Az esővíz legnagyobb pozitív tulajdonsága, hogy ingyen van. Ebből kifolyólag egy kis fáradtság árán ugyan, de rengeteg pénzt spórolhat az ember, ha nem mindig a vezetékes vizet használja. Bár az esővíz nem helyettesíti a háztartásban felhasznált összes vizet, mert például fogyasztásra, főzésre nem alkalmas, de a kert öntözésére, WC öblítésre, esetleg mosásra kiváló, és már ezen alternatívák használata is meglátszik a vízszámlákon. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz évszakok hatására pedig egyre többen döntenek az esővíz hasznosítása mellett - írta meg a HelloVidék a Praktiker tanácsai alapján.

Az esővízgyűjtés olyan fenntartható gyakorlat, amelynek számos ökológiai, pénzügyi és gyakorlati előnye lehet, és amely egyre inkább illeszkedik a természeti erőforrások megőrzésére és a zöld életmód javítására irányuló globális erőfeszítésekhez. Magyarországon mégis nagyon kevéssé elterjedt, holott a talajvíz és felszíni vizek egyre nehezebben elérhetők, így az esővíz összegyűjtése pedig segíthetne csökkenteni a települési vízkészletek terhelését. Másrészt a csapadék felhasználása kevesebb energiát igényel, mint a vezetékes víz, amelynek kinyerése, tisztítása és szállítása költségesebb és energiaigényesebb folyamat. Nem kérdés, hogy olcsóbb is, mivel a vezetékes víz használata magasabb költségekkel jár.

Az összegyűjtött és szűrt esővizet az öntözésen túl is sokféle célra használhatja az ember. És mivel az esővíz lágyabb a talajvíznél, ezen felhasználások során kevesebb mosószert kell használni mellé.

Egy 4 fős család átlagos napi vízfogyasztása 500-600 liter

Egy kényelmes kádfürdőzés során 100 litert elhasználhat az ember, míg egy szimpla tusolás is 40-70 liter közötti mennyiséget emészt fel. A tudatos vízfogyasztásnak a környezetvédelemben is fontos szerepe van, hiszen a túlfogyasztás a Föld édesvízkészletét veszélyeztető tényezők egyike. Az esővíz összegyűjtésével, száraz időszakokban történő felhasználásával rengeteg vizet spórolhatnánk, ráadásul azt is meg lehete akadályozni, hogy a felesleges víz az épület alá folyva károkat okozzon, sarat és vízmosásokat képezzen a kertben.

A szakértők szerint az esővíz hasznosításával ki lehetne váltani a háztartásokban alkalmazott ivóvíz közel 50%-át! Ha az ember éves szinten elfogyaszt 450-500 köbméter vizet, és ennek a felét esővízzel oldaná meg, rengeteg pénzt és energiát spórolhatna vele.

Manapság a mai magyar településeken egyre több utca, út kap aszfaltborítást, a kertekben is egyre nagyobb felületet köveznek le az emberek. Ennek az előnye, hogy megkönnyíti a közlekedést, viszont komoly hátránya, hogy a hirtelen leszakadó esővíznek nincs hová felszívódnia, lefut a burkolaton és beömlik a vízelvezető rendszerbe, ezáltal telítődnek a települések víztárolói. Ha az ember maga is gyűjtené az esővizet (és például nem kövezi le az egész udvart), már akkor kevesebb víz kerülne az esőzések során az utcára és a víztározókba.

Ezt sokan nem tudják: csak így gyűjthető szabályosan az esővíz

A csapadékvíz-elvezetés központilag szabályozott, vagyis nem a helyi rendeleteket kell figyelembe venni, hanem az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendeletet (OTÉK). A csapadékvíz elvezetésének (esővíz elvezetésének) részletes szabályait az OTÉK 47. paragrafusa foglalja magában. Ennek értelmében telekről csapadékvizet (esővizet) a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. A régebbi építésű házaknál (de gyakran az újaknál is) előfordul, hogy a tervezés során nem gondolkodtak sokat az esővíz elvezetéséről. Ebből sok bonyodalom lehet. Ha rosszul alakították ki az ereszek, elvezető csövek rendszerét, és például a házfalra folyik a víz, akkor pár év használat után vizesedni fog a fal, penészesedés alakul ki, rosszabb esetben pedig akár statikai problémákkal is szembesülhet az ember. Vagyis az esővíz legalább annyi kárt tud okozni, mint amennyire hasznos lehet, ha okosan kezeli az ember.

