A repce számos kiváló tulajdonsága miatt Magyarországon továbbra is fontos helyet foglal el az olajos növénykultúrában. Bár a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a repce betakarított területe 2019 és 2023 között mintegy 37%-kal csökkent hazánkban, a repce számos felhasználási területe és a kereslet növekedése miatt érdemes a termelőknek továbbra is tervezni vele - írja a Corteva. A repcét jellemzően étkezési célú növényi olajok, lisztek, állati takarmány és biodízel előállítására termesztik. A bioüzemanyag gyártás során a repcemag sajtolás után visszamaradt dara relatív magas, körülbelül 30%-os nyersfehérje tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmazható a takarmányozásban. A repce felhasználása az élelmiszeriparban szintén széleskörű.
Lehet a termelés egyszerre fenntartható és megtérülő?
Számos olyan aminosavat tartalmaz, melyek hozzájárulnak a megfelelő izomzat kiépítéséhez, ezért a repcemagliszt kiváló energiaforrásként szolgál. A repcéből készül étkezési olaj magas olajsav- és telítetlen zsírsav tartalma csökkenti a koleszterinszintet, valamint magas omega-3 és omega-6 zsírsav aránya miatt jól beilleszthető az egészségtudatos étrendekbe. A repcetermesztők egyik legnagyobb befektetése a vetőmag. Ezért fontos, hogy már a vetés pillanatában is megvédjék termésüket, amelyben segítségükre lehet, ha a kiváló minőségű vetőmagokat megfelelő védelemmel, ún. csávázási technológiák alkalmazásával kombinálják, amellyel már a vetéssel kezdődően megalapozhatják az erős, egyöntetű növényállományt és a maximális jövedelmezőséget.
A legérzékenyebb időszakban, a kelőfélben lévő repce növények számára kiemelten fontos a kértevőktől való védelem, hiszen ez biztosítja a növények gyors, kezdeti fejlődését. Az ősszel elvetett repce így megerősödve, egészséges állománnyal megy a télbe, amely a tavaszi termés jó alapja. Mindemellett az is fontos, hogy a vetőmag felületére kijuttatott növényvédő szerek már olyan kedvező környezeti profillal és minimális hatással rendelkeznek a hasznos élő szervezetekre, amellyel a környezeti terhelés jelentősen csökkenthető. Ily módon a csávázási technológiák alkalmazásával a gazdálkodók nem csak a fenntarthatóságot, de a biodiverzitás védelmét is elősegítik. A vetőmagnemesítők által kezelt vetőmagok mindemellett minimálisra csökkentik az egészségügyi hatások kockázatát a gazdálkodók számára, akik a múltban gyakran maguk kezelték a vetőmagokat. A vetőmag felületére kerülő alacsony hatóanyag-tartalom és a jól célzott kijuttatási terület csökkentheti a gazdálkodók vetés utáni növényvédő szer használatát, amely jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.
