Óriási változások jönnek a magyar földeken: erre jó, ha mindenki felkészül

agrarszektor.hu2024. április 17. 09:01

A Közös Agrárpolitikában a Feltételesség szabályai tavaly a 14/2023 (IV. 19.) AM rendeletből voltak megismerhetőek a gazdák számára. Idén azonban a felhatalmazó rendelkezések, főszabályok megváltozása okán új rendelkezés lépett hatályba, részben módosult előírásokkal. Ezért is jelent meg a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervből nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 6/2024. (IV. 9.) AM rendelet.

2024-ben megváltoztak a Közös Agrárpolitikában a Feltételesség szabályai. Nemcsak a felhatalmazó rendelkezésekben, de a főszabályokban és az előírásokban is történtek módosítások - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Agrárkamara összegyűjtötte a legfontosabb változásokat, például azt, hogy beemelésre került néhány fogalom:

  • direktvetés: megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés;
  • egységes kérelem: az egységes kérelemmel igényelhető egyes agrártámogatások eljárási szabályairól szóló 15/2024. (IV. 9.) AM rendeletben (a továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) meghatározott kérelem;
  • ökológiai határsáv: a fás, bokros terület és a táblaszegély összevonásával került megalkotásra a fogalom.
  • sekély tarlóhántás: legfeljebb 10 centiméter mélységben végzett olyan talajmunka, amely a betakarított vagy egyéb módon lekerülő növény vagy növényi maradványok részbeni talajba dolgozását szolgálja, amely után az összefüggő talajtakarás biztosított marad;
  • talajtakarás nélküli pihentetett terület: szántóterület, amelyen január 1. és július 14. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag a tisztító kaszálást és a mechanikai gyomirtást végezhetnek;
  • vadvirágos keverék: olyan, legalább három fajból álló keverék, amelynek összetevőit az Egységes kérelem rendelet szerinti Gyepalkotó fajok, vagy a Feltételesség rendelet melléklete szerinti ökológiai másodvetésére alkalmas fajok, illetve Vadvirág fajok alkotják, s a keverékben ez utóbbiak aránya legalább a 10 százalékot eléri;
  • zöldugar: olyan, fennálló állandó vagy többéves zöldnövényi borítottság, amelyet a Feltételesség rendelet 5. melléklet szerinti legalább három faj - amelyből egy évelő szálas pillangós - vetésével alakítottak ki.

Bevezették továbbá az egyszerűsített ellenőrzési rendszert: azon gazdálkodók, akiknek az egységes kérelemben bejelentett területe alapján legfeljebb 5 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, és az általa tartott állatok létszáma nem haladja meg a magánszemélyek háztartási igényeit (~5 számosállat, baromfi esetében 3), úgy esetükben a Feltételesség követelményeiből kizárólag a HMKÁ előírások kerülnek ellenőrzésre. A Támogatás szempontjából a Jogszabályban Foglalt gazdálkodási Követelmények (JFGK) nem. Állandó gyep megőrzése esetében bővült a visszaállításra nem kötelezettek köre. Beemelésre került az erdősítés mellé azon gyepterület is, amely a mezőgazdasági hasznosítás alól véglegesen kikerülő (véglegesen más célra hasznosítják).

Konkrétan meghatározásra kerültek a 12%-nál nagyobb lejtésű területen korlátosan termelhető kapáskultúrák, az őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése mellett. Ezen előírás szempontjából kapáskultúra a kukorica, a napraforgó, a dohány, a cukorrépa, a takarmányrépa, a burgonya, a csicsóka, az édesburgonya.

A minimális talajborításra vonatkozó előírásokban konkrét időintervallum került meghatározásra a talajtakarás vonatkozásában, azaz a talajtakarást július 15-től legalább szeptember 30-ig kell biztosítani az eredeti feltételek mellett. E talajtakarási elvárás még a talajtakarás nélküli parlagra is vonatkozik, azaz július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról növénnyel, tarlóval, vagy a spontán megjelenő növényzet megőrzésével.

Ültetvény kivágása esetén a kivágás és az újratelepítési munkálatok megkezdése közötti időszakban is gondoskodni kell a talajtakarásról. Az idei évben a nem termelő tájképi elem és terület minimális arányának fenntartása elvárást lehetséges több módon is teljesíteni az egyik elvárás tekintetében, azaz lehetséges, hogy a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 4%-án

  • nem termelő tájképi elemek - beleértve a talajtakarásos parlagot - legyenek, vagy
  • a nitrogénmegkötő növények biztosítsák ezt az ott megfogalmazott elvárások szerint, vagy
  • ökológiai másodvetést végzünk - növények listája a rendelet mellékletében - ugyancsak az eredeti szabályok szerint azzal, hogy 2024 évben a szorzó 0,3-ról 1-re emelkedik, vagy fentiek vegyesen.

A nem termelő tájképi elem vagy elemek és egyéb tájképi elem vagy elemek együttes területe - ide nem értve a védett tájképi elemet és fás-bokros gyepterületet - a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el. A parlagon hagyott terület választása esetén a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt

  • talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is,
  • vadvirágos keverékkel (április 15-ig vethető),
  • méhlegelő létesítésével (április 15-ig vethető) vagy
  • tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával - virágzási és szaporítóképletek kialakulását meg kell akadályozni - gondoskodni kell a talaj takarásáról.

A feltételesség rendelet melléklete tartalmazza a Talajtakarásos parlagként elismerhető növények listáját, valamit a 2024-ben az EK beadásáig elvégzett, s majd bejelentett szárzúzással talajtakarásos parlagként elfogadható növényeket, a Vadvirágos keverékeket is. A nitrogénmegkötő növények - a rendelet mellékletében - esetében minősített szaporítóanyag használata elvárt, kivéve a rendelet hatálybalépése előtt elvetett évelő növénykultúrákat, valamint a mezei borsót.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
natura-2000, kérelem, kivágás, rendelet, jogszabály, feltétel, talajtakarás, stratégiai-terv, takarónövény, fakivágás, növények, közös agrárpolitika,