A mezőgazdaságban lassan alakult ki a biztosítási tudatosság, ám a szabályozói változások és az egyre szélsőségesebb időjárás sokakat ráébresztett arra, hogy foglalkozni kell a kérdéssel. Mennyire érett ma az agrárbiztosítási piac?
Több mint egy évtizede vezették be a támogatott növénybiztosítási konstrukciót, és valóban lassan terjedt el a köztudatban ez a megoldás, de mostanra már szinte minden érintett ismeri ezt a módozatot.
A konstrukció lényege, hogy a befizetett díjnak minimum a 40, maximum a 70 százalékát téríti vissza az Államkincstár európai uniós forrásból, minden év januárjában, az előző évben támogatott növénybiztosításokra fizetett biztosítási díjak után.
Fontos emlékezni arra is, hogy az elmúlt néhány évben valóban sok kockázat adódott a kifejezetten szélsőséges időjárás miatt. Nem ritkák szeptemberi jégesők, a novemberi tavaszias 17 fok, amit a téli hónapok fagykárai követnek. Emlékezetes a 2022-es aszály hatása is.
Úgy látom, hogy a gazdák már nem az agrárbiztosításokon próbálnak meg spórolni, mivel, ha hektáronként lebontják egy biztosításnak a költségét, akkor ez – a támogatások levonása után – már az összköltségükhöz mérten nem annyira jelentős kiadás.
Hogyan alakul a kereslet és a kínálat ezen a piacon? Egyaránt felkészültek az ügyfelek és a biztosítók?
Az előbb említetteknek köszönhetően folyamatosan emelkedik a biztosított szántóföldi kultúrák aránya. Tény ugyanakkor, hogy vannak a szántóföldi kultúrákon kívül problémásabb területek. Például az állatbiztosításokban nincs is támogatott konstrukció, ott azért lenne még hova fejlődni.
A kínálat oldaláról azt is érdemes megjegyezni, hogy a 2022-es aszálykár jelentős változást jelentett a biztosítók életében is, teljesen átrendezte a növénybiztosítások piacát.
Az addigi piacvezető a komoly kárkifizetések miatt nagyon megszigorította a vállalási politikáját. Ennek hatására az ügyfelek nagy része átpártolt más társaságokhoz, de a többi biztosító is nagyon óvatosan szerződött a termelőkkel. Tehát a korábbi nagy verseny, ami a négy társaság között volt tapasztalható a piacon, mára jelentősen mérséklődött.
Meg kell említeni még a gyümölcstermelést, ezen a területen a gazdák nagyon nehéz helyzetben vannak, mert a biztosító kockázatvállalási kedve alacsony az elmúlt 15-20 év káralakulásai miatt. A gyümölcstermelőknek oda kell figyelni arra, hogy csak akkor váltsanak, ha már van jobb ajánlatuk.
A biztosítási díjakban néha meglepő eltéréseket tapasztalhatunk. Mitől függ, hogy végül mennyibe kerül a szerződésben foglaltak teljesítése a gazdának?
A kockázatok jellegéből fakadóan az agrárbiztosításoknál kifejezetten jellemző az egyedi árképzés, nagyon nehéz lenne átlagárakat megjelölni. Jelentős eltérés van például Nyugat- és Kelet-Magyarország között. A nyugati országrész kevésbé volt az elmúlt években kitéve aszálykároknak, sokkal kedvezőbbek a tarifák, mint az Alföldön, ahol 2022-ben kiterjedt pusztítást végzett az aszály. Nyugaton tehát a biztosítók sokkal bátrabban, kedvezőbb díjakkal vállalnak kockázatot. A díjak függenek a terület nagyságtól is, minél nagyobb egy gazdálkodó, annál nagyobb kedvezményt adnak neki.
