Itt az új szabályozás: ez várhat a magyar gazdákra 2025-ben

A 2023-as év elején példátlan gazdatüntetési hullám zajlott le Európában, amelyre válaszul az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika stratégiai tervének több korábbi rendelkezését is enyhítette, vagy visszavonta. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy az uniós szabályozásban addig lehet elmenni, ameddig az intézmények kompromisszumkészsége engedte. A szakpolitikus szerint minden egyes - legyen bár kötelező, vagy önkéntes - feltétel, amelyet a gazdákkal be akarnak tartatni, az megnöveli az adminisztrációt.

Minél több feltétel van, minél több vállalást kell tenni, annál több adatot kell szolgáltatni, egyúttal kezelni és összesíteni is. És minél összetettebb előírásrendszert állítunk elő, annál bonyolultabb adminisztráció lesz mögötte

- emelte ki Feldman Zsolt.

Az államtitkár szerint éppen ezért az adminisztráció csökkentéséhez az előírásrendszer összetettségének enyhítése kellene. Mindezt azonban úgy szeretnék elérni, hogy ez ne érintse hátrányosan a gazdák számára elérhető támogatásokat, és a zöld átállás folyamata se rekedjen meg.

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője elmondta, hogy a KAP stratégiai tervének reformcsomagjából az irányokat már látják, és az egyszerűsítés tekintetében szerintük jó irányba indultak el a döntéshozók, de sok múlik majd azon, hogy végül mi és hogyan válik majd valóra. Gulyás Levente ugyanakkor rámutatott, hogy bár az irány jó, mégis, többet kellene tenni ahhoz, hogy rövidtávon is érzékelhető legyen az egyszerűsítés a gazdák számára. A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy ami gazdálkodói részről egyszerűsítés, az végrehajtói oldalról nem feltétlenül az. A szakember szerint ez egy hosszú folyamat lesz, és ennek függvényében a következő év várhatóan ismét egy újabb útkeresés lesz.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója elmondta, hogy az elmúlt időszakban óriási fejlődésen ment és megy keresztül a mezőgazdaság, és sorra jelennek meg azok a technológiák, amelyek a zöld átállást támogatják. A szabályozási környezet és az adminisztráció bonyolultabbá válása miatt azonban ma egy átlagos mezőgazdasági termelő már felsorolni sem tudja, mi mindennek kéne megfelelnie, nemhogy megvalósítani. A szakember ugyanakkor reméli, hogy a mostani intézkedéscsomag nem fogja megállítani a zöld átállást, mert van benne technológiai fejlődési lehetőség.

Ennek az egyik nagyon látványos jele, hogy olyan nagy cégek is elkezdtek ebben az irányban fejleszteni, akikről ezt 5-10 éve még senki se gondolta volna. És itt most nemcsak az inputanyaggyártókra kell gondolni, hanem a mezőgépgyártókra is

- mondta Hadászi László.

Bene Dániel, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) tanácsadója szerint foglalkozni kell a KAP-on kívüli uniós közvetlen alapokkal, mert ezek úgy épülnek fel, hogy több szereplőnek kell összeállnia, és valamilyen innovációt megvalósítania egy közös cél érdekében. A tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy a magyarok részvétele nagyon alacsony ezeknél a közvetlen uniós alapoknál, jellemzően azért, mert elsőre senki nem szokott nyerni. A mezőgazdaság szereplői nem is nagyon foglalkoznak vele, inkább egyetemek és kutatóintézetek szoktak belevágni. Ez azonban hiba, jegyezte meg Bene Dániel, mert amíg a csapat tagjai egy innovációs célért dolgoznak, amelynek során lehet pályázni gép- és technológiafejlesztésekre. A MFOI tanácsadója beszélt arról is, hogy most a projektek értékelési szakasza jön.

De ha feláll az új Európai Bizottság és az új Európai Parlament, akkor meg kell majd nézni, hogyan lehet ezeket a pályázatokat úgy finomhangolni

- mondta Bene Dániel.

