Számos helyen hallhattuk, olvashattuk már, hogy a magyar mezőgazdaság nem versenyképes, amiben a korszerűtlenségnek is nagy szerepe van. Bár egyre több beruházás van itthon, egyre több cég nyitott a modern technológia felé, ez még nem hozott áttörést. Gyuricza Csaba szerint is nagyon vegyes a kép:
Alapvetően két tényező befolyásolja ezeknek a modern technológiáknak az elterjedési gyorsaságát. Az egyik a gazdaság mérete. Nagyon sokszínű a magyar mezőgazdaság, a legkisebbektől a legnagyobbakig jelen vannak a termelők, a gazdálkodók. Általában sokkal nagyobb a fogékonyság a nagyobb gazdaságokban, ahol a mérethatékonyság egyébként is sokkal inkább eltérítheti azt, hogy akár gazdasági oldalról is ezekbe a technológiákba be tudjanak szállni. A másik pedig a képzettség szintje. Ez részben összefügg a mérettel is, hiszen általában a képzettebb szakemberek a nagyobb gazdaságokban vannak jelen. A törpebirtokoknál sok esetben a képzettség és a szaktudás hiánya akadályozza a hatékony gazdálkodást. Ma a mezőgazdaságban ezek a megoldások a csúcstechnológiát képviselik
Gyuricza Csaba: ideje lenne magasabb színvonalon kezelnünk a talajt
Ehhez pedig magas szintű mérnöki tudásra, informatikai ismeretre, szintetizálóképességre van szükség, és ezt csak magas szintű szakismeret megszerzésével, egyetemi diplomával lehet ma birtokolni, elsajátítani, alkalmazni, megérteni. Ennek megfelelően vegyes a kép, a fogékonyság is, de évről évre egyre többen ismerik fel azt, hogy vagy ezeket a modern luxustechnológiákat alkalmazzák, vagy megmaradnak az évtizedekkel ezelőtti megoldásoknál, és lemaradnak, tönkre mennek.
Ezek a magyar mezőgazdaság gyenge pontjai?
Sok gyenge pont van, az egyik, hogy hogyan viszonyulunk a klímaváltozáshoz, hogyan alkalmazkodunk a megváltozott feltételekhez. Egyre drasztikusabban jelenik meg a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban, és azt érzékelem, hogy a hozzá való alkalmazkodás nem veszi fel azt a sebességet, amilyen tempóban zajlik a változás. 2022-ben, amikor a történelem legsúlyosabb aszálya volt Magyarországon, ezermilliárdos károk keletkeztek, különösen az Alföldön. Ám ez sem volt elég ahhoz, hogy a technológiaváltás és a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás generálisan bekövetkezzen
- vélekedett Gyuricza Csaba.
Hozzátette, ez vonatkozik a növénytermesztésben a technológia szinte minden elemére, de elsősorban a talajhasználatra, talajművelésre. A talajművelés révén lehet a legtöbb nedvességet elvesztegetni vagy a talajban megőrizni. Ebben egy nagyon fontos szemléletváltásra lenne szükség, technológiaváltásokra, a szántással kapcsolatos szakmai felfogás drasztikus megváltozására. Ugyanakkor nem érzékelhető az, hogy ebben komoly előrelépés vagy változás lenne. A szakember szerint ez egy nagyon nagy probléma, ezen a területen változásnak kell történnie.
Meglepő dolog derült ki az olcsó élelmiszerekről: ezt jó, ha mindenki tudja
Ha nem lesz változás, sokkal kisebb aszályok esetén is olyan károk érhetik a magyar mezőgazdaságot, ami a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. 2022-ben először fordult elő a történelem során, hogy az ország nem tudott annyi kukoricát termelni, amennyi a hazai igény. Általában kétszeres mennyiséget tudtunk előállítani. A másik nagy probléma, hogy a magyar mezőgazdaság adottságai ugyan nagyon jók, viszont a feldolgozás nincs arányban az alapanyag-előállítás adottságaival. Ezen a területen óriási a lemaradásunk
- emelte ki a MATE rektora.
Továbbá fontos, hogy a következő időszakban is a rendelkezésre álló fejlesztési források erre kell, hogy fókuszáljanak, hogy a feldolgozóipart tudják erősíteni. Akár a növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóipar, élelmiszeripar, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak. Ez nemzetbiztonsági meg szuverenitási kérdés is Magyarország számára, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni.
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
A minőségben lehet a kitörési pont
Kis ország vagyunk, ha a világpiacon helyezzük el magunkat volumen tekintetében, akkor különösen a nyersanyagok, alapanyagok előállítása során mennyiséggel nem tudunk jelen lenni. Ha egy szóval akarok válaszolni, azt mondhatom, hogy a kitörési pont a minőség. Nyersanyagot, alapanyagot exportálni vétek egy kis ország számára, hiszen a nagy alapanyag-előállító országokkal szemben nem tudunk versenyképesek lenni, így árversenyben lemaradunk, technológiában biztos, hogy lemaradásban leszünk. Ez érzékelhető az orosz, ukrán, észak-amerikai gabonával összevetve.
Gyuricza Csaba, mint mondta, nem lehet más kitörési lehetőségünk, mint hogy az alapanyagot feldolgozott formában értékesítjük, és ezt a feldolgozást a lehető legmagasabb minőségi szinten végezzük el. Ez a feladat. Ha területeket kell kiemelni, akkor a gabonafélék és a kukorica feldolgozását érdemes, ahol nemcsak hazai, hanem akár regionális központként is tudunk alapozni. Ezenkívül a vetőmag-előállítás, amiben újra tudjuk pozícionálni magunkat, ha erre odafigyelünk. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a tejhasznú szarvasmarha és az arra épülő termékpályákon lehet keresnivalónk, valamint a termesztőberendezésekben folytatott kertészeti termelésben és a zöldség-, illetve gyümölcstermesztésben. Ezekre kell fókuszálni a teljes termékpálya mentén, az alapanyagtól a feldolgozott termékig.
