Őrizze meg szalmájával már végre a vizet a talajban!
Meddig jó Önnek az aszály? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!!!
Sajnos ez a tavasz is újra a csapadékhiánytól visszhangzott, ami még mindig kong, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik. Évek óta ugyanez a tavaszi program!?
Mikor vet véget a folyamatos veszteségnek? Ugye ma!
A tudatos betakarítási folyamatot során a szalmát a kombájnnal szecskázva és szétterítve el kell elkezdeni.
Majd a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.
Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érezték magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén ebben az évben is.
Szármaradványkezeléssel nyer vagy veszít?! Avagy a szalmában rejlő nyereségek és veszteségek
Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!
A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro elem kerül vissza a talajba.
Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági nyereség, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya költség is mérséklődik. További nyereség a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.
A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó szalma szervesanyag-tömegében (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.
A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást, így csökkentve a talaj anyag veszteségét.
Felhasználási javaslat:
A Cell® cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.
Ilyenkor, nyár elején a kalászosok aratásával kezdetét veszi a betakarítás várva-várt időszaka.
A munka sikerét jelentő termés és a hasznosítható melléktermékek mellett a látszólag haszontalannak tűnő tarlómaradványok jelentős potenciált hordoznak magukban: számottevő tápanyag lehetőségét a következő kultúra számára. Ezek hektáronként akár 80-100 kg N, 30-50 kg P és 50-100 kg K hatóanyaggal egyenértékű hasznosítható tápanyagforrást is biztosíthatnak.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tarló jelentette agrotechnikai és növényvédelmi problémákról sem.
Magyarországon a Geosan Kft. volt az első, aki kifejlesztett és engedélyeztetett cellulózbontó célkészítményt. A GeoCell-1 az elmúlt 20 évben már bizonyított: a szármaradványok bontása mellett a termék baktériumai nemcsak a kultúrnövényre gyakorolnak kedvező hatást, de a gyökérzónában koncentrálódó talajéletet is serkentik.
Ennek magyarázata, hogy a GeoCell-1 talajbaktérium törzseit (Cellvibrio vulgaris, és Pseudomonas fluorescens) az akkor még működő fűzfői papírgyár papíriszap lerakójából spontán konzorciumként izolálták, Mivel a rideg természet alakította ezt az együttműködést, ahol a papíripari iszaphulladék szolgáltatta a kizárólagos tápközeget, nagy hatékonysággal és széles hőmérsékleti tartományban (5-30°C) bontják a cellulóz-, hemicellulóz- és lignin tartalmú maradványokat. Aktivitásukat a hideg, de fagymentes időszakokban, savasabb jellegű talajok esetén is megőrzik.
A termék gyártása során ezt a tudást megőrzendő, a baktériumokat garantáltan „ridegtartáson” szaporítják, az általános gyakorlattal ellentétben nem kényeztetik őket könnyen bontható, mesterséges tápanyagokkal. Ennél fogva a talaj kedvezőtlenebb körülményeit, az időjárási stressz-hatásokat is sokkal jobban tűrik.
A két törzs egyben serkenti a talaj mikrobiális életét, fokozza a gyökérnövekedést, ezáltal növekszik a tápanyagfelvétel.
A GeoCell-1 használatával a növényi kórokozók élettere leszűkül, a termelt szideroforok segítségével a gombás fertőzöttség veszélye is csökken.
A GeoCell-1 elsősorban a nyári-őszi tarlóbontásra ajánlott 10-15 l/ha dózisban (engedélyokirat szerint 15 l/ha). A folyékony formulának köszönhetően a termékben lévő baktériumok azonnal munkához látnak, a hasonló célú por alakú készítményekkel ellentétben a GeoCell-1 esetében nincs szükség több napra, hűvösebb időszakban akár egy-két hétre, hogy a baktériumok az inaktív spórákból kellő számban kifejlődjenek és felszaporodjanak.
A melegebb, szárazabb időszakokban való alkalmazásra, illetve magasabb lignocellulóz tartalmú növényi maradványok bontására fejlesztették ki a GeoLignoCell nevű szárbontó készítményt. Az új termék az elődje baktérium törzseit, és így kiváló tulajdonságait megtartva, de a nehezebben bontható maradványok irányába továbbfejlesztve, 2022-ben kapott engedélyt.
