Turizmus ingyen: milliók látogatják a hazai erdőket

Túrázás, kirándulás, séta, terepfutás, kerékpározás: csak a legfontosabbak azok közül a szabadidős, sport- és rekreációs tevékenységek közül, amelyeknek a hazai erdők nyújtanak egészséges, természetközeli helyszínt. Az erdőkben töltött szabadidő mentális és testi előnyeiről, az egészségvédelem és betegségmegelőzés, sőt, a rehabilitáció területén mérhető eredményeiről ma már nemzetközi és hazai kutatások, tanulmányok tudósítanak. Magyarországon az erdőben megtett erdei túrák, séták számát évente mintegy 40-50 millióra becsülik. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint Magyarország aktív korú lakosságának 48,7%-a túrázik legalább alkalmanként, míg Lengyelországban ez az arány 85%, Németországban pedig 76,4%.

Nem túlzás, hogy a klasszikus „népjólét” egyik, nemzetgazdasági dimenzióban is jelentős értéket képviselő eleme az erdőlátogatás és annak színtere, maga az erdő. A társadalmi szokások változása, az emberek természet iránti egyre nagyobb érdeklődése mellett Magyarországon az erdők turisztikai és közjóléti szerepét három további ok is erősíti. Egyrészt a magyar erdőtörvény az erdő látogatását mindenki számára ingyenesen biztosítja, másrészt a Bejárható Magyarország Program keretében 2013 óta jelentős állami források és a kormányzat is erősítette a természetközeli turizmust, harmadrészt a közjóléti célú erdei infrastruktúra fenntartását és fejlesztését jelentős részben az állami tulajdonú erdészeti társaságok gazdálkodása finanszírozza, így a működtetés nem terheli a költségvetést.

Mennyit ér az ingyenes látogatható magyar erdő?

Ingyenesnek és gyakran magától értetődőnek vesszük a természet által a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokat, pedig a zöld környezet megléte és szolgáltatásainak ingyenessége korántsem evidens. Segítheti a természeti tőke elismerését, ha megpróbáljuk az értékét pénzben is kifejezni. 2023-ban erre tett kísérletet Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna a Corvinusról, akik esettanulmányként az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhely, a Pilisi bioszféra-rezervátum rekreációs értékét becsülték meg. A Corvinus kutatói a 38,6 ezer hektárnyi hegyvidéki erdő szabadidős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. Ez annak alapján határozza meg egy terület értékét, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a terület felkeresésére. A számításokhoz a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából korábban, 2017 és 2018 folyamán végzett látogatószámlálások során gyűjtött adatokból indultak ki, figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is (az átlagos nettó órabér egy részét alapul véve). Az eredmények szerint a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki. Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5000 forintot ér meg a természetjáróknak.

Egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint. (Az értéket befolyásolja, hogy a látogatások nagy része a lakóhely közelében megtett rövid erdei sétát jelent, szemben a Pilisre jellemző hosszabb kirándulásokkal.) A pilisi adatokat kivetítve a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.

Mennyibe kerül az erdők turisztikai infrastruktúrájának fenntartása?

Magyországon az erdőtörvény mellett az állami erdészeti társaságok szakmai és közjóléti tevékenyégét fenntartó gazdasági modell biztosítja, hogy évente 40-50 millió alkalommal látogathassunk az erdőbe. E gazdasági modell alapja, hogy az erdészeti társaságok elsősorban a fenntartható módon megtermelt megújuló nyersanyag, az erdőből származó faanyag értékesítéséből származó bevételeikből „forgatnak vissza”, azaz látják el közjóléti feladataikat, így például az erdők turisztikai infrastruktúrájának fenntartását. A modell egyik lényegi eleme, hogy így az erdőlátogatás a magyar állampolgárok számára ténylegesen ingyenes, mert a fenntartásuk nem az adófizetők pénzéből, költségvetési forrásból történik; ellentétben például a legtöbb városi közparkkal, amelyek fenntartási és fejlesztési forrása rendszerint közpénz. Érdekesség, hogy ez a gazdálkodási modell, illetve erdőkezelési szakmai szemlélet Madas Lászlótól, az állami tulajdonú Pilisi Parkerdő Zrt. egykori alapítójától és első igazgatójától származik. Ő volt az, aki a vállalkozás 1969-es alapításától kezdődően törekedett az erdők gazdasági, közjóléti és természetvédelmi szempontjait összehangoltan érvényesíteni az erdőkezelésben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a budapesti és a Budapest környéki erdőkben már évtizedekkel ezelőtt meghonosította a gazdasági és ökológiai-erdőkezelési szempontból is - mai szóhasználattal élve - „fenntartható” módszert.

A modell ma már országszerte működik. 2010 és 2023 között az állami erdészeti társaságok saját forrásból csaknem 53 milliárd forintot költöttek közjóléti-turisztikai feladataik ellátására, ami nagyjából évi négymilliárd forintot jelent. Ez az évi 4 milliárd forint az a ráfordítás, amely biztosítja az erdők látogathatóságát. Ezt az összeget nem kell az embereknek sem közvetlenül, belépőjegyek formájában, sem közvetetten, közpénzek formájában kifizetniük, viszont ennek köszönhetően a Corvinus egyetem kutatása alapján a magyar társadalom évi 39 milliárd forint turisztikai értékhez jut: ténylegesen ingyen.

Növekvő igények és erdőlátogatottság: erdei turisztikai beruházások és fejlesztések

A magyar lakosság durván 50%-a által produkált évi 40-50 millió erdőlátogatás a becslések szerint másfél évtizede még csak a fele-harmada volt. A társadalmi szokások már említett változása mellett a magyar erdők turisztikai vonzerejének ilyen arányú növekedésében kulcstényező a 2010 és 2023 között közjóléti-turisztikai célra fordított, 40 milliárd forintot meghaladó beruházási-fejlesztési forrás. Ezt a Bejárható Magyarország Program keretében részben a magyar állam támogatása, másrészt az állami tulajdonú erdészeti társaságok saját forrása, harmadrészt uniós pályázati források teremtették elő: erdei szálláshelyek és kisvasutak újultak meg, kerékpárutak, kilátók, tanösvények létesültek, megerősödött és megújult a hazai környezeti nevelés évtizedek óta legfontosabb bázisa, az erdészeti erdei iskolák hálózata.