2014-ig a szója vetésterülete hazánkban körülbelül 35-40 ezer hektár körül mozgott, majd 2015-ben, köszönhetően a jelentős mértékű termeléshez kötött támogatásnak, amit minimális feltételekkel a szója után kaphatnak a gazdák, megnőtt a terület. 2018-ban úgy tűnt, a szója lesz a jövő növénye itthon, ám nem így alakult, 2019-et is az áttörés évének hitték, de az sem jött be - közölte Bene Zoltán. Kiemelte, a 2023-as vetett szója után idén több mint 93 ezer forint támogatást kapnak a gazdák, ami azt jelenti, hogy a termelési költségeik negyedét fogják tudni ezzel fedezni.
Klímaváltozás és a szója
A szója ugyan egy érzékeny növény, de még így is sokkal jobban teljesített itthon a 2022-es évszázados aszály évében, mint a kukorica vagy a szárazságtűrőnek kikiáltott napraforgó - hangsúlyzta Bene Zoltán. Előbbi átlagtermése mindössze 24 százalékkal csökkent az említett évben, míg a napraforgóé 36, a kukoricáé pedig 52 százalékkal, a szója tehát kétszer olyan jól teljesített mint a kukorica. A szója káros hőmérsékleti küszöbértéke 5 százalékkal feljebb van, mint az említett két növénynek, sokkal jobban bírja tehát a hőstresszt.
Értékesíthetőség kritikus időszakban
2023-ban, amikor nagyjábol egész jó termések voltak, a szójával 3 tonnás országos átlaggal 200 ezer forintot sikerült eredményesen lehozni hektáronként, ezt sem a kukoricások, sem pedig a napraforgósok nem mondhatták el. Azok jártak tehát jobban, akik a szója mellett tették le a voksot
- tájékoztatott a szakember. Hozzátette, jelenleg az értékesíthetőség nagyon kritikus pont a gazdák számára, most szinte lehetetlen könnyen és gyorsan terményt eladni, ha mégis, akkor borzalmas áron. A szója ugyanakkor mindig nagyon gyorsan elfogy a piacról, hiszen sokkal kevesebbet állítunk elő belőle Magyarországon, mint amire szükség van. Az EU-ban is nagyon rossz a helyzet, a szükségletnek mindössze a 8 százalékát termelik meg a gazdák.
Mi a helyzet szójafronton az EU-ban?
A szakember beszélt többek között arról is, hogy Ausztria 2017-18 körül teljesen lehagyta Magyarországot a szójatermesztésben, ráadásul ott nem 4,2-4,3 millió hektár szántóterületen gazdálkodnak, hanem 1,3 millión, ami azt jelenti, hogy egyharmadnyi területen képesek 30-40 százalékkal többet termelni szójából, mint mi. Közölte, a szója-kukorica arány hazánkban több, mint 12-szeres, azaz 1 hektár szójára több, mint 12 hektár kukorica jut, a hazai szántóterület csupán 1,36 százalékán van most szója.
2023-ban az ukránok 20,7 százalékkal megemelték a szója vetésterületét, idén pedig további 20 százalékos emelést terveznek. Ennek köszönhetően már tavaly 4,8 millió tonnát takarítottak be a növényből. A döntésük hátterében elsősorban az áll, hogy a nitrogénműtrágya jelenleg csak korlátozott mennyiségben áll a rendelkezésükre, a szója pedig anélkül is eredményesen termeszthető - tudtuk meg a szakembertől. Hozzátette, Ausztriában 90 ezer hektáron nem szórnak nitrogént a szója alá, Magyarországon pedig 57 ezer hektáron igen, pedig semmi szükség nem lenne rá. A szója tehát jóval alacsonyabb inputköltséggel, ráadásul szárításmentesen termeszthető, vagyis összességében egy olcsóbban előállítható növény.
A szója nagy része a tengeren túlról érkezik az EU-ba, lényegesen nagyobb karbonlábnyommal, mint amilyen elfogadható lenne. Ezért is, illetve a fenntarthatóbb gazdálkodás miatt is lenne cél, hogy egyre többen kezdjenek bele itthon a termesztésébe.
A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Címlapkép forrása: Agrárszektor