A szokásosnál korábban, már május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, ennek köszönhetően az idén minden adott ahhoz, hogy hosszú, elnyúló kajsziszezonban lehet részünk. A tavaszi fagyok ugyanakkor ebben az évben sem kerülték el a hazai ültetvényeket. Az enyhe tél és korai kitavaszodás miatt a virágzás minden eddiginél korábban indult, a Dél-Dunántúlon már február végén virágba borultak a korai fajták, március közepére pedig gyakorlatilag az egész országban lezajlott a kajszi virágzása. Március második felében azonban megérkezett a lehűlés, ami komoly károkat okozott a Dunántúlon, az ország középső, illetve északi és észak-keleti részében található ültetvényeken. Az április végén bekövetkezett hidegbetörés tovább rontotta a helyzetet, elsősorban Pest, Bács-Kiskun és Borsod vármegyékben, ahol jelentős terméshullást tapasztaltak a kertészek.
Veszélyes élelmiszerekkel lehetnek tele a boltok? Most kiderült az igazság
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB közös körképe szerint az idén a tavalyi nagyon alacsony termésnél jobb, de a 2022-es termésnél kevesebb kajszit szüretelhetnek az országban. A termés mennyisége a következő hetek időjárásának függvényében tovább változhat, a becslések szerint azonban 16-18 ezer tonna kajszi betakarítása valószínű. A fagyoktól jobban megkímélt Dunántúlon egyértelműen jobb termést látunk, míg az ország középső és északi részében jelentősebb a terméskiesés. Minőségi problémák egyelőre nem jelentkeztek az ültetvényeken, bár a jégverés, valamint a gombás megbetegedések lokálisan gondot okozhatnak a gazdáknak.
Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszibarackot, a legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1 100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe. Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. Míg 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban például csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban. A szakemberek szerint a termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a helyes termőhelyválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának.
