agrarszektor.hu • 2024. május 12. 12:36
Edinburgh-i növénybiológusok európai tudósokkal együttműködve azt vizsgálják, hogy a több százezer évvel ezelőtti mikrobák segíthetnek-e a mai növényfajoknak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz. A Heriot-Watt Egyetem csapata félmillió fontot kapott az Európai Unió tudományos kutatási kezdeményezésétől, a Horizon Europe-tól a négyéves projektre – írja a Yahoo Finance.
A Tolerate elnevezésű program keretében a mélyen az Északi-sarkvidékről kinyert ősi talajmintákat vizsgálják.
Dr. Ross Alexander, a Heriot-Watt egyetem növénymolekuláris biológusa elmondta: A Tolerate csoport a paleolitikumból származó, körülbelül 100-200 ezer évvel ezelőtti talajmintákat használ, mivel a bolygó akkor is melegedett, akárcsak most.
A projekt célja, hogy kiderítsük, vajon a múlt növényei, a talaj és a baktériumok segíthetnek-e a jelenlegi növényeinknek túlélni a gyorsan változó bolygón.
Kiszáradt földeken
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az aszályok egyre inkább kihatással lesznek a terményekre világszerte.
Az aszály világszerte különös aggodalomra ad okot a termesztett növényekkel kapcsolatban. Az Európai Aszálymegfigyelő Intézet legutóbbi jelentése szerint az EU területének 47%-án figyelmeztető, 17%-án pedig riasztási állapot van érvényben. A gabonafélék terméshozama egyes területeken akár 10%-kal is csökkenhet.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói már vizsgálták a mintákból származó néhány ősbaktérium DNS-ét. A Heriot-Watt csapata teszteket fog végezni annak megállapítására, hogy ez az ősi DNS segíthet-e a mai baktériumoknak a növények támogatásában vízhiány idején.
A baktériumok jelentik a megoldást?
Dr. Alexander elmondta: "A baktériumok hatalmas szerepet játszanak a növények egészségében. Olyan vegyületeket bocsátanak ki, amelyek segíthetnek a növényeknek megtartani a nedvességet a gyökerek körül, ragasztóként működnek a talaj fenntartásában, vagy segítenek a növényeknek felvenni a szükséges tápanyagot.
Föld feletti, ellenőrzött növekedési kamrákat fogunk használni, hogy kiderítsük, vajon a baktériumokat fel tudjuk-e használni az árpa, Skócia egyik legnagyobb terményének aszálytűrésére.
Stephen Euston professzor, a Heriot-Watt egyetem élelmiszerkémiai szakértője elmondta: "Skócia-szerte felvettük a kapcsolatot a gazdákkal és földtulajdonosokkal, hogy talajmintákat szerezzünk.”
Gazdasági előnyöket várnak
Az Egyesült Királyságban és világszerte a mezőgazdasági rendszerek többszörös stresszel néznek szembe, többek között az éghajlatváltozással, a lakóterületekkel kapcsolatos nyomással és a népesség növekedésével.
Ha azokon a peremterületeken, amelyek jelenleg alkalmatlanok a mezőgazdaság számára például az aszály miatt, olyan élelmiszernövényeket lehetne termeszteni, mint az árpa, az hatalmas gazdasági és társadalmi előnyökkel járna.
Ezen túlmenően, a baktériumok által termelt molekulák, amelyek segítenek javítani a talaj és a víz hozzáférhetőségét a növények számára, máshol is értékes felhasználási területeket jelenthetnek. A csapat egy PhD-hallgatót és egy posztdoktori hallgatót vesz fel a kutatáshoz. A szakértő elmondta:
Azon dolgozunk, hogy elég nagy mennyiségben állítsuk elő ezeket a molekulákat, hogy például biomedicinális és ipari tisztítási alkalmazásokban tesztelhessük őket. Az, hogy hozzáférünk ezekhez az ősi mintákhoz, hihetetlen bónusz. Hatalmas biológiai erőforrás-gazdagság lehet, amelyet kiaknázhatunk a jelenlegi és jövőbeli környezetünk javítása érdekében Skóciában és szerte a világon.