Nem kezdte pozitív hangulatban az évet az agrárszektor, a K&H agrár index eredményei alapján a tavaly év végi 12 pontról -1 pontra esett a mutató, ami az elmúlt évek második legalacsonyabb eredménye. A csökkenés részben annak tudható be, hogy bár az árbevétel-növekedési várakozások tavaly év vége óta némiképp emelkedtek, 6,5 százalékról 8 százalékra, eközben a profitnövekedésre vonatkozó várakozások 4,6 százalékról 3,7 százalékra mérséklődtek. Emellett a vevők eddigi, átlagosan 20 munkanapos fizetési határideje 28 napra, a szállítói számlák kifizetése pedig 14 munkanapról 20 napra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatási szándék is visszaesett az elmúlt negyedévben, mivel a tavaly év végi 4,5 százalékról 8,1 százalékra emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, akik ebben az évben alacsonyabb munkaerőlétszámmal terveznek.

Bizonytalanság látható a szektorban, ugyanis több kihívás egyszerre nehezedik az agráriumra. Az elmúlt félévben az egyik fő nehézséget az infláció jelentette, ez okozta a legfőbb gondot a cégek harmada számára. Emellett a megemelkedett energiaköltségek (27%), illetve a kereslethiány (25%) is nyomás alá helyezte az agrárcégeket. Az infláció tehát nemcsak az input anyagok árának növekedésén keresztül hat a szektorra, hanem a fogyasztói árak növekedése okozta keresletcsökkenésen keresztül is

- tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője a XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon megrendezett sajtóeseményen.

Az élelmiszercikkek árának drágulása 2023-ban meghaladta a 50 százalékot, ami nemcsak a fogyasztás mennyiségére, de az összetételére is hatással van, a hangsúly eltolódott az olcsóbb élelmiszeripari cikkek irányába. Az ilyen piaci változásokra azok a cégek tudnak jól reagálni, akik szélesebb termékkörrel vagy az export piaci értékesítés bővítésével kompenzálni tudják a kieső értékesítést. Az innovációs és piacszerző szándék jelen is van az agrárcégeknél, a K&H agrár index alapján a cégek közel harmada (32%) keres új piacot, 22 százalékuk pedig új termék bevezetését tervezi. Emellett a gazdaságok 53 százaléka tervez beruházást a következő 1 évben, igaz ez valamelyest elmarad a kkv szektor átlagához képest, ami 58 százalék. Főként a gépjárműpark (19%), illetve a gépek, berendezések (18%) bővítésére és korszerűsítésére koncentrálnak, de ettől nem sokkal lemaradva látjuk az informatikai fejlesztéseket is (17%).

Pályázati dömping várható

Az Agrár Széchenyi Kártya program, illetve ennek beruházási hitel programja továbbra is elérhető. A támogatástartalmak azonban kimerülőben vannak, így szűkül a mozgástér a vállalkozások számára az államilag támogatott hitelek terén. Ezzel egyidőben viszont az európai uniós agrártámogatások beindulhatnak.

Magyarország a 2027-ig futó időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében összesen több mint 5,3 ezer milliárd forintot kaphat, aminek több mint fele, közel 3 ezer milliárd forint vidékfejlesztési támogatás. Idén tehát komoly pályázati dömping várható, jelenleg is több mint 30 vidékfejlesztési pályázati felhívás van meghirdetve vagy előkészítés alatt

- tájékoztatott Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.

A korábbi támogatási időszakhoz képest fontos változás, hogy az üzleti terv elbírálásánál az agrárdigitalizációs értékelési szempontok is megjelennek a megalapozottság és a fenntarthatóság mellett. A megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása esetén pedig a támogatási intenzitás 70 százalék lesz a korábbi 50 százalék helyett. A gép- és eszközbeszerzést finanszírozó felhívásoknál kiemelt támogatási célként fog megjelenni - többek között - a feldolgozóüzemek és az állattartó telepek fejlesztése, a betakarítógépek és fagyvédelmi rendszerek beszerzése, az öntözőgépek, illetve tápanyag-utánpótlás rendszerek telepítése. Azt azonban mindenképpen szükséges figyelembe venni, hogy az idei igénylés ellenére a valós pénzáramra 2025-től lehet majd számítani.