Bár sokáig úgy látszott, a kukorica magyarországi termesztésének semmi sem árthat, 2022-es történelmi aszály megtörte ezt a diadalmenetet. A rossz emlékezetű év sosem látott negatív terméseredményeket hozott, hektáronként 3,4-4,3 tonnás termésátlag született csak, az össztermés pedig mindössze 2,37 millió tonnát tett ki. Ez pedig alaposan rányomta a bélyegét a termesztésre: míg 2022-ben 983 ezer hektáron vetettek kukoricát a magyar gazdák, addig 2023-ban már csak 871 ezer hektárra terveztek ezzel a növénnyel, ami mintegy 12%-os visszaesést jelentett. A teljes betakarított terület végül 768 ezer hektárra csökkent, az össztermés pedig 5,3 millió tonnát tett ki, ám ez nem adott túl sok okot az örömre: a tartósan alacsony gabonaárak miatt ugyanis egyre kevésbé érte meg a gazdáknak ezzel a növénnyel foglalkozni.
Nem jött be a magyar gazdák számítása: ők lehetnek az év nagy vesztesei
2024-ben, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a kukorica tervezett vetésterülete 795,6 ezer hektár volt. Ez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest a vetésterület újabb 9%-kal csökkent idén, azt pedig még nem lehet tudni, ennek mekkora részéről fogják tudni be is takarítani a terményt a gazdák. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Agrárszektornak korábban kifejtette, az év nem indult jól a kukorica és a napraforgó számára. Mint mondta,
több helyről jelezték a gazdálkodók, hogy a kukorica, valamint a napraforgó esetében nagyon sok helyen vontatott, nem egyöntetű kelés van. Ez nagyon rossz hír, ami a későbbiekben problémákat okoz. Az a jó helyzet, ha a napraforgó és a kukorica együtt kel, mert akkor nincs versengés a növények között, hanem egymást segítik a növekedésben. Jelenleg a később kelő növényt a mellette levő elnyomja, nem fejlődik rendesen.
Ennek oka az eltérő vízkészlet a talajban, az, hogy nem az optimális körülmények közé kerültek a magok. Az egyik helyen jó talaj fogadta a magot, a másik helyen pedig szárazabb, ezért látható, hogy a probléma foltokban jelentkezik.
Gabona: legfeljebb közepes év várható idén
Az elmúlt időszakban, bár voltak komolyabb esőzések, a csapadék eloszlása meglehetősen egyenlőtlen volt. Az ország nyugati területein rendszeresen esett, a keleti végeket azonban ritkán érte el a csapadék. Ráadásul az enyhe, már-már tavasziasan meleg tél után egy rendkívül változékony időjárású, olykor kifejezetten hideg tavaszban lehetett része Magyarországnak. De hogyan látják a termelők a helyzetüket? Mire számítanak a kukoricát illetően? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Az Enyingi Agrár Zrt. 2024-ben 2500 hektáron vetett kukoricát, mondta el Rózsa Ádám, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy a kedvező időjárás miatt előbb el tudták kezdeni a vetési munkálatokat, és emiatt sikerült időben be is fejezni őket. Bár tavasszal nagyon kevés csapadék volt, májusban megérkeztek az esők és most nagyon jó képet mutatnak az állományok - árulta el a Fejér megyei vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője. A növényvédelem kapcsán a szakember úgy fogalmazott, hogy a gyomirtások most is folyamatban vannak, de általában elmondható, hogy nem kiemelkedően gyomosak a táblák. Rózsa Ádám hozzátette, hogy a következő időszak fő kérdése a csapadék mennyisége lesz, mint mondta, 100 mm-es elmaradás van az elmúlt évek átlagához képest, mostanáig 140 mm hullott, de az is nagyon heterogén eloszlást mutat.
A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt.-nél 250 hektáron foglalkoznak idén kukoricával, egészen pontosan takarmánykukoricával - tudtuk meg Boda Istvántól, a vállalat termelési igazgatóhelyettesétől, aki azt is elmondta, hogy nem a korai szegmensben, hanem április közepén, végén vetettek. A szakember szerint a vetéssel nem volt gond, de a mostani kultivátorozást és műtrágyázást erősen akadályozták az elmúlt időszak esőzései, mint mondta, immáron kétszer is meg kellett állniuk a munkálatokkal a csapadék miatt. Az állományok ugyanakkor nagyo szép képet mutatnak a Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozásnál, a gyomirtásokat pedig az ütemnek megfelelően, a gyomok felbukkanásának függvényében végzik - tette hozzá Boda István.
A Békés vármegyei Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet 2024-ben 350 hektáron vetett kukoricát. A vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője, Benkó György az Agrárszektornak elmondta, hogy a vetési munkálatokat időben be tudták fejezni, és az időjárás sem zavart be náluk. Az állományok egyelőre még rendben vannak, de folyamatosan és megfelelő ütemben kellene nekik a csapadék ahhoz, hogy a továbbiakban is minden rendben legyen - mondta a szakember, aki szerint ugyan nem érezhető még, de alul hiány van a talajban nedvesség szempontjából. Benkó György beszélt arról is, hogy a növényvédelem kapcsán sem történt semmi kiemelkedő esemény, gyomirtások voltak már az állományokban, más beavatkozásokra viszont még nem volt szükség.
A Baranya megyei Papp és Papp Kft. 180 hektáron vetett kukoricát idén - tudtuk meg a vállalat ügyvezetőjétől. Baranyi Attila az Agrárszektornak elmondta, hogy a vetéssel minden rendben volt, az időjárás nem akadályozta a munkálatokat. A szakember elárulta, hogy idén későn kezdték a vetést, április utolsó hetében láttak csak neki a munkálatoknak. Az állományok mostanra 6-8 leveles állapotban vannak, ami a kései vetésnek megfelelő szintet jelez. Baranyi Attila beszélt arról is, hogy a nitrogén-utánpótlás most fejeződik be a földeken, ami pedig a növényvédelmet illeti, gyomirtás már volt, némelyik tábla pedig már kalapkezelést is kapott, de többségében felületkezeléssel éltek ezzel.
