agrarszektor.hu • 2024. április 5. 12:13
Az Európai Bizottság vizsgálatot folytat a magyar kiskereskedelmi adó ügyében, miután az osztrák kormány és a Spar panaszt emelt az ellen, ami szerintük diszkriminatív a külföldi vállalatokkal szemben, illetve sérti az uniós jogot, mivel az adó mértéke elérte a bevétel 4,5%-át, ami veszteséges működésre kényszeríti a cégeket. Az EB már el is kezdte vizsgálni a panaszokat, amik a magyarországi kiskereskedelmi adó ügyében érkeztek be.
Ezeket az osztrák kormány és a Spar osztrák-holland tulajdonú kiskereskedelmi vállalat fogalmazta meg. A panaszokat tartalmazó levelet a Reuters megszerezte meg, amelyben a lánc azt panaszolja el, hogy a magyar vezetés veszteséges működésre kötelezi őket a kivetett pluszteherrel. A magyar kormány által 2020-ban bevezetett különadó mértéke jelenleg a bevétel 4,5%-át teszi ki Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatója szerint, és úgy látja, az adó diszkriminálja a Magyarországon működő külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat, mivel ők rendszeresen a legmagasabb adókategóriába esnek, szemben a franchise-láncokban működő magyar versenytársaikkal, akik gyakran csak 0-1%-os adót fizetnek - írja a Portfolio.
Reisch azt állítja, hogy ez az adópolitika arra kényszeríti a külföldi vállalatokat, hogy veszteségesen üzemeljenek Magyarországon, mivel a szektor haszonkulcsa alacsonyabb, mint 4,5%. Az osztrák gazdasági és külügyminiszter egyébként január végén írt levelet Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A levél szerint Magyarország adópolitikája aránytalanul nagy hatást gyakorol a külföldi kiskereskedőkre és ellentmond az EU belső piaci szabályainak és direktíváinak.
A mostani ügyben elindított előzetes értékelési procedúra még nem jelenti automatikusan azt, hogy további lépéseket tesz a Bizottság. Valószínű azonban, hogy a következő időszakban kötelezettségszegési eljárást kezdenek, amely során a magyar kormánynak először válaszokat kell küldenie Brüsszelbe megvédve a törvényt, ha viszont ezt az uniós testület nem tartja megalapozottnak, akkor kötelező ajánlásokat küldhet a magyar vezetésnek. Ha ekkor sem tesz lépéseket a kabinet, az ügyet az Európai Unió Bíróságára viheti az Európai Bizottság
- írja a lap.