Szedlák Levente • 2024. április 18. 06:01
Az Európai Unión belül egyfajta nyugalmi időszak van az élelmiszerárak tekintetében, sem a belső, sem pedig a külső piacokról származó alapanyagoknál nincs árfelhajtó hatás. Magyarországon ugyanakkor a forint gyengülése az a tényező, ami a leginkább hatással lehet az élelmiszerek áraira - mondta el az Agrárszektor kérdésére Raskó György. A szakember szerint a következő időszakban az élelmiszer-kiskereskedelmi árindex nem fog tudni érdemben emelkedni. A legújabb élelmiszerfogyasztási trendekkel és a változó vásárlói igényekkel is foglalkozunk az AgroFood 2024 konferenciánkon, amire még nem késő regisztrálni.
Az élelmiszerárakat illetően egy nagyobb nyugalmi időszakot tapasztalhatunk az Európai Unióban: a nyersanyagok áraira vonatkozóan nincs semmi nyomás, nem játszik semmi olyan tényező, ami felfelé hajtaná az árakat. Erről Raskó György beszélt az Agrárszektornak, hozzátéve, hogy továbbra is alacsony a búza, a kukorica és a növényi olajok tőzsdei árjegyzése, és sem ezeknél, sem más termékekél nem várható felfelé mozdulás. Az agrárközgazdász kiemelte, hogy az EU és az euró stabilak, valamint az eurózónán kívülről érkező nyersanyagoknál tapasztalható árfelhajtó hatás.
Itthon csak az inflációtól kell tartani
Magyarországot tekintve azonban elmondható, hogy az élelmiszerinfláció legnagyobb hajtóereje a forint árfolyamának alakulása, ugyanis ismét elkezdett veszedelmesen gyengülni a nemzeti valutánk. Márpedig, ha az árfolyam meghaladná a 400 forint/eurós szintet, akkor az előbb-utóbb be fog épülni a mezőgazdasági árakba - emlékeztetett Raskó György, hozzátéve, hogy ez az exportra is vonatkozik, és adott esetben az élelmiszerárakban is meg fog jelenni.
Inflációs veszély tehát csak a forint kapcsán van, van azonban egy fékező erő: rendkívüli mértékű az elszegényedés az országban
- közölte az agrárközgazdász.
Raskó György elmondása szerint a magyar lakosság 40%-ának már a megszokott bevásárlások is komoly fejtörést okoznak. Ez a réteg minimumra csökkentette a kiadásait, tartalékol és csak olyan élelmiszereket vásárol, amire feltétlenül szüksége van. A szakember beszélt arról is, hogy a lakosság vásárlóereje nagymértékben meggyengült, és továbbra is alacsony szinten van. Az a 10-15% pedig, aki megengedhetné magának, nem fog többet fogyasztani, így általuk se fog növekedni a hazai élelmiszerfogyasztás.
Az agrárközgazdász jelezte, hogy a következő időszakban az élelmiszer-kiskereskedelmi árindex nem fog tudni érdemben emelkedni, ugyanis lakossági vásárlóerő jelentős mértékben visszahúzza. És amelyik kiskereskedelmi lánc ezt nem veszi figyelembe, attól el fognak pártolni a vásárlók. A szakember szerint már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) árfigyelő rendszerére sincs igazán szükség, lakosságé szigorúbb és pontosabb árfigyeléssel él.
Ha a forint a következő időszakban stabilizálódik, nem várható áremelkedés, ám ha tovább gyengül, előfordulhat egy 2-3%-os általános drágulás
- tette hozzá Raskó György.
A szakember rámutatott, hogy sok élelmiszernél, különösen a zöldségféléknél (hagyma, sárgarépa, káposzta) nőtt az import aránya. Ezekből már most is erősen behozatalra szorul az ország, ami azt jelenti, hogy a forint gyengülése ezeknél a termékköröknél hamarabb be fog épülni a fogyasztói árakba. A húsféléknél és a gabonaféléknél azonban nincs ilyen probléma.
Meghatározó pozícióba kerültek a diszkontláncok
Az Agrárszektor kérdésére Raskó György elmondta, hogy a SPAR, a multik és a magyar kormány között zajló csörtének nem lesz komolyabb hatása a hazai élelmiszerárakra. Ezeken még az orosz diszkontlánc, a Mere hazai megjelenése sem fog érdemben változtatni. Az agrárközgazdász szerint ugyanis a Lidl, az Aldi és a Penny hármasa meghatározó pozícióba került a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemben, a piaci részesedésük ugyanis eléri a 40%-ot, és jól szabályozzák a magyar piacot. Őket követi a Tesco és az Auchan, amelyek a diszkontokhoz alkalmazkodnak.
Ez pedig egy olyan fogyasztói-kiskereskedelmi stabilizációt eredményez, amire nincsenek hatással az ilyen játszmák
- mondta Raskó György.