Az 1-2 /ha dózisban (engedélyokirat szerint 1-3 l/ha) is hatékony GeoLignoCell tarlóbontó készítmény, termékösszetételének köszönhetően a nehezebben lebontható repce, napraforgó és kukorica szármaradványok esetében is hatékony, hiszen nem csupán a cellulóz és hemicellulóz, hanem a lignin bontásában is aktivitást mutat. Mivel a tarlómaradványok magas C:N aránya miatt rövid időn belül a nitrogén válik limitáló tényezővé a táblán, így a gyakran fellépő pentozán hatás csökkentéséért a termékben található Azotobacter beijerinckii felel, hiszen ez faj a levegőből köti meg a nitrogént. A szárbontásban domináns Cellvibrio fulvus munkáját a Pseudomonas fluorescens és Bacillus amyliloquefaciens is segíti, melyek a foszfor gyors hozzáférhetőségét is biztosítják a bontást végző mikrobák, majd később a kultúrnövények számára.
A termék jellemzője, hogy széles körben termel hatóanyagokat (antibiotikumok, szideroforok) a csírakori növénypatogének, a gyökérnyak befűződését és palántadőlést okozó baktériumok és gombák kifejlődése ellen is.
A betakarítás után visszamaradó növényi részek fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági rendszerek fenntarthatóságában. A megfelelő tarlókezelés nemcsak a talaj egészségét javítja, hanem hozzájárul a következő termés sikerességéhez is.
A mikrobiológiai szárbontó készítmények alkalmazása egyre népszerűbb gyakorlatnak számít: a legtöbb gazdálkodó elsősorban a növényi maradványok gyorsabb lebontása érdekében használja őket, így csökkentve a kórokozók és kártevők felszaporodáshoz szükséges táplálékforrást. A lebomló tarló a szerves trágya kínálati szűkössége miatt jelenleg a talaj egyik legfontosabb szervesanyag-forrásnak számít. Ezen felül a lebomló szármaradványokból mobilizálható foszfor és kálium szabadul fel, illetve kisebb mennyiségben mezo- és mikroelemek is, elősegítve a később elvetett növény tápanyagszükségleteinek kielégítését. A növényi forrásból felszabaduló tápelemek mellett a készítményben és a talajban található mikroorganizmusok a kijutatott tápanyagok hasznosulását is elősegítik, így növelve a termésszintet. A talajélet és a -szerkezet javításával képesek vagyunk a talaj vízgazdálkodását és tápanyagszolgáltatását pozitívan befolyásolni, ezzel segítve a növényeknek a hektikus időjárás által okozott stressz és az abból fakadó károk mérséklésében.
Fontos a tarlómaradványok aprítása, sekélyen talajba dolgozása is, mely által az intenzív elbomlás már elkezdődik. Közvetlen tarlóhántás előtt vagy azzal egy menetben, illetve az azt követő talajmunkák során alkalmazhatunk segédanyagokat, melyek közül a már említett baktériumtrágyák használata különösen hatékony a szármaradványok és az azokban raktározott tápanyagok feltárásában. A tarlómaradványok lebomlását hatékonyabbá tehetjük, ha olyan mikrobákat juttatunk a talajba, amelyek nagy mennyiségű cellulóz- és lignocellulóz-lebontó enzimet termelnek, másrészt biztosítani kell a cellulózbontás nitrogénigényét is, ezért - a cellulózbontók mellett - nitrogénfixáló baktérium kijuttatása is ajánlott, amely a tarlóbontás során biztosítja a folyamathoz szükséges nitrogént is. A Natur Agro szárbontó termékei a talaj természetes mikroflórájában természetes módon is előforduló baktériumokat és gombákat tartalmaznak, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.
Az elmúlt évtizedek egyoldalú tápanyag-visszapótlása negatív hatással volt a talajéletre, de a szárbontás növeli a talaj mikroorganizmusainak számát, ezáltal közvetlenül növeli a biodiverzitást és a termékenységet. Az egészségesebb talajban egészségesebb, ellenállóbb kultúrnövényeket termelhetünk, ami a szélsőséges időjárás közepette is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A cégünk által végzet kísérletekben több esetben kimagasló terméstöbbletet tudtunk elérni a talajkezelés segítségével. A leghatékonyabb megoldásnak természetesen az évente, folyamatosan ismételt talajkezelések bizonyulnak. 2023-ban Mágocson napraforgó kultúrában egészen kiemelkedő, 17,9%-os terméstöbbletet tudtunk elérni a kezeletlen kontroll parcellhoz képest Natur Forte talajkezelő készítményünk alkalmazásával, ami hektáronként 49 332 forintos extra jövedelmet jelent a kezelés költségének levonását követően.
