agrarszektor.hu • 2024. június 20. 17:32
Az elmúlt napok nagyrészt száraz időjárása kedvez az aratásnak, bár a jelenlegi forróság az érésben lévő búzának sem tesz jót. A kukorica és napraforgó állományok viszont mostantól igényelnék a legtöbb csapadékot, az Alföldön azonban kezd ismét nagyon kiszáradni a talaj. A hétvégén csak szórványosan lehetnek záporok, zivatarok, nagyobb területen öntöző csapadékra a jövő hét közepén van esély.
Az elmúlt hét egyre melegebb, többnyire száraz időjárást hozott - olvasható a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentésében. Bár múlt csütörtökön még többfelé előfordult gyenge eső, zápor, majd a hétvégén, főként vasárnap az északi országrészben, hétfőn pedig az Ormánságban voltak záporok, zivatarok, melyekből helyenként 10 mm-t meghaladó mennyiség esett, az Alföld nagy részén, a Dunántúl széles délnyugat-északkeleti sávjában valamint Budapest tág környezetében azonban csak elenyésző mennyiség vagy semmi nem esett. A megelőző bő egy hónap csapadékos időjárása miatt azonban a harminc napos csapadékösszeg még így is jelentős, sokfelé 30-90 mm közötti pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföld déli és keleti tájain van többfelé 10-40 mm csapadékhiány.
A talajok felszín közeli része igen sokat száradt az egy héttel ezelőtti, sokfelé telített állapothoz képest, és a középső talajréteg is veszített nedvességtartalmából. Az Alföldön, nagy területen 40% körüli vagy az alatti a felső fél méter nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. A mélyebb rétegekben viszont még bőven van nedvesség, így a nyári növények egyelőre nem szenvednek vízhiánytól.
A hőmérséklet gyorsan emelkedni kezdett a múlt péntektől. Akkor még 25 fok alatti értékeket mérhettünk a legmelegebb órákban is, majd a hétvégén a maximumok már 25-30 fok között, hétfőtől pedig egyre nagyobb területen 30 fok fölött alakultak. Szerdán az Alföld jelentős részén a 35 fokot is elérte vagy meghaladta a csúcshőmérséklet. Kedd óta éjszakánként sem hűlt 15 fok alá a levegő, így a napi középhőmérséklet szerdán már 25 és 28 fok között alakult.
A vegetáció, így ültetett növények is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések a legtöbb helyen már beértek vagy a teljes éréshez közeli állapotban vannak, az aratás elkezdődött. Az érés kezdetén hullott sok csapadék sajnos nem tett jót a termésnek. A kalászosok táblái a felhőszakadások által érintett területeken megdőltek, és a gyakran nedves állományokban a gombás megbetegedések is gondot okoztak. A napraforgó és kukorica állományok egyelőre kedvező körülmények közt fejlődhetnek: a talaj a legtöbb helyen még elegendő nedvességet tartalmaz. A napraforgó már egyre többfelé virágzik, és a kukorica is virágzás előtti stádiumban van. Ezek a növények mostantól igényelnék a legtöbb nedvességet optimális fejlődésükhöz.
Az elmúlt egy hétben, a múlt csütörtökön északkeleten és a Dunántúl délkeleti részén, szombaton északnyugaton, vasárnap pedig északkeleten volt többfelé 5 órát meghaladóan vizes a növényzet, de összességében a megelőző időszakhoz képest alacsony volt a levélnedvesség időtartama. A párás időszakok ennél valamivel hosszabban fordultak elő, de összességében ezek hossza is az időszak 5-10%-át helyenként, 10-30%-át tette ki. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei romlottak, növényvédelmi szempontból az elmúlt egy hét időjárása kedvezőbben alakult.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok zöld tömege már jelentősen csökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növények fejlődése felgyorsult. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb, és immár csapadékosabb idő következménye, azonban a délkeleti országrészben az aszály következménye az átlagosnál kisebb zöld tömeg. A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 500 és 650 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 110-170 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 50-100 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.
A folytatásban több hullámban érkező hidegfrontok mérséklik a forróságot, és adnak esélyt némi csapadékra. Csütörtökön és pénteken még nem fog esni, de szombaton és vasárnap helyenként már kialakulnak záporok, zivatarok. Hétfőn ezeknek ismét kicsi lesz a valószínűsége, majd keddtől többfelé lehet záporokra, zivatarokra is számítai. Összességében azonban a legtöbb helyen tovább szárad a talaj az előttünk álló napokban is, legfeljebb a csapadékkal érintett területeken a száradás üteme csökken átmenetileg. A szél szombattól ismét sokfelé és gyakran megélénkül. A hőmérséklet pénteken még 30 fok fölött, délen, délkeleten 35 fok fölött alakul, majd szombattól kis mértékben mérséklődik a hőség, és vasárnaptól főként a déli, délkeleti országrészbe szorul vissza a kánikula, míg a Dunántúlon és északon 26-30 fok közötti maximum értékek lesznek jellemzők. Éjszakánként többnyire 15-20 fok közé hűl a levegő. Továbbra is igen magas UV-sugárzás várható.