Vajda Péter, a Phylazonit ügyvezetője szerint a digitalizáció mindig jól hangzik, de úgy nem lehet egyik pillanatról a másikra fejleszteni és előrelépni, hogy nincsenek meg a szükséges alapok. A szakember szerint először inkább a talajra kellene fókuszálni, mielőtt nagyon technológiai fejlesztésekben gondolkodnának az emberek. Vajda Péter beszélt arról is, hogy rengeteg biológiai készítmény behozatalát az agrárökológiai program (AÖP) hozta el, és most ezen felbuzdulva mindenki mikrobiológiai készítményeket akar értékesíteni, de anélkül, hogy lenne hozzá megfelelő szolgáltatás, kijuttató berendezések vagy épp tanácsadás. A szakember úgy vélte, hogy Magyarországon a mezőgazdasági termelők túlnyomó része még nem áll azon a szinten, hogy a digitalizáció minimális szintjét megüsse.

Azt a termelői oldalon is el kellene fogadni, hogy egyre több elvárás lesz

- tette hozzá a Phylazonit ügyvezetője.

Milyenek az AÖP első évének tapasztalatai?

Hadászi László szerint az agrárökológiai program remek kezdeményezés, mert ha források kerülnek a mezőgazdaságba, akkor legyen lehetőség azok jó ügy érdekében történő felhasználására, a talaj védelme pedig rendkívül fontos. Az innovációs főigazgató szerint éppen ezért fontos lenne tisztázni a forgatás nélküli talajművelés pontos paramétereit, és hogy a szántás és a no-till talajművelés között milyen opciók állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Ezzel együtt azt is tudomásul kell venni, hogy az egyes talajművelési módszerek más inputanyagokkal járnak. Hadászi László ugyanakkor kifejtette, hogy a karbamid felhasználásának kérdését is át kellene gondolni, hogy ne lehessen egy termék megvásárlásával kipipálni a két pontot az AÖP-ben. Feldman Zsolt elmondta, hogy amikor kijönnek az egységes kérelem jogszabályok, az azt feltételezi, hogy a stratégiai terv változási már benne vannak. A mostani javaslatokat még el kell fogadtatni a Bizottsággal, de amiket a következő jogszabály tartalmazni fog, azok már benne lesznek a 2025-ös kiírásokban is. Gulyás Levente elmondta, hogy az AÖP népszerű, és vannak jól, könnyebben és nehezen végrehajtható gyakorlatai.

A legnagyobb probléma azokkal volt, ami a teljes üzemterület egy bizonyos részére kellett vállalást tenni, mert ezeknél könnyű volt a vállalási szintek alá csúszni

- mondta Gulyás Levente.

A szakember szerint a végrehajtási részről az AÖP nem volt egyszerű, sok adatot gyűjtöttek, ezek feldolgozása még nem ért véget. Az Államkincstár főosztályvezetője szerint az nagyon jó irány, hogy van egy éves választható program, és a gazdálkodó minden évben újra és újra eldöntheti, mit vállal. Vajda Péter szerint erősíteni kell a fókuszt a talajon, és az agrárökológiai program erre kiváló megoldás volt. A szakember csatlakozott Hadászi Lászlóhoz a karbamid kérdésében, szerinte azzal, hogy valaki egy termék megvásárlásával kipipálhat egy vállalást, épp annak a lényege vész el. Vajda Péter beszélt arról is, hogy a következő időszakban nem is annyira az AÖP-öt, hanem a HMKÁ 6-ot kellene újragondolni.

Mi várható az agrár-környezetgazdálkodási programban?

Feldman Zsolt elmondta, hogy már zajlik a következő AKG kidolgozása, megvoltak az első egyeztetések és megbeszélések. Az államtitkár elmondta, hogy a cél az, hogy a program tartalmi elemei már az őszi munkák előtt megismerhetőek legyenek, ami szakmai információ pedig őszre a gazdák rendelkezésére kell, hogy álljon, az is meglegyen időre. A szakpolitikus beszélt arról is, hogy idén a tartalmi információk meg fogják előzni a konkrét pályázati felhívást. Az Agrárminisztérium célja, hogy idén mindenki számára biztosítsák a részvételt a programban. A tervezés során nagyon fontos kérdés, hogy hol legyenek a határ a választható és az alapkövetelmények között. Feldman Zsolt szerint kiszámíthatóságot jelent, hogy a KAP stratégiai tervében sok információ már eleve megtalálható. Az államtitkár ugyanakkor elmondta, hogy az AKG forrásait illetően még nem tud információkkal szolgálni, egyelőre a tartalmi kérdések meghatározása folyik.

A Portfolio AgroFuture 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink: