Nem csupán a városi emberektől, hanem nagyon gyakran vidéken élőktől is lehet hallani azt a rendre felmerülő időjárási, vagy piaci anomáliák kapcsán, hogy a gazdatársadalomnak igazából semmi sem jó, és a termelők alapállása a panaszkodás. A helyzet természetesen összetettebb ennél.

Nem ok nélkül panaszkodnak

Az elmúlt évek piaci turbulenciái a trendszerű klímaváltozással és az ennek nyomán érkező, egyre durvább időjárási szélsőségekkel együtt kétségkívül okot adnak panaszra.

Az elmúlt évtizedek szerkezeti átalakulásai ráadásul nem egy ponton megtépázták a mezőgazdaságot. Az ágazatban való tevékenykedés természetéből adódóan sem egyszerű: nagy tőke- és forgóeszköz-befektetést igényel, ki van téve a szabályozási, piaci változásoknak és kétségkívül minden évben kritikus bizonytalansági tényező az időjárás alakulása, amely akár napok, néha órák alatt képes egy gazda munkájának eredményét lenullázni.

A gazdák panaszai tehát a legtöbb esetben jogosak, ugyanakkor vannak pozitívumok, jelentős sikerek is a hazai agráriumban.

Az általunk megkérdezett szakértőkkel arra kerestük a választ, hogy mi az, ami reményt adhat az ágazatban tevékenykedőknek, és melyek azok az erősségek, amelyekre továbbra is lehet alapozni.

A stabil hitelezés sokat elárul

A legfontosabb szerintem az, hogy a mezőgazdaságnak kétszer akkora a hitelállománya, mint amennyi a GDP-részesedéséből adódna, és ezt az ágazat gond nélkül elbírja. Ez már önmagában egy jó hír, ami sok mindent elárul

- mondta el az Agrárszektornak Hollósi Dávid. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója hozzátette:

Mindez tehát egy megalapozott hitelállomány, a mezőgazdaság továbbra is az egyik legjobb adósnak számít a bankszektorban. Ez a bankszektornak is nagy lehetőség, sok hitelt tud kihelyezni az ágazatba, és a bedőlési ráta messze itt a legalacsonyabb. Ez több évtizedes távlatban érvényesül, vagyis stabil ágazatról van szó.

Van mire építeni

A másik fontos tényező a banki szakember szerint a megalapozott termelési bázis, amely különösen a szántóföldi növénytermesztés esetében szembetűnő.

Termelési volumenünk arányában hagyományosan Európa egyik legnagyobb gabonaexportőre vagyunk, van árualapunk.

Hollósi Dávid szerint ez akkor is igaz, ha jelenleg az árak alacsony szinteken mozognak, hiszen a mennyiségeket tekintve Magyarország továbbra is jelentős mennyiségben szállít gabonát a partnerországoknak, és minőségben ma is az ukrán kínálat előtt áll. A kukorica feldolgozása is jól működik, Magyarország európai szinten is jegyzett kukoricafeldolgozó kapacitásokkal rendelkezik.

Agrárterület az ország nagy része

Az ügyvezető szerint az ország adottságai a tágabb termelés viszonylatában is jók. Ha az erdőket is beleszámítjuk, akkor Magyarország területének 75 százaléka mezőgazdasági termőterület, vagyis szinte az egész ország alkalmas mezőgazdasági termelésre.

Ha megnézzük a magyar fogyasztó asztalát, akkor látszik, hogy amit megeszünk, abból szinte mindent elő tudunk állítani. Általában elmondható, hogy a fehérje-, a szénhidrát-, valamint a zsírbevitel szempontjából, és vitaminokat illetően is nálunk minden ágazatnak van létjogosultsága. Kaviárt és tengeri halakat természetesen nem tudunk termelni, de a zöldség-gyümölcs, a sertés, baromfi, tej, hús, marha, édesvízi hal, szántóföldi termékek tekintetében mindent meg tudunk termelni.

Mindenhol találhatunk sikeres szereplőket

Hollósi Dávid szerint nem várható el az sem, hogy a mezőgazdaság bármely területe, alágazata jövedelemtermelő képességében évtizedeken át sikersztori legyen.

Ha lenne ilyen, akkor mindenki abba fektetne. Ez nem így működik. Viszont minden területen van néhány cég, amely stabilan, hosszú távon jól működik. Ezt így kell felfogni.

Ha mégis ki kellene emelni ágazatokat, akkor az ügyvezető a baromfitenyésztést említené, amelyen belül jó pozíciókkal rendelkezik a broilertermelés, és hízottmáj-előállításban is kifejezetten sikeresnek számít Magyarország. A tejiparban például a termelői oldalt nézve a magyar tejtermelés tekinthető a legkoncentráltabbnak az Európai Unióban, valamint mára kialakultak a korszerű sertéstelepek is. Fontosnak tartotta leszögezni azt, hogy Magyarországon huszonkét borvidék van, ilyen változatossággal nem sok ország rendelkezik.

Hollósi Dávid szerint tehát az ország adottságai jók, amelyre lehet alapozni. Igaz, az ágazatban tevékenykedő szereplők fejlettsége nagyon eltérő, ezért a hatékonyságon számos ponton javítani kell – így a jövedelmezőség is javulna.

Állandó adaptáció

Úgy vélem, hogy a termelők alkalmazkodóképessége és az elmúlt idők kihívásaira adott válaszaik jelentik a legnagyobb értéket a magyar mezőgazdaságban

mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Mint elmondta, az elmúlt években különösen sok problémával kellett szembenézniük a gazdáknak, és természetes módon mindenhez igyekeznek alkalmazkodni. Ez eddig sikerült az elnök szerint.

Az tény, hogy a fennálló helyzet miatt az elmúlt néhány évben ezen a téren nem képződött jövedelem, de fontos látni, hogy a termelők így is fejlesztésekben, a termelési gyakorlat módosításában gondolkoznak, amellyel válaszokat keresnek a problémákra.

Jelenleg a legelterjedtebb válasz a spórolás, az inputkiadások visszafogása ugyan nehéz kérdés, de jelzi az alkalmazkodóképességet. Az elnök szerint azok a termelők, akik megfelelő tudással rendelkeznek, jól fel tudják mérni, melyek azok a pontok, ahol lehet spórolni, és melyek azok a beavatkozások, ahol nem érdemes.

A termelők zöme már ma sem úgy gazdálkodik, mint öt évvel ezelőtt.

Petőházi Tamás szerint a jövedelmezőség sincs igazán messze, az ágazati szereplők számításai szerint, ha a takarmánygabonák tonnánkénti ára 70 ezer, az étkezési minőség esetében pedig 80 ezer forint fölé emelkedne, akkor a jövedelemtermelő képesség is visszatérne az ágazatba. Ez a mai árakhoz képest 10-15 ezer forint különbséget jelent. Ilyen emelkedés esetén az idei év sem alakulna rosszul.

Életképes integrációk

Konkrét példát nevezett meg az Agrárszektornak Raskó György agrárközgazdász.

Ha van sikersztori, akkor az a Bonafarm sertésintegrációja. Ez telitalálat volt.

A szakember szerint ez igaz, a koca- és hízóintegrációra is, amely világszínvonalú genetikával dolgozik és eredményesen tudta bevonni a termelésbe a vállalat partnereit, a termelőket is. Az integráció minden fontos mutatója, így például a választott malacok száma is eléri a nemzetközi színvonalat, ráadásul az állomány négy plusz négy, vagyis nyolcasmentes, tehát kiváló állategészségügyi állapotban van.

Mindez akkor is figyelemreméltó a szakember szerint, ha figyelembe vesszük, hogy a sertéságazat egésze nehéz utat járt be az elmúlt évtizedekben, az állomány nagyot csökkent.

Kétirányú folyamat zajlott le: a háztájiból eltűnt a sertés, de a nagyüzemi termelésben világszínvonalúvá vált.

Hasonlóan jól szervezett, eredményes integrációnak nevezte Raskó György a Master Good baromfinevelését és -feldolgozását is, amely szerinte jó példa arra, hogy hogyan kellene az állattenyésztésben tevékenykedni. A növénytermesztést illetően a korszerű kertészeti termelést emelte ki, amelyben mára életképes és színvonala termelést megvalósító szereplők vannak. 

Kedvező adózás

Az agrárközgazdász szerint nagyon kedvez az ágazatnak a mezőgazdaság adózási szabályrendszere is, a családi gazdaságok összevont adózása miatt senkinek nem lehet oka panaszra, hiszen a termelők nagyon kevés adót fizetnek csupán.

Összességében Raskó György úgy látja, hogy minden alágazatban szétnyílt a mezőny, néhány sikeres, hatékony szereplő mellett sok, nehézségekkel küzdő termelő dolgozik.