Magyarországon körülbelül 20 ezren foglalkoznak méhészettel, hivatás-szerűen körülbelül 1.500 ember, a legtöbb magyar méhtartó jövedelemkiegészítésként méhészkedik, az ő számuk körülbelül 10-12 ezer, a többiek pedig hobbi szinten tartják a méheket. Együtt 1.200.000 méhcsaládot tartanak az országban, mellyel az Európai Unió méhcsaládszámának 10 százalékát (!) adják a hazai méhészek. A méhsűrűségben Európában az első helyen állunk, területre vetítve Magyarországon van a legtöbb méhcsalád. A méhészeti ágazatban nagymértékben függ az időjárástól a megtermelt méz mennyisége. 2023-ban a méhlegelők közül egyedül a napraforgó mézelt. Az összes többi növény, így például az akác is alig adott mézet. Ezért kiemelten rossz évet zártak mézmennyiséget tekintve a méhészek - írja a MÁSZ.

Súlyos veszély fenyegeti a beporzókat: ennek nagyon csúnya vége lehet

A beporzók elengedhetetlenek a földi létezéshez, éppen ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk rájuk.

Problémáikat tetézi az európai mézpiacon elmúlt két évben kialakult helyzet: jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk, ezért a magyar méhészek többsége függ a nemzetközi piactól. Az EU a világ második legnagyobb mézimportőre, évente körülbelül 100-120 ezer tonna mézet kell megvásárolnia azoknak a mézkiszerelőknek, akik 20 tonnás tételekben veszik meg a mézet, majd üvegekbe rakják, és ezt árulják a nyugat-európai áruházláncokban, ahol hiány van mézből. Ezek a kiszerelők most már nem vásárolják meg az unióban megtermelt mézet, mert sokkal olcsóbban tudnak vásárolni Kínából és Ukrajnából. E két térségből származik az EU importjának több mint a kétharmada. Az ukrán méz gyakorlatilag vám nélkül érkezik be és olyan árszinten, amivel szinte nem tudnak versenyezni az európai uniós méhészek.

A méhcsaládok egészségi állapota több okra (klímaváltozás, varroa-atka stb.) visszavezethetően sajnos évről-évre rosszabb, ráadásul 2023-ban újabb gond fészkelte be magát Magyarországra: sikerült azonosítani az első magyarországi, ázsiai lódarázs kolónia fészkelőhelyét. A felderítésben a darazsat elsőként észlelő méhész, holland és belga szakemberek, valamint az OMME munkatársai vettek részt, akik egyúttal rögtön be is fogták a darazsakat.