Több százra tehető azoknak a madaraknak a száma, amiket az elmúlt években látottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai. Szinai Péter, zoológus a lapnak elmondta, hogy pontos nyilvántartást vezetnek arról, hogy milyen fajokat, milyen módon láttak el, a befogott madarak többségét jellemzően a Sóstó Vad- és Madármentő Központhoz szállítják. A szakember szerint a főbb veszélyforrások közül kimagaslik az áramütés, de ugyancsak komoly veszélyforrásnak számít a közúti közlekedés is, mivel még mindig rengeteg madarat gázolnak el a Balaton körüli útszakaszokon.Harmadik tényezőként kell megemlítenünk a horgászattal összefüggésbe hozható balesetek számát is.
A Balaton ebből a szempontból speciális helyzetben van, mivel sok madár gabalyodik damilba, vagy éppen esik áldozatául a különböző horgoknak
- hívta fel a figyelmet Szinai Péter.
Ez durva: tényleg cápát láttak a Balatonban?
A damil által lefűzött végtagok inkább vad madaraknál gyakoriak. Ilyenkor az elszorított végtag megduzzad, és lassan a vérellátás elmaradása, a szövetek lassú elhalásához vezet. Jó konzervatív kezeléssel, a még nem elhalt részek menthetőek lehetnek. De a minél előbb való eltávolítás a legfontosabb. E tekintetben elsősorban a hattyúk vannak leginkább veszélynek kitéve, mivel a különböző horgok benyelése nálunk fordul elő a leggyakrabban. Az Egerészölyv, Vörös vércse esetében inkább az áramütés az, ami tipikus veszélyforrásnak számít. Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy terheli-e valamilyen felelősség a horgászokat. Ezzel kapcsolatban a zoológus elmondta, hogy sokszor van úgy, hogy maguk a horgászok jelentkeznek náluk, azért, hogy segítséget kérjenek a sérült madarak esetében. A szakember azt tanácsolja, hogy amennyiben damilba tekeredett vagy horgot nyelt állattal találkozunk, azonnal értesítsük a nemzeti park munkatársait. Amennyiben nem védett az állat, érdemes a helyi állatvédők segítségét kérni.
Ami a hazai hattyúk állományát illeti, nincs okunk örömre, Szinai Péter elmondta, hogy az utóbbi években jelentősen megcsappant a hazai állomány. E mögött egy növekedés utáni állománystabilizáció állhat, valamint az, hogy az utóbbi években jóval tudatosabbak lettek az emberek is, és felhagytak a hattyúk etetésével. A szakember szerint nem tett jó a hazai állomány szempontjából az sem, hogy nem igazán történt előrelépés a Balaton körüli nádasok állapotával kapcsolatban, így nem, hogy nőtt volna, hanem tovább csökkent az egyes madarak élettere is. Ami jó az embernek, nem feltétlenül jó a vízimadaraknak, a Balaton vízszintjének mesterséges szabályozása sokszor hasonló képen hat ki a madárállományra is.
Nagy a baj: teljesen eltűnt egy tó Magyarországon
Alapvetően azt gondolom, hogy az a legnagyobb baj, hogy nincs egy természetes vízmozgás a Balatonnál, pedig a nádasok csak akkor tudnának jól regenerálódni, ha lennének olykor alacsonyabb vízszintű időszakok is
- hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a mesterségesen magasan van tartott vízszint nagyon nem tett jót az utóbbi években a nádasoknak.
Mindig azt szoktam mondani, hogy az Albánia, és Montenegró között található Shkodrai-tónak az évi természetes vízmozgása 2-4 méter között alakul, nyilván ez egy extrém példa, de azért jól szemlélteti a helyzetet
- magyarázta.
