agrarszektor.hu • 2024. május 21. 08:13
Nemcsak a korán jött tavasz, de az elmúlt időszakban tapasztalható meleg, nedves idő is kedvez a spanyol meztelencsigáknak: a megszokottnál többen élhették túl az enyhe telet, ráadásul az életciklusuk is előbb indult. Mivel egyetlen egyed 200-400 utódot hozhat világra, óriási károkat okozhatnak, az ember pedig - az igazat megvallva - tehetetlen ellenük.
2024-ben a korai tavasz miatt körülbelül egy hónapnyi előnybe került a természet a naptárral szemben, ám ennek megvannak az árnyoldalai is: egyre több hír érkezik a „mindent felzabáló”, barna meztelencsigák kezdődő inváziójáról - olvasható a 24.hu oldalán. A behurcolt, és hazánkban is invázióssá váló fajról, az úgynevezett spanyol meztelencsigáról (Arion vulgaris) van szó, és ahol nagy számban megjelenik, ott tényleg rövid idő alatt „tarra rág mindent”. Károkozása jelentős, terjeszkedése megállíthatatlan, speciális védekezésre nincs mód, miközben idén a körülmények kifejezetten előnyösek számára, ennek okán pedig egyes helyeken az eddigieknél is komolyabb invázió jöhet.
Csigakompatibilis a mostani időjárás
A spanyol meztelencsigát 1985-ben azonosították először Magyarországon, minden bizonnyal kereskedelmi szállítmányokkal érkezett hazánkba - közölte a portállal Turóci Ágnes malakológus, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A szakember szerint a gerinctelen állat a megérkezése óta gyakorlatilag mindenhol elterjedt, ám az állományfelmérések tanúsága szerint nem azonos mértékben: a Dunántúl a legfertőzöttebb, keletre haladva csökken az egyedsűrűség. Ennek egyik oka, hogy az invázió nyugatról indult, idővel feltehetően minden alkalmas élőhelyet benépesítenek. A másik viszont az egyes évek közötti különbségekre is rávilágít.
A faj a meleg és nedves időt kedveli, márpedig hazánk legcsapadékosabb tájai nyugaton fekszenek, míg az Alföldön nem ritkák a hosszan tartó száraz, meleg periódusok
– mondta Turóci Ágnes.
A szakértő elmondása szerint ez a nedvességigény köszön vissza éves és akár napi szinten is: aszály idején a csigák visszavonulnak, elrejtőznek a gyilkos szárazság elől, míg csapadékosabb évben, esősebb napokon, hetekben helyenként lépni is alig lehet tőlük. Idén eddig - minden más szempontból szerencsés módon - nincs hiány az esőből és a kellemes melegből, emiatt azonban a kártevők élnek és virulnak. Turóci Ágnes szerint a jövőt még nem lehet megtippelni. Az inváziós fajokra általánosságban jellemző, hogy széles ökológiai toleranciával, és több olyan tulajdonsággal rendelkeznek (pl. gyors szaporodási ráta), amely potenciális előnyt jelenthet a helyi ökosziszémában jelen lévő, őshonos fajokkal szemben.
Az idei enyhe tél sem hátráltatta őket
Az emberiség ellen dolgozott az 1901 óta legmelegebb tél is: a február például még egy átlagos márciusnál is enyhébb volt. Normál esetben a spanyol meztelencsigák párzási időszaka június végétől november végéig, december elejéig tart, a csúcspont augusztus és szeptember. Ennek a fajnak az egyedei kölcsönös megtermékenyítés után rakják le tojásaikat pár centivel a földfelszín vagy tereptárgyak alá, védett helyre.
Egyetlen egyed többször is párosodhat, egy évig tartó élete során 200-400 tojást rak. A kicsik 3-5 hét után bújnak ki a tojásból, majd 6-9 hónap elteltével maguk is párosodnak, szaporodnak. Az idősebbek késő ősszel elpusztulnak, az utolsó hetekben kikelt ifjoncok és ritkábban a tojások telelnek át, utóbbiak kemény héja hatékony védelmet nyújt a mostoha körülmények ellen.
A szakember kiemeli, hogy laboratóriumi körülmények között a tojásokban már 10-15 Celsius-fokon megindul a fejlődés, az ideális azonban a 20 Celsius-fok, e felett már nem fejlődnek gyorsabban az embriók. A kikelés sikeressége is 10-15 Celsius-fokon a legoptimálisabb, így aztán az enyhe tél és korai tavasz két fontos következménnyel járt:
- több példány élte túl a telet, ezzel eleve nagyobb számban kezdtek szaporodni;
- az egyedek korábban bújtak elő, ezzel életciklusuk előbb kezdődött, így viszont az ősz végéig több generáció jöhet világra.
Nincs egyetemes módszer ellenük
Bár friss, országos felmérés híján nem jelenthető ki biztosra, hogy idén tavasszal valóban több a spanyol meztelencsiga, de látható, hogy a körülmények az egyedszám növekedésének kedveznek. Azt még nem lehet előre tudni, hogyan alakulnak a nyár csapadékviszonyai, azt azonban biztosra lehet venni, hogy ha aszály jön, akkor a csigák is visszavonulót fújnak - eltűnni nem fognak, viszont jócskán megritkulnak.
Az örök kérdés pedig, hogy mit lehet tenni ellenük? A válasz továbbra is: semmit, pontosabban semmi olyat, ami egyébként hasznos, őshonos fajokat nem veszélyezteti. Az általános irtószerek persze rájuk nézve is végzetesek, miközben minden más puhatestűt elpusztítanak, és ugyanez igaz az egyébként hatékony sörcsapdára - a védekezés lehetőségeiről, kockázatiról és a tévhitekről itt írtunk részletesebben.
A legtermészetbarátabb megoldás idő- és energiaigényes: ehhez nem kell más, csak az, hogy az ember napközben forgassa meg pihenőhelyeiket, a földre dobott cserepet, követ, tálkát, virágtartót, nézzen be az árnyas bokrok alá, és gyűjtse össze a pihenő csigákat. A hűvösebb esti vagy hajnali órákban, illetve eső után lépnek akcióba, ilyenkor a veteményesben is tetten érhetőek, és még könnyebb az elfogásuk. Sokan sokféle módszert használnak az elpusztításukra, sós víztől a kiskapáig széles a repertoár.
Ha településeken nagyméretű, narancssárga vagy barna meztelencsigát találunk, nagy biztonsággal azonosíthatjuk idegenhonos spanyolként, hazánkban nem él olyan őshonos rokona, amelyikkel ilyen környezetben a laikus összekeverhetné
- emelte ki Turóci Ágnes.
A szakértő hozzátette, hogy itt az emberi környezet a kulcsszó: természetközeli élőhelyeken ugyanis elvétve akadnak őshonos fajok, melyekkel főként fiatal korban összekeverhető, ezekre viszont nem szabad ellenségként tekinteni.