A víz- és csatornaszolgáltatók által megfogalmazottak szerint arra is figyelnünk kell, hogy a csapadékvizet semmiképp se vezessük a csatornahálózatba. A Fővárosi Vízművek Zrt. csatornahálózatai elválasztott rendszerűek, technológiájuk és kapacitásuk révén csak a háztartási, előtisztított ipari jellegű szennyvizet tudják befogadni és elvezetni. Csapadékvizet egyébként használaton kívüli kútba szintén tilos bevezetni.

Gondoskodni kell tehát a csapadékvíz megfelelő, biztonságos elvezetéséről. Az esővíz elvezetésére olyan rendszert kell kialakítani, amely az esővizet a szomszédok vagy más telkekre való átszivárgás és kifolyás nélkül elvezeti. Az esővíz gyűjtésére, felhasználására vonatkozó szabályokat és előírásokat be kell tartani annak érdekében, hogy az esővizet biztonságosan és hatékonyan tudja hasznosítani.

Az esővíz hasznosítása

Az esővíz összegyűjtése víztartályokkal történik. A Praktiker szakértői szerint érdemes tájékozódni a tartály megvásárlása előtt, hiszen megszámlálhatatlan termék van a piacon:

• föld alá süllyesztett tartályok, ahol a víznyomást különböző szerkezetek, szivattyúk biztosítják,
• egyszerű műanyag vagy beton tartályok,
• vagy komplett vízszűrős tartályrendszerek.

Először azonban el kell dönteni, hogy mekkora legyen a tartály. Ha a tartály túl kicsi, azzal sok víz mehet kárba. Ha viszont túl nagy, és az ember nem használja fel az összes vizet, a benne lévő csapadék megposhadhat.

Az esővíz hasznosítása sokrétegű lehet, de főleg azon múlik, hogy használ-e az ember szűrőket, tisztítóberendezéseket a gyűjtés során. Ha nem tudja megszűrni a vizet, akkor kizárólag kerti öntözéshez lehet használni - tanácsolta a Praktiker. Az esővízben található szerves és szervetlen anyagok a talajt nem károsítják, de más típusú felhasználást már lehetetlenné teszik. De ha meg tudja szűrni a vizet, akkor az alkalmas lesz WC öblítéshez, az autó lemosásához is, és egyéb kerti tisztítási munkákhoz. A megtisztított esővíz ruhák mosására is alkalmas, hiszen friss és jóillatú lesz tőle a textilanyag.

Érdemes folyamatosan odafigyelni a szűrők állapotára, hiszen ha az elkoszolódik vagy nem szárad ki esőzés után, a baktériumok és kártevők megtelepedhetnek benne. Időközönként karban kell tartani a szűrőket és a csatornákat: ki kell venni a dróthálóra akadt leveleket, ágakat, egyéb szerves hulladékokat, valamint ki kell tisztítani a tartályt is.

Milyen esővíz-gyűjtő megoldások léteznek?

Az esővizet különböző módon gyűjthetjük, és különböző tartályokban tárolhatjuk. Fontos viszont, hogyha nyitott tartályt használsz a vízgyűjtéshez, ügyelj az abból ivó állatok épségére. Fulladásuk elkerülése érdekében, biztosíts számukra kikapaszkodási felületet (pl. úszó fadarab, de bármilyen vízen lebegő tárgy megfelel). Íme tehát néhány lehetőség:

1. Esővízgyűjtő tartályok:

Tetőről levezetett víz: A tetőről levezetett esővizet össze lehet gyűjteni különböző tartályokban, például műanyag vagy beton esővízgyűjtő tartályokban. Ezeket a tartályokat a ház körül vagy a kertben lehet elhelyezni.

Kerti esővíztartályok: Kisebb méretű esővíztartályokat használhatunk a kertben, amelyeket könnyen elhelyezhetünk a növények közelében. Ezeket a tartályokat gyakran összekötik az öntözőrendszerrel.

2. Földalatti tárolás:

Esővízgyűjtő ciszternák: Földalatti ciszternákat is lehet telepíteni, amelyek hosszú távú tárolást tesznek lehetővé. Ezeket a ciszternákat általában a kertben vagy a ház alatt helyezik el.

3. Vízáteresztő burkolatok:

Zöldtetők: Ezek olyan növényekkel borított tetők, amelyek az esővizet felfogják és lassan engedik el. Az élőtetőknek is nevezett kialakítások nemcsak esővízgyűjtésre alkalmasak, hanem hőszigetelést is nyújtanak.

Permeábilis kövezetek: A kertben vagy udvaron olyan kövezeteket is lehet használni, amelyek vízáteresztőek. Így az esővíz könnyebben beszivárog a talajba.