sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma magvetés, korai burgonya ültetés
- Március 3. dekád: spenót, sóska, kapor, nyári retek vetés, korai burgonya ültetés
- Április 1. dekád: nyári retek, spárgatök, burgonya, paprika, paradicsom, spenót, kapor, sóska vetés
- Április 2. dekád: nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska vetés
- Április 3. dekád: cékla, uborka, sütőtök, dinnyefélék, bab, kukorica, kapor, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel vetés
- Május 1. dekád: csemegekukorica, kapor, uborka, bab
- Május 2. dekád: uborka, bab, csemegekukorica, kapor vetés és a palánták kiültetése is ekkortól kezdődik, mert már nem kell talajmenti fagyokra számítani
- Április 3. dekád: uborka, cikória, csemegekukorica, zöldbab, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé
- Június 1. dekád: csemegekukorica, zöldbab, cikória, kapor, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka
- Június 2. dekád: zöldbab, uborka, kukorica, kapor
- Június 3. dekád: karalábé, cékla, zöldbab, fejes saláta, kapor, uborka vetés, késői burgonya ültetés
- Július 1. dekád: karalábé, cékla, uborka, kapor, fejes saláta, zöldbab, késői burgonya ültetés
- Július 2. dekád: zöldbab, kapor, cékla, uborka, spenót vetés
- Július 3. dekád: téli retek, spenót, kapor vetés
- Augusztus 1. dekád: téli retek, spenót, kapor vetés
- Augusztus 2. dekád: spenót, sóska vetés
- Augusztus 3. dekád: áttelelő saláta, spenót, sóska, vetés
- Szeptember 1. dekád: áttelelő saláta, spenót, sóska vetés
- Szeptember 2-3. dekád: spenót, sóska vetés
- Október 1. dekád: spenótvetés
- November 1. dekád: sárgarépa, petrezselyem, borsó, torma dugványtelepítés, vöröshagyma dughagyma, fokhagyma ültetés
Mint látható kapor például rengetegszer szerepel, aminek a lényege, hogy folyamatosan vetve, folyamatosan lesz zsenge levelű zöldfűszerünk belőle. Vöröshagymánál a dughagyma ültethető ősszel is, akkor a növény áttelel, de tavasszal is ültethető. Az őszi vetésű növények többsége már következő évi termesztésre szól, ezeknél a hidegtűrő fajoknál a cél, hogy ősszel kikeljenek, kihajtsanak így áttelelve a növény tavasszal már fejlettebb állapotából indul újra növekedésnek, amivel koraiság érhető el.