Az enyhe telek miatt minden évben egyre több van belőlük, a rossz hír pedig az, hogy a poloskának tulajdonképpen nincs természetes ragadozó ellensége. Ráadásul az elmúlt években tényleg rendkívül enyhék a telek, nincsen tartós fagy Magyarországon, így nem csökkennek az állományok sem. Felszaporodásuk mértékét egyébként főleg a táplálékforrások rendelkezésre állásának mértéke határozza meg. A paradicsomot, paprikát, málnát, borsót, babot és a káposztaféléket sem vetik meg és a dísznövényeket sem kímélik. De mit tegyünk, ha ellepték a kertünket?

Invázió jöhet: idegesítő, apró rovarok lephetik el a magyar otthonokat

Az egészségügyi kártevők mellett sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben, ráadásul nem mindig egyszerű a védekezés ellenük.

A Dr. Kóbor Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa az Agrárszektornak korábban úgy fogalmazott, legtöbbet a megelőzés segíthet:

• Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
• Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
• Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
• Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.

Tuti tippek, nemcsak kezdőknek: így védekezz a hangyák ellen a lakásodban

Ezek a házi praktikák egészen biztosan működnek a kertet, házat ellepő hangyák ellen.

Ha pedig nem a kertet támadják meg, akkor könnyen az otthonunkat vehetik célkeresztbe. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon. Olyan tartós hidegről pedig nem lehet beszélni, ami el tudná pusztítani őket. A szárazság azonban negatívan érinti őket. Most pedig nézzük, mit tegyünk, ha bejutottak a házba, lakásba:

• Egyszerűen kézzel is összegyűjthetjük őket, ha van rá kapacitásunk.
• Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
• Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba - ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges. Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is. 

Jobb, ha hozzászokunk a „látogatásokhoz”?

Magyarországon az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska számít problémás fajnak, amik ráadásul hazánkban megtelepedettnek tekinthetők, állományaik stabilak. Adott helyeken, ahol bőséges táplálékforrás, ott számíthatunk gradációra - ez abban különbözik az inváziótól, hogy már megtelepedett fajokra jellemző. Dr. Kóbor Péter korábban azt is elmondta, hogy az említett két poloskafaj jelenléte a természetes vagy természetközeli élőhelyeket sokkal kevésbé érinti, mint a termesztett növényállományokat. Elméletiekben azonban elmondható, hogy ilyen élőhelyeken felszaporodásuk a táplálékhálózatok minőségi-mennyiségi viszonyainak felborulását és egyes őshonos fajok kiszorulását eredményezheti.