Míg 2022-ben 324 hektáron termeltek hajtatott paradicsomot Magyarországon, 2023-ra ez a terület körülbelül 350 hektárra nőtt - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. A hajtatott paradicsom termőterülete 2017 környékén főleg a támogatások és a kedvező hitellehetőségek miatt a jelentős új beruházásoknak köszönhetően bővülni kezdett és elindult egy bővülési és modernizációs folyamat hazánkban. A hajtatott paradicsom termőterülete 110 hektár új építésű üvegházi felülettel nőtt, és több, mint 30 új termálkutat fúrtak a közelmúltban, a korszerűtlen termesztőberendezéseket pedig modern hajtatólétesítmények váltották fel.

Az utóbbi évtized jellemző tendenciája volt, hogy a korszerűtlen, elavult fóliaházakban megszűnt a paradicsom termesztése, és modernebb létesítmények váltották ki ezeket - ezzel párhuzamosan a korábbi 120-130 ezer tonnás éves termelési szint 150-160 ezer tonnára emelkedett. A terület fokozatos bővülésével pedig a közeljövőben a volumen további növekedése várható

- közölték. Hozzátették, a frisspiaci paradicsom túlnyomó többsége - bőven 90 százalék feletti része - hajtatásból származik itthon, szabadföldi étkezésiparadicsom-termesztés Magyarországon csak elenyésző volumenben folyik. Ipari paradicsomot termesztünk szabadföldön, ám ennek közel 100 százaléka feldolgozásra kerül.

Van import, de egyre nő az export is

A hazánkban megtermelt 150-160 ezer tonna étkezési paradicsom mellé körülbelül 20 ezer tonna import jön be évente. Behozatalra elsősorban az októbertől márciusig terjedő időszakban van szükség, az áprilistól-októberig tartó periódusban a volumene jelentősen visszaesik. Legfontosabb beszállítónk a téli időszakban Spanyolország, de az utóbbi két-három évben jelentős mértékben nőtt a Törökországból és Bulgáriából (valószínűleg szintén török áru) vásárolt paradicsom mennyisége is. Mindezek mellett Szlovákia, Hollandia és Olaszország is állandó partnerünk. Az Európai Unióba az utóbbi években egyre többet szállít Marokkó és Egyiptom, de Magyarországon az ezekből az országokból behozott mennyiségek a hivatalos importadatok szerint egyelőre minimálisak - tudtuk meg a szervezettől.

Örvendetes, hogy 2018 óta dinamikusan nő az exportunk is, aminek a volumene már meghaladja a 15 ezer tonnát, azaz összemérhető az importtal.  A három fő partnerünk egyértelműen Csehország, Szlovákia és Románia (ide tart az összes kivitelünk 70-80 százaléka), de jelentős mennyiségeket szállítunk Németországba, Olaszországba, Ausztriába is, egyes években pedig Bulgária, Szerbia, Lengyelország és Szlovénia is szabad szemmel jól látható volumenben vásárol magyar frisspiaci paradicsomot.

Mi a helyzet az árakkal?

A FruitVeB lapunknak elárulta, hogy az Európai Unió belső paradicsompiaca teljesen nyitott, nincsenek védővámok, azaz, ha az egyik országban esetleg jelentősen drágább lenne az áru mint máshol, azonnal elkezdenének beáramlani valamelyik másik tagállamból az olcsóbb tételek. Ezért a magyar piac termelői árait is döntően az európai tendenciák határozzák meg. Kiemelték, a 2023-as év januárjában kialakult spanyolországi hideg időjárás jelentős áruhiányt és drasztikus áremelkedéseket hozott egész Európában. Ez a hatás a tavalyi év elején nálunk is érződött, de a hazai termelés beindulásával jelentősen mérséklődtek a termelői árak. Az idei felvásárlási árak jóval alacsonyabb szintről indultak, a jelentős európai árualapnak köszönhetően pedig további árcsökkenés várható az árualap bővülésével párhuzamosan.

A paradicsom termelői árak nem lettek magasabbak az idei évben. Az elmúlt 5-6  évben volt egy jelentős növekedési tendencia, de az idei évben az látható, hogy ez nem folytatódik, sőt, a paradicsom kifejezetten olcsóbb lett a tavalyi évhez képest.

A termelési költségek folyamatos emelkedése, az inputanyagok drágulása és az infláció ugyan jelentősen megváltoztatták a termelés gazdasági környezetét, de mindezek ellenére a termelői árakat leginkább a piac keresleti és kínálati viszonyai határozzák meg. Ha az EU-n belül jelentős az árualap , akkor egyértelműen csökkenés várható a hazai piacokon is - közölte a szervezet. Hozzátették, a termelői ár és a fogyasztói árak viszonyát azonban már befolyásolják az emelkedő szállítási költségek, a csomagolás költségei, a különböző termékdíjak, a kiskereskedelmi árrés és az ÁFA-tartalom. Ezekre a terméket előállító kertészeti vállalkozásoknak és az értékesítést végző TÉSZ-eknek nincs ráhatása.

Jelenleg, április elején a nagyobb áruházláncokban a paradicsom már 800-1200 Ft/kg közötti áron beszerezhető (ez két gombóc fagyi ára egy kiló zöldségért), tavaly ilyenkor ez az ársáv még 1000 Ft környékén kezdődött

- tájékoztatott a FruitVeB.

Komoly kihívások nehezítik a termelők életét

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar paradicsomtermelők, jeleneg a legnagyobb kihívást a növekvő termelési költségek mellett a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV; Tomato brown rugose fruit virus) jelenléte okozza a gazdálkodóknak. Ezért is fontos a megelőzés és a megbízható szaporítóanyag használata a fertőzés és a gazdasági kár elkerülése érdekében. 

Az ágazat számára folyamatos problémát jelent a munkaerő-ellátottság mennyiségi és minőségi korlátja, valamint a munkabérek folyamatos emelkedése. Ezt egy bizonyos határig automatizálással, gépesítéssel ki lehet ugyan váltani, de ennek is van korlátja

- hangsúlyozta a szervezet.