A legutolsó mezőgazdasági felmérés szerint Szerbiában (hivatalos nevén a Szerb Köztársaságban) több mint 500 ezer, egészen pontosan 508 365 gazdaság működött 2023-ban. Ezek szinte teljesen, 99,6%-ban mezőgazdasági termeléssel foglalkozó családi gazdaságok voltak. Magyarország déli szomszédjában egy átlagos mezőgazdasági üzem 6,4 hektáron gazdálkodik, egy darab szarvasmarhát, öt darab sertést, három darab juhot, 43 darab baromfit tart, valamint körülbelül három méhcsaládot - olvasható az összeírás első elemzésében. Az ágazatban azonban komoly visszaesés figyelhető meg, a 2018-as adatokhoz képest a gazdaságok száma 10%-kal csökkent az országban - derült ki az Agrárszektor a környező országok mezőgazdaságát bemutató sorozatának második részéből.
Bezzeg a sógoroknál? – az osztrák mezőgazdaság a turizmus díszlete
Hiába a jó adottságok, visszaesőben a növénytermesztés?
A mezőgazdaságra használt teljes földterület nagysága 3 257 100 hektárt tesz ki, de ez is komoly mértékben csökkent az elmúlt öt évben. A 2018-as mezőgazdasági cenzus adataihoz képest tavaly 28,7%-kal kevesebb rét és legelő volt az országban, a gyümölcsösök területe 9,7%-kal, a szőlőültetvényeké 11,1%-kal csökkent. Egyedül a háztáji földek területe nőtt, 51,5%-kal. Szerbiában szántóföldek és kertek legnagyobb területét a vajdasági régió képviseli (55,8%), míg a gyümölcsösök a sumádi és a nyugat-szerbiai régióban vannak a legnagyobb arányban jelen (54,9%).
Szerbia a világ első öt málnatermesztője között van (Oroszország és Mexikó után a harmadikként szokták sorolni), és a szilvatermesztők között is a második-harmadik helyet foglalja el, attól függően, hogy az adott évben milyen volt a termés. Az országban jobb évben 120 ezer tonna málnát és 500-700 ezer tonna szilvát termelnek, de jelentős az almatermelés is. Emellett fontos kukorica- és búzatermelő, amely kultúrákkal a világranglista 32., illetve 35. helyét tudhatja magáénak.
A szerb cukorrépa és a napraforgómag termelés kielégíti a cukor és a növényi olaj iránti hazai keresletet, és lehetővé teszi mintegy 180 ezer tonna cukor exportját az Európai Unióba. Az elmúlt évek aszályos időjárása és a tartósan alacsony árak azonban a szerb termelőket is súlyosan érintették.
Csökkenő pályán az állattartás is
Az összes háziállat száma csökkent, a méhek kivételével, amelyek száma 38%-kal volt több, mint az előző felméréskor. A legnagyobb mértékben, 31,5%-kal a kecskeállomány fogyatkozott meg, a sertések száma 30,7%-kal, míg a szarvasmarháké 17,7%-kal lett kevesebb a 2018-as szinthez képest. A 2023-as mezőgazdasági összeírás eredményeinek első adataiból kiderült, hogy a gazdaságok 61,7%-a állattenyésztéssel is foglalkozik. A legtöbb szarvasmarhát és sertést a Macva régióban tenyésztik, a legtöbb juhot és méheket a Zlatibor régióban, a legtöbb kecskét a Pcinja régióban, míg a legtöbb baromfit a Közép-Bánát régióban tartják. Bár Szerbia korábban jelentős sertéshús-exportőr volt, az állategészségügyi problémák miatt már évek óta nem szállítanak külföldre ebből a termékből, így az EU-ba se. A sertésállományok drasztikus csökkenése és az ezzel járó telepbezárások miatt mostanra az ország a saját szükségleteit sem tudja kielégíteni, így sertéshús tekintetében mostanra nettó importőrök lettek.
Tavaly nyáron nemcsak Szerbiában, de a környező országokban is óriási riadalmat okozott az afrikai sertéspestis megjelenése a szerb sertéstelepeken. A kitörések hatására több ezer sertést kellett leölni, ráadásul az eseteket épp a magyar határhoz közeli bánáti térségben regisztrálták. Az események hatására a szerbek a szomszédos országok segítségét kérték.
A generációváltás Szerbiában is komoly problémát jelent
Az elöregedés a szerb mezőgazdaságot sem kíméli. Az összeírásból kiderült, hogy a családi gazdaságok vezetőinek átlagéletkora 60 év, míg csak minden tizenegyedik gazdaság vezetője 40 évnél fiatalabb. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személyek legnagyobb számát is a Šumadija és Nyugat-Szerbia régióban jegyezték fel, ahol a legtöbb a mezőgazdasággal foglalkozó nők száma is, amely több mint 230 ezer főt tesz ki.