Az is fontos, hogy milyen csomagot választ a termelő, érdemes az összkockázatú „A” típusú ajánlatokat megfontolni, amely számos természeti havariára nyújt fedezetet – a támogatások visszaigénylését követően – kedvezőbb biztosítási díj megfizetése mellett. Az ajánlatokat érdemes biztosítási alkusszal áttekinteni, aki a segít a termelők igényeinek megfelelő fedezetű és összegű szerződés kiválasztásában.
Milyen az ideális ügyfél a biztosítók számára, és ki az, aki nagyobb kockázatot hordoz?
A biztosítók elsősorban nem ügyfélre lebontva vizsgálják a kockázatot, amikor egy új ügyfélnek ajánlatot adnak. A későbbiekben, amikor már több év tapasztalata van a biztosítónak az érintett gazdáról, akkor már nagyobb jelentősége van annak, hogy a biztosított gazda a területeit milyen gyakorisággal, és milyen mértékben sújtja káresemény.
Ettől függően a biztosító emelheti, csökkentheti az adott területre vonatkozó díjtételeket - az elmúlt években inkább az emelés volt jellemző. Nagyon kedvezőtlen káralakulás esetén fel is mondhatja a biztosító táraság a szerződést, ami az elmúlt években sajnos gyakran előfordult.
Biztosítási szempontból az az ideális, ha valakinek a területei jobban elkülönülnek egymástól. Nekünk van olyan gazdálkodó partnerünk, aki Északnyugat-Magyarországtól Dél-Magyarországig mindenhol rendelkezik területekkel. Nekik minden évben vannak káraik, kapnak is kártérítést, de a kárhányaduk nem haladja meg a 20-30 százalékot. Ez a termelő a biztosítónak egy nagyon jó ügyfél, mert arra kevés az esély, hogy egy ekkora területen tevékenykedő gazdálkodó az összes területén kárt szenvedjen el egyidőben.
Az a gazda, aki viszont egy adott régióban gazdálkodik, ott a régió adottságai, és a korábbi évek káralakulásai jobban meghatározzák a biztosítók árazását, és kockázatviselési hajlandóságát.
Számít ugyanakkor az is, hogy mikor szerződik a termelő. Ennek mikor van ideális időszaka?
Különösen az idei évben tanácsos a mielőbbi biztosítási szerződéskötés.
A 2022-es jelentős kifizetések után nagyon megdrágultak a biztosítók viszontbiztosítási költségei szerte Európában – hiszen mindenhol komoly probléma volt az aszály. Biztosítási szakemberként mindenkinek azt javaslom, hogy ne az egységes kérelem beadásakor, május környékén foglalkozzanak a kérdéssel, mert április után egyre dráguló ajánlatokkal találkozhatnak. Érdemes már január, február során megújítási ajánlatokat bekérni. A szerződéseket novemberben lehet felmondani, de érdemes megfontolni, hogy ezzel élünk-e?
A gyümölcstermelők jellemzően csak akkor mondják fel a szerződésüket, ha garantáltan van más társaságtól ajánlatuk, mert könnyen abban a helyzetben találhatják magukat a gazdák, hogy nem is kapnak ajánlatot, hiszen kifejezetten komoly kockázatok vannak most a gyümölcsösökben.
Mire figyeljenek a gazdák, amikor a beérkező ajánlatokat értékelik? Hogyan lehet kiválasztani a jó konstrukciót?
Mint már említettem, érdemes megfontolni az összkockázatú „A” típusú ajánlatokat, és sokat számít az időzítés. Ezen felül az önrész mértéke az, ami jelentős szórást mutat a biztosítótársaságoknál. Van nulla százalékos önrész, van társaság, aki a 10 százalékos levonásos önrészt alkalmaz, és 2022 óta van olyan társaság, ahol az 5 százalék abszolút önrész, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem, de ezen felül még számtalan konstrukció kering a piacon.
