agrarszektor.hu • 2024. június 15. 15:28
A legújabb haltani kutatási eredményekről, a horgászturizmus helyzetéről, valamint az idegenhonos halfajok hazai természetes vizekben betöltött szerepéről is szó volt a Magyar Haltani Társaság XX., jubileumi konferenciáján a Debreceni Egyetemen. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke által szervezett tudományos rendezvényen 24 előadás hangzott el, amelyeket szakmai vita követett.
A XX., jubileumi Magyar Haltani Konferencián a Tisza-tó, a Holt-Tisza, a Hortobágy-Berettyó és a Közép-Tisza-vidéki holtmedrek halfaunájának helyzetéről, a vizsgált vizes területek halpopulációinak diverzitásáról és a megváltozott klíma hatásairól számoltak be a szakemberek. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának az oktatási és kutatási tevékenység mellett feladata, hogy teret biztosítson a szakmai rendezvényeknek - írja a Debrenceni Egyetem.
A szakmai szervezet jubileumi rendezvényén elhangzott, hogy az elmúlt húsz év legszembetűnőbb változása a melegedő klíma miatti száradozás. Az új időjárási körülmények között gyorsabban párolognak a természetes vizek, aminek hatására hatalmas esőzések alakulnak ki, amelyek többek között villámárvizeket is okoznak, továbbá megfigyelhetők a kisebb vizek kiszáradása
A folyók, tavak, patakok esetében az egy-két fokos melegedés hatalmas veszélyeket rejt, például a halak szaporodási ciklusának eltolódását is okozhatja. A melegedő vizes élőhelyeken emellett nagyon intenzíven megjelentek az idegenhonos halfajok.
Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek. Fontos azonban megkülönböztetni az idegenhonos és az invazív halfajokat. Az egykor invazív ezüstkárász például mára „berendezkedett” hazánkban. Az idegenhonos halak azonban táplálékkonkurensei is lehetnek a hazai halfajoknak, de ragadozókként is veszélyeztethetik a hazai halfaunát - emelte ki Nagy Sándor Alex.
A Magyar Haltani Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar tudományos főmunkatársa hozzátette: napjainkban az amúrgéb az a halfaj, amely valamennyi őshonos halfajunkat veszélyezteti, elsősorban a táplálékszerzés területén. A vizes élőhelyek közül a keleti országrész természetes vizeit fenyegeti elsősorban a száradozás, és ma már hazánkban is nyilvántartják az időszakos vizeket. A konferencián a csupasztorkú géb elterjedése, a sügér ketreces nevelésének tapasztalatai és a lápi póc populációk feltérképezésének eredményei mellett szó volt az idegenhonos halfajok jogszabályi státuszáról, az inváziós fajok terjedésének kockázatairól, a megfékezésükre tett intézkedésekről és a vízi élővilágra, valamint a tógazdálkodásra gyakorolt hatásairól is.