Kísérleti eredményeinket megismerheti ingyenes kiadványunkból. Termékeink támogatottak az AÖP-ben. Részletekért kattintson! Ha technológiánk felkeltette az érdeklődését, keresse tanácsadóinkat!
Minden növénytermesztéssel foglalkozó szakember pontosan tudja, hogy a talajban lebomló szerves anyag talajszerkezetet javít, tápanyagot szolgáltat, aktív és stabil szénkészletet biztosít.
Ahogy azzal is tisztában vagyunk, hogy a tarló szár és gyökérmaradványai jelentős szerves anyag tartalmukkal, valamint N, P, és a kiemelt nagyságrendű K tartalmuknál fogva a talaj tápanyagkészletét gyarapítják.
A szármaradványok kezelése, a bennünk felhalmozott tápanyagok feltárása, lignocellulóz tartalmuk irányított bontása mikrobiológiai termékekkel ma már a termesztéstechnológia elfogadott eleme.
Hatékonyságukat bizonyítani nem csak bonyolult laborvizsgálati módszerek hivatottak, megteszi azt egy ásó is.
A nyári időszakban, a fokozódó aszálynak kitett területeken gyakran válik kérdésessé a tarlóbontás alkalmazása. Minden esetben elsődleges fontosságú a talaj vízkészletének megőrzése. A betakarítás utáni azonnali, sekély tarlóhántás során a kapillárisok lezárásával, a szármaradványok szétterítésével igyekszünk a még meglévő vizet a talajban tartani. A szárbontó készítmények kijuttatása abban az esetben válik időszerűvé, amikor a tarlómaradványok nagy része leforgatásra is kerül, ez esetlegesen egy későbbi tarlóápolási művelettel valósítható meg. A leggyorsabban, legegyszerűbben és leghatékonyabban - a munkaműveletek számát is minimalizálva - a munkagépre szerelt speciális Phylazonit kijuttató és vezérlő rendszerrel biztosítható a kijuttatás, amit azonnal bedolgozás is követ.
A kalászosok betakarítása után vagy akár a repce vetése előtt is, van lehetőségünk a mikrobiológiai bontásra. A minimális talajborításra vonatkozó HMKÁ6 előírásának megfelelően, a sekély tarlóhántás elvégzésével is juttathatunk a mikrobiológiai készítmények működéséhez elegendő mennyiségben szármaradványt a talajba. Amennyiben például az AÖP „mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen” gyakorlatát választotta a gazdálkodó, a 10 cm-ig történő sekély műveléssel, bedolgozással a HMKÁ6 előírásainak betartása mellett is biztosítható a szármaradványok irányított bontása.
Érvként szólhat a nyári időszakban alkalmazott bontás mellett, hogy megakadályozható a bontási folyamatokba becsatlakozó - a talajban egyre nagyobb számban jelen levő - káros gombafajok felszaporodása (pl. fuzárium). Ennek a következő kultúra biztonságos csírázása, kezdeti fejlődése, illetve a növényvédelmi költségek optimalizálása kapcsán lehet jelentősége.
Bár a bontás hatékonysága több tényezőtől is függ, leginkább a hőmérséklet, a talajnedvesség, valamint a szerves anyag C/N aránya (alacsonyabb érték könnyebb bonthatóságot jelent) határozza meg annak intenzitását. A nyári és őszi talajállapot (az extrém kivételektől eltekintve) a bontást végző mikroorganizmusok számára talán a legideálisabb az év során, amit kísérleteink is jól alátámasztanak.
Elgondolkodtató és nagyszámú talajvizsgálat adatait értékelve el is mondható, hogy a talajaink mikrobiológiai degradációja jelentős mértékű, nem ritkák a grammonként kimutatható százezres-egymillós összcsíraszámok sem. Viszonyításként álljon itt a tavalyi évben az „Év Talaja” címet kiérdemlő hódmezővásárhelyi talajszelvény, amely ugyan antropogén hatásoktól sem mentes, bolygatatlan gyep talaj, aminek a talajbaktérium és gombaszáma grammonként (!) meghaladta a száztízmillót!
Úgy vélem, minden mikrobiológiai kezeléssel ezt az anomáliát vagyunk hivatottak mérsékelni, és teszünk próbát e jelentős, a termés minőségére és mennyiségére is erősen kiható probléma orvosolására.
A téma kapcsán keresse tanácsadóinkat