Ez nem tűnik nagy eltérésnek, de ha valakinek van egy 10 milliós, esetleg még nagyobb kára, ami a mezőgazdaságban nem számít ritkaságnak, ezek a különbségek többmillió forintot jelentenek.
Ezért kell a gazdáknak nagyon odafigyelni arra, hogy körültekintően döntsenek, ne a megszokások alapján kössenek biztosítást, mert az utóbbi években nagyon megváltozott ez a piac, és a szolgáltatások is jelentős eltéréseket mutatnak.
A termelők számára a döntést nem könnyítik meg a biztosítók, hiszen ők a saját termékük értékesítésében érdekeltek. Itt jöhet képbe az alkuszi pozíció, sokan azonban nem tudják, hogy ez mit takar. Miben tud egy alkusz segíteni a termelőnek?
Az alkuszok létét a piacon valóban ismerethiány és bizonytalanság övezi. Mi nem is elsősorban abban tudunk segíteni az ügyfeleknek, hogy a legolcsóbb tarifát visszük házhoz, hanem egy biztosítási stratégiát javaslunk neki, felhívjuk a figyelmét azokra a pontokra, amelyek fontosak a döntésben. Napi kapcsolatunk van a biztosítótársaságokkal, ismerjük a konstrukciókat és az állami támogatások kifizetésének feltételeit, tudjuk, mire kell odafigyelni és azt is, hogy egy kárrendezésnél mi okozhat problémát. A növénybiztosítások esetében kevesebb a vita a biztosítótársaságokkal, mint más módozatok esetében, például a vagyonbiztosítások tartalma jelenleg kifejezetten elavult, nagyon alulbiztosítottak a szerződések a mezőgazdaságban.
A kollégáimmal évente több száz kárrendezésben segítünk, rendszeresen látjuk, hogy a termelő nem érti, miért probléma, ha a 15-20 éve megkötött értékre vannak biztosítva a telephely épületei. Ilyenkor fel kell tenni a kérdést, hogy mennyiből lehetne ugyanezt újra felépíteni? Természetesen megértem, hogy ezzel a gazdák nem szeretnek foglalkozni, a biztosítás nem az a téma, amin naponta gondolkodnak. Ugyanakkor, ha kárrendezésre kerül a sor, akkor komoly problémákba és kiadásokba ütközhetnek az alulbiztosítottság miatt.
Biztosítási tanácsadóként, alkuszként egyfajta mediátor szerepet töltünk be a biztosítótársaságok és az ügyfeleink között. Ismerjük a piacot, ügyfeleinknek készséggel nyújtunk tanácsot, hogy a lehető legkedvezőbb biztosításokat tudják megkötni, és káresemény bekövetkezésekor is az ő érdekeiket képviseljük a biztosítótársaságokkal történő kárrendezésben. Mindennek az alapja egy jól összeállított szerződés, itt pedig jelentős szakmai tapasztalattal támogatjuk a gazdákat, hogy mire kell odafigyelniük a döntés során.
Összességében mit hozhat az idei év az agrárbiztosítások terén?
Úgy gondolom, hogy biztosítást továbbra is sokan fognak kötni a szántóföldi kultúrák esetében, ám fontos szempont a gazdálkodóknak, hogy mekkora lesz támogatott növénybiztosítások után járó támogatás intenzitása. Ha csökkennek a terményárak, a biztosítás díja is csökkenni fog, mert a biztosítási összeg is alacsonyabb. Ha kevesebb biztosítási díjat fizetnek az ügyfelek vagy a gazdálkodók, akkor az adott keretösszeg, amit erre fordít az Államkincstár, nagyobb támogatásintenzitást fog jelenteni.
Összekockázatú „A” típusú biztosítások esetében ez az összeg akár a befizetett biztosítási díj 65-70 százaléka is lehet. Ez mindenképpen pozitívan fog hatni a biztosításkötési kedvre. A szélsőséges időjárás is pedig arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy továbbra is kössenek biztosítást.
