Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője az előadás után tartott kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az élelmiszeripari szereplők között is vannak jobb, nagyobb szereplők, a mérethatékonyság nagyon fontossá vált az agráriumban, azon belül az élelmiszeriparban. Éppen ezért a kisebb vállalatok könnyebben „dőlhetnek össze”. Ráadásul az élelmiszeriparba rengeteg pénzt kell beletenni, ami a kitettséget is jelentősen megnöveli. Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője kifejtette, hogy az agrárszektor kockázata közepes minősítésű, de a mezőgazdasági tevékenységet végzők felfelé húzzák a minősítést, míg az élelmiszeripar lefelé. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese szerint is látni, hogy az átlagnál nagyobb kockázatú szektor az élelmiszeripar, ezt pedig a bankoknál is lehet érezni.
Fontos a korai együttműködés
Zsarnóci Csaba szerint nagyon fontos, hogy már a kezdetektől fogva együttműködjenek a bankok és az ügyfelek, hiszen azzal mindenki nyerhet. Mint mondta, ha a közös gondolkodás és az ügyfél terelgetése elkezdődik egy korai szakaszban, az esszenciális dolog. Ezzel pedig Demeter Zoltán is egyetértett:
A legfontosabb kérdés, hogy az ügyfélnek mi az igénye, mire fejleszt. Ha erre van adekvát válasz, akkor a beszélgetés nagyon pozitív irányba tud menni. Ha nincs, akkor viszont sajnos egy nehéz beszélgetés indul el. A cél nem az, hogy túl szigorúak legyünk, hanem az, hogy védjük a tőkéseket, és olyan üzleti modellekbe szálljunk bele, amik életképesek.
Szilágyi Péter hozzátette, hogy bármilyen beruházás vagy extra kiadás megterhelő lehet az élelmiszeriparban, főleg a kisebb vállalatoknál. A tőkenyitás pedig nem elég erős ebben a szektorban.
Változás jöhet hamarosan
Zsarnóci Csaba kitért arra, hogy a plusz kapacitások üzembe helyezése 2025 második félévében vagy 2026-2027-ben valósulhatnak meg. Más lesz a kamatkörnyezet, de ez nem rosszat jelent. Jelenleg még nehezebb csökkenteni a kamatokat, de két év múlva már nem lesz ezzel probléma a szakember szerint. Mindez kulcskérdés lesz az élelmiszeriparban. Láving Gusztáv, a Focus Ventures vállalati portfóliókezelési igazgatója pedig egy lényeges dologra hívta fel a figyelmet: az elöregedő vállalkozásokra.
Jelenleg elöregedőek a magyar családi vállalkozások egy jelentős része, ez kifejezetten igaz az élelmiszeripari cégekre. Sokszor mennek megszokásból a munkafolyamatok a mai napig, de, mint tudjuk, ami 10-20-30 éve jó volt, az nem biztos, hogy ma is. Ezt jól bizonyítja az is, hogy mikor az ilyen cégekhez jöttek a képzettebb szakemberek, modernebb gépek és új technológia, akkor az egész termelés jobban felpörgött és hatékonyságnövelés is történt.
Készülni kell a zöldítésre
Demeter Zoltán elmondta, hogy próbálnak olyan projekteket finanszírozni, ahol valóban vannak zöld, fenntarthatósági cselekvések, hiszen hosszú távon a fenntarthatóság valóban érték lesz.
Azok, akik a fejlesztési forrásokkal élni fognak, akkor két legyet ütnek egy csapásra: a versenyhatékonyságuk növelése mellett a fenntarthatóság felé is komoly lépést tesznek, úgy gondolom
- vélekedett Leskó Tamás.
A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
