Itt a friss előrejelzés: nagy eső jön, erre jobb lesz felkészülni

agrarszektor.hu2024. május 16. 15:03

Az elmúlt egy hét nagyrészt száraz időjárása után már nagyon várjuk a májusi esőt. A nyári kapás növények fejlődésük kezdeti szakaszán a délnyugati országrészt kivételével aszályos körülmények közt növekedtek, de a repce és a búza is jóval több nedvességet igényelne a szemképződés, szemnövekedés fázisában. Szerdán a Tiszántúlon már többfelé voltak számottevő záporok, majd ma estétől délnyugat felől ismét sokfelé ered el az eső, és az előttünk álló egy hétben is többször, többfelé várhatók kiadós záporok.

Az elmúlt héten nagyrészt napos, száraz idő volt tapasztalható Magyarországon, bár kisebb esők, záporok minden nap előfordultak valahol az országban, számottevő mennyiség csak hétfőn nyugaton illetve szerdán a Tiszántúlon foltokban kialakult záporokból, zivatarokból hullott. Így az elmúlt napok csapadékösszege az említett tájakon is csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t, nagy területen azonban semmi sem esett - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A múlt hét első felében még többfelé voltak esők, záporok, de a tíz napos csapadékösszeg így is az ország túlnyomó részén 10 és 20 mm közötti hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, míg a harminc napos összegben az április közepi esőkkel együtt is nagy területen tapasztalható 10-30 mm közötti negatív eltérés.

A talaj felszín közeli rétege a délnyugati országrész és a Szamosköz, Krasznaköz kivételével rendkívül száraz, sokfelé a növények számára hasznosítható nedvességmennyiség kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során. A fél méternél mélyebb rétegek azonban továbbra is őrzik a tél első felében szerzett nedvességtartalmukat, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.

A hőmérséklet a sokéves átlag körül alakult. Nagy, a hidegre érzékeny helyeken 18-20 fokot is elérő napi hőingások voltak jellemzőek a hét első felében, amikor éjszakánként hazánk északkeleti harmadán többfelé 5 fok alá hűlt a levegő, napközben viszont az ország többi részéhez hasonlóan 20-24 fokot mérhettünk.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban, de az optimális fejlődéshez az eddiginél jóval több csapadékra lenne szüksége. A még sekélyen gyökerező napraforgó és kukorica az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődik, rendkívül fontos lenne most a kiadós csapadék. A korai gyümölcsök, a szamóca és a cseresznye éréséhez jól jött a napos idő, de a szemek növekedéséhez itt sem ártott volna a több nedvesség. A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt napokban csak rövid időszakokra volt nyugaton és az Alföldön tartósan vizes a növények levélfelülete, az időszak nagy részén jobbára szárazak maradtak az állományok. A párás időszak hossza is csak a csapadékos periódusokban és helyeken volt átmenetileg magas.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április végére, május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már megtorpant, itt is látható, hogy a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már nem nőtt ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen fejletlen állapotban voltak ekkor, így ezek zöldtömeg növekedése sem volt jelentős. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 230 és 290 foknap között alakul. Ez az érték a tavalyinál 90-120, a sokéves átlagnál pedig 30-60 foknappal magasabb azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

A következő hétben változékonyabb, az eddiginél csapadékosabb idő lesz várható. Csütörtökről péntekre éjszaka egy hidegfronthoz kötődő kiterjedt csapadékzóna éri el az országot, délnyugat felől egyre többfelé ered el az eső, a front mögött pedig a Dunántúlon napközben, keleten délutántól többfelé várhatók akár heves záporok, zivatarok is. Így szombat reggelig területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadékra van kilátás, de lokálisan ennél jóval több is eshet. Szombaton és vasárnap átmenetileg kissé csökken a csapadékhajlam, kevesebb helyen kell záporokra zivatarokra számítani, majd hétfőn és kedden ismét nagyobb területen várható csapadék, akár heves záporok, felhőszakadással kísért zivatarok is lehetnek. Így összességében a következő egy hétben lehulló csapadék mennyisége az ország jelentős részén 30 és 50 mm között valószínű. Nagy szükség van az esőre, de azzal is számolni kell, hogy gyakran lesz nedves a sűrűbb növényállományokban a levelek felülete, ami kedvező körülményeket teremt a gombás megbetegedések számára. A csütörtöki és pénteki szeles idő után péntek délutántól mérséklődik a szél, és csak kedden és szerdán élénkül meg ismét nagy területen. A felhősebb időben az erős éjszakai lehűlések megszűnnek, többnyire 10 fok fölött alakul majd a legalacsonyabb hőmérséklet, napközben pedig jellemzően 22 és 27 fok közé melegszik a levegő, csak pénteken lesz a tartósabban csapadékos tájakon ennél hűvösebb.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
csapadék, eső, szárazság, szántóföldi-növény, agrometeorológia, szél, zápor, csapadékhiány, felhőszakadás, csapadékösszeg, talaj-nedvességtartalma, csapadékzóna, csapadékmennyiség, növények,