Hollósi Dávid szerint az elmúlt 150 évben öt nagy fordulópontja volt a magyar élelmiszer-gazdaságnak: a XIX. század, különösen a kiegyezés után, Trianon, a II. világháború és az utána történtek, a rendszerváltás és a XXI. század, különös tekintettel az uniós csatlakozásra. A MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a 19-20. század fordulóján 19-20. század fordulóján a magyar élelmiszeripar önmagában közel akkora termelési értékkel rendezett, mint a többi ipari alágazat összesen, és ebben az időszakban a hazai export 60-70%-át a mezőgazdasági termékek adták, szemben a mostani 5-10%-kal.

Trianon a magyar élelmiszer-gazdaságnak is óriási törést okozott, elveszett az ország élelmiszeripari gyártókapacitásának 45%-a, az erdők 90%-a, a vasúthálózat 65%-a, a belföldi fogyasztók 64%-a és valamennyi tengeri kikötőnk. Emellett eltűntek a korábbi beszállítók, és a megszülető utódállamok bezárkózó gazdaságpolitikát folytattak, ami szintén nem segített a helyzeten

- mondta Hollósi Dávid.

Ezt követően a II. világháborúban rengeteg fontos gyártóegység elpusztult, és az élelmiszeripar termelésénak aránya az iparból lefeleződött. A világháború után nagyjából sikerült újjáépíteni a rendszereket, és a rendszerváltásig a magyar élelmiszeripar ismét jó minőségben tudott termelni - mondta el a szakember. A rendszerváltás során a magyar élelmiszeripar elvesztette az orosz exportpiacot, ugyanakkor elkezdődött az EU-hoz való közeledés. Az ország gazdasági és politikai rendszerváltása az állami vagyon privatizációs folyamatát indította el, és kialakult egy olyan tőkestruktúra, amelyben az eszközök 32%-a állami, 30%-a belföldi és 38%-a külföldi tulajdonban volt. A rendszerváltozás után azonban beszakadt a magyar agrártermelés, és mind a mai napig nem tudott ezen túllépni: az állattenyésztés kibocsátása még mindig az 1970-es évek eleji szinten van. Hollósi Dávid szerint az uniós éveket az útkeresés jellemzi, és amíg sokáig a szántóföldi növénytermesztés volt a húzóágazat, tavaly erősödés volt megfigyelhető az állattartásban.

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint, ha az uniós tagállamokkal és uniós átlagokkal hasonlítjuk össze Magyarországot, akkor nem vagyunk annyira lemaradva, mint hisszük. Sőt, a lengyelekhez képest sincs akkora különbség, igazából a hollandok azok, akik nagyon elhúztak mindenkitől. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy napjainkban a legismertebb élelmiszeripari brandek többsége külföldi, kevés magyar van, kevés épült fel az elmúlt időszakban, pedig erre óriási szüksége lenne az ágazatnak.

A szakember végül egy gyors elemzést adott a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről. Ennek során kifejtette, hogy már nem és még nem pozícionált és kommunikált a méretünk és a helyünk a világban, aminek a megoldása a globális gondolkodás és a lokális cselekvés lenne, az ismertség régiós szintű fejlesztése. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy Magyarország agrárországként tekint magára, de a gazdaságban és a foglalkoztatottságban az ágazat betöltött szerepe kicsi. Az itthon megtermelt gabonát mostanáig főleg exportáltuk, a jövőben azonban inkább a feldolgozásra és a magas hozzáadott értékű termékek előállítására kellene koncentrálni.

A magyar élelmiszer-gazdaságnak, mivel volumenben nem tud versenyezni más tagállamokkal, a minőségre, a brandekre kell rámennie

- ismételte meg Hollósi Dávid.

A szakember szerint probléma az is, hogy azt hisszük, hogy diverzifikált a mezőgazdasági termelésünk, de valójában mind a termelési, mind a feldolgozási oldalon 80%-ban 3-3 alágazat van, ezen pedig fejleszteni kellene. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy egyelőre nem kielégítő a termékpályák működése, ennek következtében egyenlőtlen a jövedelemelosztás. Ennek megoldása az lehet, hogy be kell tagozódni a termékpályákba, legyen ezekből 8-10 olyan, ami aztán 4-5 exportképes vállalatnak dolgozik be. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az agrárpolitika szerepe folyamatosan csökken, ezen a téren megújulásra és újragondolásra lesz szükség.

Nagy problémát jelent a vállalkozásoknál az információhiány és az intuitív működés. Ma már luxus tájékozatlannak lenni, ha valaki, valamit valahol jobban tud, akkor annak utána kell nézni

- húzta alá Hollósi Dávid.

A szakember szerint az sem szerencsés, hogy nem hajtjuk végre jól a stratégiákat, márpedig minden stratégia annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A jövőben ezért egy átfogóbb, jobban végiggondolt és végrehajtott élelimszeripari stratégiára lesz szükség, valamint arra, hogy szakítsunk az "eddig is működött, miért ne működne ezután is?" szemlélettel.

A Portfolio AgroFood 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink: