A mezőgazdaságra továbbra is számos, a gazdák befolyásán kívül eső esemény - például az éghajlati és geopolitikai válságok - gyakorol nyomást. Ezek hatással vannak a termelékenységre, a kereskedelemre, a fogyasztói keresletre, az árakra és végső soron a mezőgazdasági termelők jövedelmére. Az inputköltségek - többek között az energia, a műtrágyák és az állati takarmányok árai - jelentősen meghaladják a pandémia előtti szinteket - derült ki az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséből. Mint írták, a gazdálkodók számára további bizonytalanságot jelentenek a kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárási események, a mezőgazdasági piacokra nyomást gyakorló geopolitikai konfliktusok, valamint az olyan gazdasági tényezők, mint a még mindig magas kamatlábak és a megnövekedett munkaerőköltségek. Az élelmiszerárak továbbra is magasak, ami a gazdasági növekedés alacsony kilátásaival együtt korlátozza a fogyasztói kereslet élénkülésének kilátásait.
Az uniós mezőgazdasági termelőknek továbbra is számos kihívással kell szembenézniük a ráfordítási költségek miatt, amelyek a közelmúltban tapasztalható, csökkenő tendencia ellenére továbbra is jóval a koronavírus-járvány előtti szintek felett vannak. Az EU műtrágyatermelése kezd helyreállóni, de a behozatal továbbra is magas szinten van. Az év eleje óta az Európai Bizottság számos rövid és hosszú távú intézkedést hozott az uniós mezőgazdasági termelők támogatására, valamint az adminisztratív terhekkel és az élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetükkel kapcsolatos aggályaik kezelésére. A közös agrárpolitika (KAP) kiszámítható biztonsági hálót nyújt a mezőgazdasági termelők számára, és támogató keretet biztosít az ágazat fenntarthatóság felé történő átmenethez - olvasható a jelentésben.
Az uniós mezőgazdasági termelői árindex a 2022. évi szinthez képest csökkent, de ez a csökkenés még nem teljes mértékben érvényesült a feldolgozói és fogyasztói élelmiszerárakban, ami további könnyebbséget jelenthetne a fogyasztók számára. Bár az uniós fogyasztói élelmiszerár-index 2023 márciusa óta stabilizálódott, 2015-höz képest átlagosan 43%-kal emelkedett. Egyes uniós országokban a növekedés még jelentősebb volt, például Lengyelországban (+65%) vagy Litvániában (+69%).
Az időjárási feltételek általában véve jónak bizonyultak a legtöbb téli kultúra és a legelő számára, de a csapadékos időjárás kihívást jelenthet az EU egyes északnyugati részein. Tekintettel a szélsőséges időjárási események kiszámíthatatlanságára és a tavalyi évben megfigyelt hirtelen változásokra, a jelenlegi jeleket óvatosan kell kezelni - írták.
Növekvő pályán az uniós szántóföldi növénytermesztés
2024/25-ben az EU gabonatermelése az előrejelzések szerint - elsősorban a jobb hozamoknak köszönhetően - 278,5 millió tonnára fog nőni, ami 3%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A csapadékos időjárás befolyásolta a 2023/24. évi gabonatermelést, és időnként megnehezítette a gazdálkodók számára, hogy hozzáférjenek a tavaszi gabonafélék vetéséhez szükséges földjeikhez. Összességében az EU gabonabehozatala 2023 júliusa és 2024 júniusa között 17%-kal maradhat magasabb az ötéves átlagnál. A fekete-tengeri folyosó javuló logisztikája azonban megkönnyíti az ukrán gabonafélék globális piacokra irányuló kivitelét, és kevesebb ukrán gabona kerül az EU-ba.
A szójabab és a napraforgómag termőterülete és terméshozama 2023/24-ben növekszik. Az olajnövények és fehérjenövények termelése 2024/25-ben várhatóan nő, a szójabab, a mezei borsó és a lóbab növekedésének köszönhetően. Az EU cukortermelése 15,6 millió tonnában erősödik meg, a magas uniós cukorár azonban eddig korlátozta a fogyasztás élénkülését.
Véget ért az olcsó cukor kora: itthon senki ne számítson árcsökkenésre
Nem túl rózsás a helyzet egyes speciális növények és élelmiszerek esetében
Az EU olívaolaj-termelése a tavalyi rekordalacsony termés után 2023 októbere és 2024 szeptembere között várhatóan kissé helyre fog állni. A csökkent kínálat azonban továbbra is felfelé hajtja az árakat, ami arra késztetheti a fogyasztókat, hogy más olajokra és zsírokra térjenek át, vagy csökkentsék az olajfogyasztásukat. Ennek eredményeképpen az EU fogyasztása 2023/24-ben történelmi mélypontra süllyedhet.
Olaszországban és Spanyolországban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt 2023 augusztusa és 2024 júliusa között jelentősen csökkent a bortermelés. Az uniós borfogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát mutat, mivel a fiatalabb generációk más típusú alkoholtartalmú italokat, például a söröket vagy koktélokat részesítik előnyben, ráadásul a fogyasztók vásárlóereje is csökkent. Az Európai Bizottság által 2023 nyarán engedélyezett krízislepárlás több uniós országban mintegy 33 millió hektoliter bor piacról való kivonása érdekében lépett életbe. A beavatkozás és a termelés visszaesése ellenére a készletek várhatóan nem követik ezt.
A kedvezőtlen időjárási körülmények negatívan befolyásolták az uniós alma- és narancstermelést is. Az EU friss alma- és narancskivitele várhatóan erőteljesen vissza fog esni, a narancsimport pedig növekedni fog, ami még nagyobb nyomást gyakorol a hazai termelőkre.
2024-ben is stabil marad az EU tejellátása
A folyamatosan csökkenő tejelő tehénállomány ellenére (-0,5%) az előrejelzések szerint az EU tejellátása 2024-ben viszonylag stabil marad (+0,4%), amit a növekvő hozamok (+0,9%) támogathatnak. Egyes tagállamokban ezzel ellentétes lehet a helyzet, amelyet az időjárás vagy a folyamatban lévő strukturális változások eltérő módon befolyásolnak. Az EU sajttermelése és -exportja továbbra is erős, és 2024-ben tovább növekedhet. Az EU vajexportja szintén pozitív maradhat a stabil belföldi fogyasztás mellett.
Idén is folytatódhat a húsfogyasztás csökkenése
Az állattenyésztési ágazat strukturális változásokon megy keresztül, amelyeket elsősorban a fogyasztói preferenciáknak a marhahúsról a baromfira való átállása és a környezetvédelmi korlátozások okoznak. Az EU egy főre jutó marhahúsfogyasztása 2023-ban 9,7 kg-ra csökken (-4,7% az előző évhez képest). A fogyasztás csökkenése 2024-ben 2,8%-kal folytatódhat. Az EU marhahústermelése tovább csökkenhet, és ez fenntarthatja az uniós marhahúsárakat.
Az EU sertéshústermelése hasonló csökkenésen megy keresztül, 2023-ban 6,6%-kal esett vissza, de ez a csökkenés idén 0,4%-ra lassulhat. A baromfi mint olcsóbb fehérjeforrás iránt továbbra is nagy a kereslet. Az unióban az egy főre jutó fogyasztás 2023-ban 3%-kal nőtt, és 2024-ben további 2%-kal nőhet. A baromfi behozatala is továbbra is magas.
