agrarszektor.hu • 2024. május 22. 12:33
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött, hiszen a termelők javarészt búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termesztenek itthon. Minden lehetőségünk és képességünk megvan ahhoz, hogy akár regionális feldolgozói szerepet töltsünk be a Kárpát-medencében. Sürgős technológiaváltásra van szükség ehhez, kiemelten az Alföldön, minden területen. Csak akkor tudjuk az Alföldön túlélni az elkövetkezendő 20 évet, ha a területhasználatot is újra gondoljuk, hiszen a modernizáció és a megfelelő fajtaválasztás már nem elég - mondta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a Portfolio AgroFood 2024 Konferencián, Kecskeméten. A szakember kitért arra is, hogy mire van még szüksége a magyar agráriumnak ahhoz, hogy a versenyképességét növelni tudja.
Hatalmas technológiai fejlődéssel kellett szembesülnünk, ráadásul a klímaváltozás, a háborúk és a járványok okozta gazdasági nehézségekkel is meg kellett küzdenünk. Egy ország erejét az határozza meg, hogy ki képes energiát és élelmiszert termelni. Ebben a mi képességünk kiemelkedő globálisan és a térségben is. Nemcsak az ország, hanem az emberiség túlélése múlik azon, hogy milyen állapotban van a mezőgazdaság
- fogalmazott.
Gyuricza Csaba, mint mondta, vége lett az elkényelmesedett világnak. Olyan válsághelyzettel kellett szembesülnünk többször is, amik az elmúlt generációknak nem kellett. Bár jelentős ma a kitettségünk, de minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ne az ukrán gabonától függjön a magyar agrárium sikeressége.
Modernizációra és minőségre van szükség. Mennyiségben nem vehetjük fel a versenyt Oroszországgal vagy épp Ukrajnával, de minőségben bárkit lekörözhetünk, hiszen az adottságaink és a tudományos vívmányaink megvannak hozzá
- emelte ki.
Hozzátette, hogy mai viszonyok között a teljes ellátás nem lehetséges és nem is lehet cél itthon, de meghatározott termékpályák segítségével elérhetjük, hogy a magyar emberek 80%-ban magyar előállítású, hazai terméket fogyasszon. Ráadásul az agrárexportunkat is meg lehetne duplázni - ez pedig egy reális cél, amit el lehet érni. A MATE rektora előadásában kitért arra is, hogy magyar gazdák évi több mint 200 milliárd forintot költenek vetőmagra, de ennek a 75%-a külföldi vállalatoknál realizálódik. Ez probléma, a hosszú távú nemesítési koncepció pedig hiányzik egyelőre az agráriumból. Ezért alapvető célkitűzésnek kell lennie annak, hogy a magyar nemesítésű vetőmagok arányát növeljék.
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés a végletekig leegyszerűsödött, hiszen a termelők javarészt búzát, napraforgót, kukoricát és repcét termesztenek. Minden lehetőségünk és képességünk megvan ahhoz, hogy akár regionális feldolgozói szerepet töltsünk be a Kárpát-medencében, de sürgős technológiaváltásra van szükség ehhez, kiemelten az Alföldön, ott minden területen. Csak akkor tudjuk az Alföldön túlélni az elkövetkezendő 20 évet, ha a területhasználatot is újra gondoljuk, hiszen a modernizáció és a megfelelő fajtaválasztás már nem elég.
Szerinte kis is ország révén nem lehetünk minden területen világelsők, de meghatározhatunk olyan területeket, ahol az elsők között lehetünk. A baromfi termékpályánk például ilyen lehet, a sertésekben is hatalmas a potenciál. A minőségi takarmánytermelés is kiemelten fontos lehet, de óriási lehetőség áll a legeltető állattartásban is.
Az körvonalazódik, hogy a következő évtizedekben azok az országok mezőgazdasági termelői juthatnak versenyelőnyhöz, akik a környezeti adottságokat és a forrásokat jól használják, és válaszokat tudnak adni a klímaváltozásra is.
A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink: