Az élelmiszeripar, elsősorban annak exportképessége volt a témája a Portfolio Agrárium 2024 konferencia délutáni szekciójának, amelyből kiderült: jó lehetőségeket tartogat a külpiac, de ehhez előbb a hatékonyságot kell növelni.
Az idő némileg eljárt a zöld megállapodás felett, az uniós választások után újrastrukturálásra lehet számítani – mondta el a 2024-es közvetlen uniós támogatások lehetséges élelmiszeripari kitörési pontjairól tartott előadásában a Portfolio Agrárium 2024 rendezvényén Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója.
Új lehetőségek a közvetlen forrásokban
A szakember kifejtette: Magyarország elmaradása nagy a neki járó források lehívásában a közvetlen források tekintetében. Ezek a források szektorsemlegesek, a pályázóknak maguknak kell szektorális programokat kreálniuk és fontos az is, hogy stabilak legyenek, rendelkezzenek önerővel.
A Digitális Európa Programban találhatók olyan felhívások, amelyek az élelmiszeriparra vonatkoznak, ennek keretében jó lehetőséget jelentenek a IoT eszközök, amelyek biztonságában van még tér a fejlődésre.
A Horizon Europe a legnagyobb alap, 95,5 milliárd eurós kerettel, amelynek súlypontjai között az egészségügy, a digitalizáció mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is szerepet kap.
A harmadik pillér kínálja ugyanakkor a legrugalmasabb lehetőségeket, itt a prototípustól a piacra jutásig lehet támogatni projekteket. Külön szót ejtett Bene Dániel az élelmiszerrendszerek átalakítását szolgáló, valamint a zöld átmenet és energia témakörét érintő, illetve az innovációs kiírásról is.
Nehéz, de érdemes megpróbálni
Hangsúlyozta: elsőre nem egyszerű nyeri közvetlen forrást, de sokat lehet tanulni belőle. Egyedül nem lehet pályázni, konzorciumokat kell alakítani, nemzetközi együttműködéseket kell kezdeményezni. Fontos a saját erőforrást is beletenni egy ilyen projektbe, hiszen a pályázatok meglehetősen erőforrásigényesek. Nem érdemes rögtön konzorciumot vezetni, a folyamaton érdemes végigmenni – tette hozzá.
Az MFOI állami cégként abban tud segíteni, hogy a szereplőket végigkíséri a folyamaton, értékelik a beadott pályázatokat, széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerével pedig a konzorciumi partnerek megtalálásában is szerepet vállalnak.
Az EU a legfontosabb partner, de nem az egyetlen
Évente 70 millió fővel nő a világ lakossága, a népesség ellátását szűkülő erőforrások közepette kell megoldani, ami jó lehetőségeket jelent az élelmiszeripar számára - mondta el előadásában Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
Közelebb Németország gazdasága az irányadó, Magyarország legfontosabb exportpartnere ugyanis nem teljesít jól. Hazánk kivitelének több mint 90 százaléka az Európai Unióban talál gazdára, emiatt nagyon fontos a kontinens teljesítménye is.
Jó hír ugyanakkor a pályázati lehetőségek sora, amelyek az önerővel együtt mintegy 2000 milliárd forintot mozdít meg az élelmiszeriparban. Ehhez piacot kell találni
– fejtette ki Giczi Gergely, megjegyezve, hogy a nyugati országokat leszámítva a többi térség jelentős átalakulásokon megy át.
Van még hova fejlődni
Magyarországnak bőven van még hova felzárkóznia a fajlagos termelés terén, amely bőséges export-árualapot is biztosít. Az exportban ugyanakkor még mindig dominál a feldolgozatlan és elsődlegesen feldolgozott termékek köre. Ebben ugyan van előrelépés, de sok tennivaló is akad még.
A lehetőségekről szólva kijelentette: az önellátás stratégiai fontosságú, további 10-15 millió fogyasztó ellátása is reális cél. Ehhez a logisztika fejlesztésére is szükség van, és a tömegtermelés, valamint a minőségi termékek előállítása egyaránt követendő.
