A Euronews számolt be nemrég arról, hogy Spanyolországban egyre több helyen szaporodnak el a csótányok. Ráadásul, a klímaváltozással a német csótány egy különösen szívós, mutálódott változata lepte el az országot. A hivatalos adatok szerint idén egyharmadával nőtt a csótány-inváziós bejelentések száma a dél-európai országban. A kártevő rovarok jelenléte pedig nem csak pusztán bosszúság, ugyanis az állatok nem csak a lakóházakat, hanem az élelmiszeripari vállalatokat is fenyegetik.
A mutáns csótányok célba vették Spanyolországot
Jorge Galván, egy, az országban aktív környezetegészségügyi cégeket tömörítő szövetség elnöke úgy nyilatkozott, hogy a csótányok fejlődése olyan genetikai változásokkal járt, ami miatt a rovarok ellenállóbbakká váltak a rovarirtó szerekkel szemben. Spanyolország számára nem ez az egyetlen, élelmiszerellátást is érintő probléma, ami az utóbbi időben jelentkezik. Tavaly borzalmas aszály, valamint erdő- és bozóttüzek sújtották a spanyolokat, ami hatalmas pusztítással járt. Mindennek az az oka, hogy az ország időjárása az utóbbi években meleg, mediterrán, szubtrópusi klímából elkezdett egyre inkább a forró, trópusi időjárás felé elmozdulni. Ez a folyamat pedig a csótányok minden eddiginél súlyosabb elszaporodásához és fejlődéséhez vezetett. A szakemberek szerint ugyanis a meleg felgyorsította az állatok anyagcseréjét, és a mutáns csótányok szaporodási időszaka kinyúlt, ugyanakkor a rovarok rezisztenciát kezdtek el kialakítani a rovarölő szerek ellen.
A spanyolok azonban nem adják fel, bár a kártevőirtás stratégiáját újra kellett tervezniük. Ezért új eszközökhöz nyúlnak a csótányok elleni küzdelemben, és a jobb köztisztaságtól kezdve a mechanikus csapdákig egy sor kevésbé környezetromboló, és fenntarthatóbb megoldást vetettek be az elpusztíthatatlannak tűnő rovarokkal szemben.
A német csótány Európába a XVIII. században jutott el, egyébként a rovar Ázsiából származik, és Észak-Afrikán keresztül kerülhetett a kontinensre. Dél-Európában és az Alpokban is előfordul, ám korábban nem volt jelen Spanyolországban. Azonban jelenleg évről évre egyre jobban elszaporodik és az élelmiszerellátáson kívül az emberi egészségre is veszélyt jelent.
A globális felmelegedés a kártevők malmára hajtja a vizet
A spanyol Olive Press hírportál szerint, bár egyes rovaroknak, mint a beporzóknak, nagyon káros a klímaváltozás (a számuk 2020-ra már 17 százalékkal csökkent Európában), olyan kártevők, mint a csótányok, sáskák vagy épp a házilegyek nagyan jól érzik magukat a melegedő klímában. Afrika keleti részén évek óta súlyos sáskajárások dúlnak, a házilegyek száma pedig várhatóan 2080-ra több, mint megduplázódik. 2019-ben évtizedek óta nem látott sáskajárás csapott le egy sor országra Kelet-Afrikától Indiáig. A FAO több partner szervezettel együttműködve megpróbálta összehangolni a káros ízeltlábúak elleni védekezést, de így is több tízmillió ember élelmiszerforrását érintette a bibliai léptékű csapás. A sáskajárások pedig úgy tűnik, nem lesznek kisebbek, a súlyosságuk csak fokozódik.
Arról idén februárban a Science magazinban jelent meg átfogó tanulmány, hogy hogyan függ össze a sáskajárások kialakulása az ember okozta klímaváltozással. A globális felmelegedés miatti kaotikus időjárás a tanulmány szerint tökéletes körülményeket biztosít a sáskajárások kialakulásához, ugyanis ehhez szárazság kell és szórványos eső. A Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában pedig a klímaváltozással újabb területeket érint aszály és szórványos csapadék, így a sáskák elterjedési területe is növekszik.
A tanulmány szerint a következő évtizedekben a sáskajárások 25 százalékkal nagyobb fenyegetést fognak jelenteni a trópusi égöv országainak mezőgazdaságára, és 2100-ig az elterjedési területük is növekedni fog, 5-25 százalékkal. Ráadásul, a globális felmelegedés miatti csapadékváltozás azt eredményezi, hogy egymástól távol levő területeken egyszerre van csapadék, így akár Indiában és Marokkóban egyszerre alakulhat ki sáskajárás, ami még nagyobb veszélyt jelent a mezőgazdaságra, és a világ egy nagyobb régióját egyszerre fenyegetheti a teljes terméskiesés veszélye.
Itthon is jöhetnek új, veszélyes rovarok
A globalizációval új kártevők terjednek a világon, ami alól Magyarország sem kivétel. Tavaly nyáron például először figyeltek meg hatalmas, ázsiai lódarazsakat idehaza. Az ázsiai lódarazsak például a méhészetnek okozhatnak hatalmas károkat.
Durva lódarázs tűnt fel Magyarországon: nagy baj lenne belőle, ha elterjedne
Azonban a globális felmelegedéssel más, trópusi ízeltlábúak elterjedési területe is északabbra húzódhat, amibe Magyarország is idővel bele fog esni. Az enyhe telekkel egyes fajok idővel át tudnak telelni Magyarországon, és így meg is telepedhetnek itt. Erre már volt is itthon példa. Tavaly tavasszal az az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) kutatócsoportja egy afrikai kullancsfaj, a Hyalomma rufipes egyedeit találta meg foltos nádiposzátákon és barkóscinegéken a Balaton nyugati térségében. Mivel a paraziták közt lárva is volt, és genetikai összetételük nagyon közel volt egymáshoz, a kutatók kimutatták, hogy helyi populációból származnak az állatok. Ez pedig azt jelentette, hogy vándormadarak által behurcolt, áttelelt egyedekből idehaza egy új populáció kezdett el kialakulni, bár szerencsére lakott településektől távol, a nádasban lehet őket megtalálni. Az invazív kullancsfaj azonban a krími-kongói vérzéses lázat hordozhatja, ami emberre is veszélyes.