Az élelmiszeripar java része a "kicsik" kezében van
Szerbia a Nyugat-Balkán legnagyobb mezőgazdasági piaca, erős mezőgazdasági termelési és élelmiszer-feldolgozási hagyományokkal rendelkezik. Szerbia világelső a GMO-mentes kukorica- és málnatermesztésben. Az élelmiszer-feldolgozó ipar Szerbia teljes feldolgozóiparának körülbelül egyharmadát teszi ki: az országban több mint 15 ezer élelmiszeripari vállalkozás működik. Ezek mintegy 90%-a mikro-, kis- vagy középvállalkozás, amely több mint 100 ezer embert foglalkoztat.
A szerb élelmiszeripar azon kevesek közé tartozik, akiket nem érintett hátrányosan a koronavírus-járvány okozta válság. A legnagyobb értékű alágazatok közé tartozik a tejtermékek, a hús, a gyümölcsök, a zöldségek, a bor és az édességek előállítása.
Még nem EU-tag, de jó kereskedelmi kapcsolatokat ápol az unióval
Szerbia, bár nem tagja az Európai Uniónak, mégis a közösség fontos kereskedelmi partnere. Az uniós országokba irányuló export Szerbia teljes mezőgazdasági exportjának 55%-át teszi ki, míg az EU-ból származó import az ország teljes mezőgazdasági importjának 50%-át adja. Déli szomszédunk 2001 óta élvez preferenciális hozzáférést az EU-ba irányuló agrár-élelmiszeripari exporthoz. A legjobb termelési és exportpotenciállal rendelkező szerbiai termékek a gabonafélék, az olajos magvak, a cukor, a gyümölcsök és a zöldségek, valamint az alkoholmentes italok és az édesipari termékek. 2014. január 1-jei hatállyal a stabilizációs és társulási megállapodás értelmében a legtöbb uniós agrár-élelmiszeripari termék vámtarifáját 23%-ról nullára csökkentették. Csak néhány stratégiai fontosságú agrár-élelmiszeripari termékre vonatkoznak továbbra is vámok, de azok is átlagosan körülbelül 3,2%-osak.
Szerbia az évek során szabadkereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal, Törökországgal, az EFTA-országokkal (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), a CEFTA-országokkal (Albániával, Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával), valamint Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal.
A szerb mezőgazdasági termékek exportjának mintegy 40%-a a CEFTA-országokba irányul, és az import 35%-a is onnan származik. Tavaly ősszel Szerbia sikeresen lezárta a tárgyalásokat Kínával, és a szerba alma immáron akadálytalanul eljuthat az ázsiai nagyhatalom területére is.
Az ország emellett az EU vidékfejlesztést célzó uniós előcsatlakozási támogatásának (IPARD) kedvezményezettje, melynek céljai között szerepel az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelése, a vállalkozásfejlesztés, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítése a vidéki térségekben, a hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a közösségfejlesztés és a társadalmi tőke javítása a vidéki területeken. A program részeseként Szerbia a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban mintegy 288 millió eurós támogatásra jogosult.
A szerb mezőgazdasági minisztérium a Világbankkal együttműködve 2021-ben új finanszírozási modellt mutatott be. A Szerbiai versenyképes mezőgazdaság projekt (SCAP) a mikro-, a kis- és a közepes mezőgazdasági termelők és vállalkozások megerősítésére, valamint a mezőgazdasági termelés és versenyképesség javítására jött létre. A projekt támogatást nyújt azoknak a mezőgazdasági termelőknek, kis- és középvállalkozásoknak, akik tanulni, javítani és fejleszteni kívánják kapacitásaikat, valamint a mezőgazdasági erőforrásokkal kapcsolatos tudást a mezőgazdasági szemléletről a vállalkozói szemléletre kívánják átvinni. A SCAP projekt 2021-2024 közötti időszakban valósul meg.
Magyarország is látja a lehetőséget Szerbiában
Az elmúlt években a magyar kormány és a hazai nagyvállalatok is komoly figyelmet fordítottak Szerbiára. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára 2022-ben a Vajdaságban tárgyalt szerb kollégájával a nemzetközi agrárkapcsolatok erősítéséről, ahol szó esett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Zentai Konzultációs Központjának fontosságáról is. Emellett az UBM Csoport is fontos kereskedelmi partnerként tekint Szerbiára, a KITE Zrt. pedig két telephelyet is létesített már a szomszédban.