Gyarapítani kellene az élelmiszerexportban résztvevő szereplők számát is, akik aránya jelenleg 20 százalék körül van. A távolabbi piacok megszólításához növelni kell a szavatossági időt is, amelyre ma már a technológiai lehetőségek adottak.
Az Agrármarketing Centrum által kidolgozott Hungarian Food Business Program már bizonyított az exportfejlesztésben, az online eszköz reprezentálja a magyar szereplők termékeit, és más, hagyományos eszközökkel is segítik a kivitel ösztönzését – tette hozzá.
Kemény visszaesés után
A szekció kerekasztal-beszélgetésében a jelenlegi helyzet értékelése és a kiút keresése is szóba jött.
Az adatok szerint belföldön és külföldön is egyértelműen piacot veszített, több mint 10 százalékos volt az ágazat termelési-volumenindex visszaesése, ráadásul hasonló mértékben esett vissza a bel- és külpiaci visszaesés. Korábban a válságos időszakokban az export képes volt ellensúlyozni a belső csökkenést. Ez tavaly nem valósult meg, a magyar termékek még a magyar fogyasztók kosarában is visszaszorultak
- mondta el Éder Tamás a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette ugyanakkor: a januári adatok meglepően jók az egy évvel korábbihoz képest, de a teljes visszaesést nem tudta kompenzálni.
Hátrányban az iparág
Ha az alapanyagárban nyugaton 1 százalékos emelkedés következik be, az idehaza 2-2,5 százalékos drágulást eredményez. Ez a versenyképességi hátrány miatt van – figyelmeztetett Giczi Gergely az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
A kereskedelmi növekedés már decemberben minimálisan elindult, ez ad némi reményt arra, hogy trendfordulóról van szó – mondta el Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Az élelmiszeripar saját magához képest ugyan nőtt, de az ipar egészéhez képest nem.
Éppen ezért fontos, hogy dedikált élelmiszeripari programok jelentsenek lehetőséget az iparágnak. Fontos az is, hogy kikerült a munkaerő-megtartás követelménye, az ugyanis korábban ellentmondott a fejlesztések logikájának
- tette hozzá.
A beruházások később fordulnak termőre
A 2024-es problémákat még nem fogja megoldani az élelmiszeripai beruházások sora, remélhetőleg ez a következő években már segíteni fog az ágazaton. Az idei év a sokkból való visszatérés okozta fogyasztásnövekedést hozhat, amely ugyanakkor a strukturális kihívásokra nem ad választ – mondta el Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke. Hozzátette:
A cél nem az, hogy lezárjuk a határokat, hogy a külföldi termék ne tudjon bejönni, hiszen a nyitott piac miatt ez nem lehetséges. Ehelyett a technológia eszközeivel kellene növelni a hatékonyságot.
Üdvözölte azt a filozófiát is, hogy megszületett az a felismerés: a nagyokat is támogatni kell, akik képesek magukkal húzni a többi szereplőt fejlődésük során.
A nagyok húzzák a kicsiket
Bár az értékesítési volumenek megmozdultak, az árak még nem, ezért az eddigiek alapján nem indokolt az optimizmus – mondta el Ruck János, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója. A hatékonyságban, a termelékenységben ugyanakkor még bőven van tér a fejlődésre, ezen a téren egyértelmű hátrányban van a magyar élelmiszeripar.
Az exportőrök számának növelése helyett inkább az exportképes, nagyvállalkozások támogatását kell megcélozni, akik képesek magukkal húzni az ágazat egészét
– vélekedett Ruck János, aki szerint a korábbi felhívások szétaprózottak voltak.
Nem segít a hazai szabályozás
Az alapanyagárak és mára a bérek tekintetében sincs nagy különbség, közel azonos árakon állítjuk elő a termékeket. A különbséget a magas áfa, a népegészségügyi termékadó, az EPR és más terhek jelentik.
Ennek fényében az a kérdés, hogy hogyan lehet az, hogy nem a magyar termék a legdrágább Európában. A válasz az, hogy a jövedelmezőség alacsonyabb, ebből pedig nehéz fejleszteni is
jelentette ki Éder Tamás.
A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor
