agrarszektor.hu • 2024. április 4. 11:01
Valósággal letarolta Magyarországot az a szaharai por, ami a húsvéti ünnepek alatt jött Észak-Afrikából. A meleg levegővel betörő por miatt jelentősen megnőtt országszerte az aeroszol részecskék koncentrációja. A szeles idő és az átkeverő légmozgások hatására a porból a talajközeli légrétegekbe is bőven jutott. A porviharnak végül egy markáns hidegfront vetett véget, amely saras esővel mosta el a nagy mennyiségben szállongó szaharai port. Németh Lajos a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy nem egyedi esetről van szó, ugyanakkor kiemelte, hogy az ilyen tartósan megtelepedő por a Kárpát-medencében ritkaságnak számít. A meteorológus azt is elárulta, hogy még nem lélegezhetünk fel, további betörések várhatóak idén tavasszal.
Alaposan megkavarta az időjárást az a délies áramlással érkező meleg levegő, ami jelentős mennyiségű szaharai port hozott térségünkbe. A Közép-Európát érintő porviharos események jellemzően tavasszal-nyáron szoktak leginkább előfordulni. Az elmúlt években mégis egyre több alkalommal figyelhettünk meg őszvégi-téli, jelentős porkimosódással együtt járó epizódot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évente 10-12 alkalommal érik el hazánkat a szaharai porral telített légtömegek. Érdemes hozzátenni, hogy mindig is érkezett por a Szaharából, és mindig befolyással volt az életünkre. A mostani esemény csupán csak annyiban különbözik az eddigi esetektől, hogy jóval tartósabb ideig „keserítette” meg az életünket. A por nemcsak, hogy az autósoknak okoz kellemetlenséget, de a légi közlekedésre is hatással van, illetve komoly egészségügyi vonatkozásai is vannak.
Németh Lajos, meteorológus a HelloVidéknek elmondta, hogy a por akkor éri el Európát, amikor tartósan erős déli áramlás alakul ki. Tavasszal a légköri ciklonok, áramlások erőteljesebbek az átlagosnál, ilyenkor gyakoribb a ciklonáris tevékenység, és magasabb a légköri frontok száma is. Ősszel ritkábban fordul elő hasonló időjárási jelenség, Európa középső része ekkor jellemzően frontmentes. A szakember szerint nem egyedi jelenségről van szó, mivel a sokévi átlag szerint is elő szokott fordulni akár egy tucatnyi is. Mint mondta, az áramlásról, és az áramlás gyakoriságától függ, hogy éppen mekkora területet ér el a por. Az elmúlt néhány esztendőben a déli áramlás gyakoribbá vált Európa középső területein, mind a magasban, mind a talaj közelében. A szakember arról is beszélt, hogy a port a szaharai szél kapja fel, majd ezt az erőteljes áramlások a kontinens közepére, és az északi felébe sodorják.
Ha nincs eső, ami kimosná, akkor ez képes akár egészen a Baltikumig, Lengyelország északi részéhez is eljutni
- tette hozzá. Mint mondta, ez a mostani jelenség nemcsak hazánkban volt tetten érhető, hanem Spanyolországban, Németországban, Európai nyugati, délnyugati részén is. Ugyanakkor az, hogy ilyen tartósan a húsvéti ünnepek alatt, ekkora mennyiségben jelen legyen, és megtelepedjen Közép-Európában a Kárpát-medencében az ritkaságnak számít. A meteorológus azt is elmondta, hogy elsősorban az áramlás sebességétől függ, hogy mennyi ideig van felettünk egy ilyen porhalmaz.
Általában pár napig szokott csak maradni, azonban a mostani por 3-4 napig is a térségünkbe vesztegelt, aminek az volt az oka, hogy nem érkezett meg az a hidegfront, ami észak-nyugatról elfújta volna
- magyarázta. Németh Lajos szerint két dologtól függ elsősorban a szaharai pornak a betörése, az egyik az hogy ne forduljon elő a Szahara térségében egy olyan időjárás, ami felkapja a sivatag felszínéről a port. Másodsorban pedig kell az is, hogy Közép, és Nyugat Európában olyan szélviszonyok alakuljanak ki, amelyek elsöpörjék innen.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Varga György