agrarszektor.hu • 2024. május 14. 08:43
A fagyosszentek közül Szervác hozott az északkeleti országrészbe erős éjszakai lehűlést, de csak egy-két fagyzugos helyen fordult elő néhány tized fokos fagy 2 m magasságban. Kedden és szerdán még előfordulhatnak 5 Celsius-fok alatti minimumhőmérsékletek, azonban a nagyobb probléma a csapadékkal van. Egyre jobban hiányzik ugyanis a májusi eső, elsősorban az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén. A nagy területen termesztett szántóföldi növényeik közül a kalászosok és a repce is igényelné a szemképződés fenológiai fázisában az esőt, de a fejlődés kezdeti szakaszában járó napraforgó és kukorica állományok még inkább. Csütörtökig csak kis esély van csapadékra, addig fokozódik az aszály, péntektől azonban remény van nagyobb mennyiség érkezésére is.
Az elmúlt héten meglehetősen változékony időben volt része az országnak. Kedden és szerdán sokfelé hullott csapadék, foltokban délen, délnyugaton és északon 5-20 mm, a Szamosközben 40-50 mm. A hét további részében már csak elszórt, kisebb záporok alakultak ki, számottevő mennyiség már nem esett - olvasható a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentésében. Így az elmúlt héten a délnyugati országrészben és a Szamosközben 15-50 mm-t lehetett mérni, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé egyáltalán nem esett. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege az Alföldön nagy területen még a 30 mm-t sem érte el, ez jócskán elmarad a sokévi átlagtól, nagy területen 10-25 mm közötti a csapadékhiány.
A 90 napos összeget tekintve pedig az Alföldön már 50-70 mm a hiány az átlaghoz képest. A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délnyugaton és északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma is egyre nagyobb területen csökken a kritikus érték alá, míg a fél méternél mélyebb rétegben van nedvességtartalék. Főleg az Alföldön a még sekélyen gyökerező nyári növények számára sokfelé aszályos körülmények vannak.
A hőmérséklet hétfőn még nyáriasan alakult sokfelé 25 Celsius-fok fölötti maximum értékekkel, majd keddtől a délkeleti országrészbe szorult vissza a meleg, és szerdától már csak 20 Celsius-fok körül alakult a legmelegebb órák hőmérséklete az ország nagy részén. A hét végén az északról érkezett hűvös, száraz levegő miatt hétfő reggelre a második fagyosszent északkeletre helyenként fagypont közeli hőmérsékleteket hozott.
Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában van, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban, de nagyon kellene a csapadék az optimális fejlődéshez. A napraforgó és a kukorica intenzíven fejlődik (helyenként a gyomok is), de az ország nagyobb részén csapadékra lenne szükségük, az Alföldön nagy területen aszályosak a körülmények.
A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy 7-én és 8-án a déli, délnyugati és az északi, északkeleti országrészekben volt tartósan vizes a növények levélfelülete, a többi napon jobbára szárazak maradtak az állományok. A párás időszak hossza is csak a csapadékos periódusokban volt magas.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke meglehetősen magas a korán érkezett tavasz hatására, és az évszaknak megfelelő növekedés jellemzi. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 210 és 270 foknap között alakul. Ez az érték a tavalyinál 80-110, a sokéves átlagnál pedig 30-60 foknappal magasabb azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.
A következő hét első felében jobbára száraz, az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időre van kilátás, jellemzően sok napsütéssel. Csütörtökig csak elszórtan, elvétve fordulhat elő zápor, zivatar, majd péntektől délnyugat felől már nedvesebb és labilis rétegződésű léghullám érkezik az ország fölé, így sokfelé várható záporos csapadék. A heti összcsapadék a legfrissebb számítások szerint nagy területen meghaladhatja akár a 10-20 mm-t is, ez azonban ma még meglehetősen bizonytalan. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog, majd péntektől enyhülhet a csapadékhiány. A levélnedvesség tartam is alacsonyan alakul majd péntekig, onnantól viszont tartósan vizes lehet a levelek felülete. A keleties szél napközben gyakran megélénkül, csütörtökön, pénteken és szombaton (immár nyugatias irányból) meg is erősödik. A hőmérséklet csúcsértéke a hét végéig 20-26 Celsius-fok között alakul, tehát jelentősen nem változik. Éjszakánként viszont mérséklődik a lehűlés, a hét első felében még előfordulhatnak 5 Celsius-fok alatti értékek, majd a 10 Celsius-fok körüli minimumok lesznek a jellemzők.