agrarszektor.hu • 2024. április 12. 06:02
A magyar baromfiágazat számára jó hír, hogy jelentősen, az uniós bővülést meghaladó mértékben tudta növelni kivitelét az EU-ba irányuló ukrán dömping ellenére is. Az év eleje óta tartó időszakban ugyanakkor jelentősen csökkent a baromfi termelői ára, amely csökkenti a jövedelmezőséget az ágazatban - derül ki az AKI agrárpiaci jelentéséből. Más a helyzet a hazai sertéságazatban: a termelők szintjén emelkedtek az árak és jelentősen bővült az export – igaz az import is. A sertéseket feldolgozó húsipar számára ugyanakkor már borúsabb a kép: a megnövekedett költségek ellenére nemhogy átadási-árat nem tudott emelni az ágazat, márciusban bizonyos húsrészek esetében még csökkentek is az árszintek, amely nem sok jót vetít előre az érintett cégeknek.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 3 százalékkal 2 millió tonnára csökkent 2023-ban a 2022. évihez képest. Ukrajnába (–20 százalék), Kongóba (–19 százalék), Szaúd-Arábiába (–11 százalék) és Ghánába (–5 százalék) visszaesett az uniós baromfihús kivitele, míg az Egyesült Királyságba nem változott számottevően az export - áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) témáról szóló friss jelentésében. A közösség baromfihúsimportja 5 százalékkal 894 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben.
Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott, vagyis Ukrajna tavaly a korábbiakhoz képest kevesebb baromfihúst vett az EU-tól, ám többet értékesített a közösségnek.
Nőtt a hazai kivitel
Eközben a hazai export ezen a téren az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékben emelkedett. A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 18 ezer tonnára nőtt 2024 első hónapjában 2023 januárjához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 2 százalékkal 12 ezer tonnára, a pulykahúsé 39 százalékkal 2 ezer tonnára emelkedett. Magyarország baromfihúsimportja viszont 29 százalékkal 6 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 33 százalékkal 4 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 52 százalékkal 426 tonnára bővült.
Az ágazat számára ugyanakkor kihívást jelent az, hogy az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,5 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 13,9 százalékkal 597,8 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhárom hetében az előző év azonos időszakához képest.
A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1704,9 forint/kilogramm (–16,4 százalék), a csontos csirkemellé 1053,7 forint/kilogramm (–24,1 százalék), a csirkemell (összesen) ára 1670,1 forint/kilogramm (–17,0 százalék) volt a megfigyelt periódusban.
Zsugorodik az uniós sertéspiac
Más a helyzet ugyanakkor a sertéshús-piacon. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 2023-ban 20 százalékkal kevesebb (4,2 millió tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban. Az export 27 százaléka Kínába irányult (1,15 millió tonna), további nagy célpiacok az Egyesült Királyság (900 ezer tonna), illetve Japán (360 ezer tonna) voltak. A közösség sertéshúsimportja (165 ezer tonna) 10 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a behozatal 66 százaléka az Egyesült Királyságból származott. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 2,1 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2024 februárjában, 6 százalékkal csökkent egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai 2024 13. hetében átlagosan 6,8 százalékkal maradtak el az előző év azonos hetének átlagárától.
Kilőtt a magyar kivitel
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva.
A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak. Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.
Nő a termelői, csökken a feldolgozói ár
Jó hír a termelőknek, ám kedvezőtlen a nehézségekkel küzdő húsiparnak az, hogy a vágósertés drágult az elmúlt hetekben.
AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára ugyanakkor 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.
Mindez jól rávilágít a hazai húsipar nehézségeire: miközben a költségszint általánosan emelkedik többféle kiadást, így az alapanyagot, a csomagolóanyagok után fizetendő termékdíjat (EPR) és a bérköltségeket tekintve is, mindezt nehezen tudja az iparág érvényesíteni az átadási áraiban. Olyannyira, hogy az előző hónapban még csökkentek is az árak több darabolt húsféle esetében is.
Mindez jelentősen veszélyezteti a hazai húsipar jövedelmezőségét.
Vélhetően több cég esetében is nagyon rossz számok jelennek meg majd meg májusban a tavalyi évről szóló beszámolókban, ám a jelek szerint a húsfeldolgozók rossz szériája idén márciusban is folytatódott.