Ruda Bettina • 2024. június 21. 13:31
Az agrárium egyik legjelentősebb problémáját a munkaerőhiány, azon belül is az idénymunkások hiánya okozza. Ez a jelenség még a klímaváltozás hatásainál, a szélsőséges időjárás által okozott károknál is égetőbb probléma. Évente 50-80 millió forintnyi kárt jelent a gazdáknak az, hogy nem tudják kivel és vagy időben leszedni, betakarítani termékeiket. Egyre több helyzetben szorul a mezőgazdasági ágazat külföldi, akár távol-keleti, esetünben például Fülöp-szigeteki munkavállalók alkalmazására.
A FruitVeB tájékoztatása szerint, a kertészeti ágazatban évente két nagy munkacsúcsot, élőmunka-igényes munkaműveletet kell elvégezni. A metszést, ami késő ősztől kora tavaszig tart, illetve a betakarítási munkálatokat, amely a munka csúcsát jelenti. Utóbbi gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszakot jelent és ezért nem lehet csak állandó munkásokkal megoldani ezeket a munkálatokat, ebben az esetben van szükség a szezonális munkaerőre. A nyári idénymunkák nagy része a gyümölcsszüret.
Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, a munkaerő hiánya a hazai kertészeti ágazatban szinte ugyanakkora, vagy esetenként még nagyobb gondot okoz, mint az egyre növekvő időjárási káresemények, az egyre szélsőségesebb időjárás. A gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztés esetében is döntően áprilisban-májusban zajlanak a vetési, palántázási munkálatok, a betakarítás pedig szintén nyáron, illetve ősszel esedékes. Van speciális eset, mint például a spárga, ahol már akár április közepén is megkezdődhet a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka.
A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok élőmunkaigénye elhanyagolható. A csak kézzel betakaríthatók jelentősége viszont nagy, fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal – közölte a FruitVeB.
Aktuális bérek
Az országot idénymunka bérek tekintetében két jelentősebb részre oszthatjuk. A FruitVeB szerint az északkeleti országrészben körülbelül 12 ezer forint a napi bér, az ország nyugati, illetve középső részein pedig ugyanez 15-18 ezer forintra tehető. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800-2000 Ft/óra munkabér esetén a termelőnek 2700-3000 Ft/órás költséget jelent.
Az idénymunka ára folyamatosan, dinamikus növekszik, sokszor még a minimálbérnél és a szakképzett bérminimumnál is magasabb összeget kell százalékos értékben adni a dolgozóknak
- mondta lapunknak Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke. Hozzátette, hogy változtattak az egyszerűsített foglalkozásban a közterhek mértékén. Sokáig nagyon kedvezően, 500 forint volt naponta a közteher összege, ez napjainkban a minimálbérhez viszonyítva 1300 forintra tehető a mezőgazdasági idénymunkások esetében. Ez is jelentősen megnöveli az idénymunkások költség tényezőit.
A munka jellegéből eredően a bérekben nagy különbségek nem tapasztalhatóak, de előfordulnak valamivel jobban fizető munkák is, mint például a hűtőházi munkavégzés, vagy a magasabb áruértékű termékek szedése. A betakarítási munkálatok során akad olyan lehetőség is, amely lehetővé teszi a kiemelkedően teljesítő betakarítók jutalomban részesüljenek. Továbbá igaz az is, hogy a nagyobb szakértelmet igénylő munkákat, például a gyümölcsfák metszését általában magasabb órabérben fizetik. Külföldi viszonylatban is hasonló a helyzet. Az alacsonyabb béreket a teljesítménybér kategóriában dolgozókat kapják, ezzel ellentétben, azokban a munkakörökben, ahol szakmai tapasztalatra van szükség, órabérben, magasabb bért fizetnek. Vannak azonban olyan gyümölcsök és zöldségek, melyek érzékenyek lehetnek a szedési minőségre, ezeket nem célszerű teljesítményben szedetni.
Ki fog dolgozni?
A kertészeti ágazat fejlődését legnagyobb mértékben a munkaerő-hiány hátráltatja, a napjainkban kimondottan teret kapó időjárási anomáliák és a tőkehiány is csak ezután következik. Nagypéter Sándor elmondta, hogy találkozott számos olyan gazdával, aki azért nem kezd fejlesztésbe, mert a munkaerő hiánya teljesen lehetetlenné teszi a megfelelő termelést.
Számításaink szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt, termelésiérték-kiesést okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz
- fogalmazott az Agrárszektornak a FruitVeB. Míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Ez a probléma olyan súlyos, hogy komoly visszaesést okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban.
Kultúrák tűnhetnek el a munkaerőhiány miatt
A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.
A legjobban szemléltető példa a málna esete, ugyanis az 1980-as években még a 7000 hektárt is meghaladó terület 2023-ra 71 hektárra, azaz a századrészére zsugorodott. Minimális növekedésre, vagy legalább stagnálásra nagyon kevés, munkaerőt igénylő ágazat volt képes.
A munkaerőhiány okai többrétűek, például az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része nem a két kezi munka gyümölcsére vágyik. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300-500 ezer fő munkavállaló hiányzik összességében a magyarországi munkaerő-piacról tehát nem csoda, hogy harmadik országokból származó munkások alkalmazásáról kell gondolkodunk.
A filippínók szorgalmasak és megbízhatók
Nagypéter Sándor szerint valóban nagyon nehéz már idénymunkára olyan embert találni, aki a szükséges követelményeket megfelelően el tudja végezni. Ebből kifolyólag, például a dél-alföldi régióban, üvegházi, fóliás termesztés esetében egyre többen alkalmaznak harmadik országbeli, például Fülöp-szigeteki munkaerőt.
Az angol nyelvi megérthetőség és az alázat, a megbízhatóság és a szorgalom, ami ezt a nemzetiséget jellemzi, kimondottan jó munkaerőt jelent az ágazatnak.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben az jelenti a hazai munkavállalók esetében a problémát, hogy nem jelennek meg az adott munkaterületen, erre a fajta megbízhatatlanságra pedig ebben az ágazatban nem lehet alapozni, hiszen nem mindegy, hogy egy adott zöldség, vagy gyümölcs mikor van leszedve, betakarítva. A szakember hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók adminisztratív költségei többe kerülnek, mintha hazai munkavállaókat alkalmaznának, de a mérleg nyelve akkor is a megbízhatóság felé mutat.
Az előző években elsősorban még a környező országokból, főleg Romániából és Ukrajnából érkeztek vendégmunkások, akkor is inkább a magyar anyanyelvűek, leginkább erdélyi magyarok. Ez mindössze néhány ezer főt jelent. Az is elmondható, hogy az idénymunkások nagy része nem áll meg nálunk, továbbmegy Nyugat-Európa felé, hiszen ezekben a térségekben magasabb munkabéreket tudnak biztosítani. Németországban például kötelező minimális órabért határoz meg a vonatkozó törvény és Spanyolországban is van ilyen előírás.
A nyugatra vándorlásnak a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás (arányaiban sem), mint a nyugati országokban. Az Ukrajnában több mint két éve zajló háború rányomja hatását erre a piacra is, de elsősorban nem nálunk, hanem Lengyelországban, ahol a hatalmas kézimunkaigényű bogyósgyümölcs ültetvényeken (málna, szamóca, áfonya) jellemzően ukránok dolgoztak, míg a lengyel idénymunkások Németországba mentek. Spanyolországban szinte csak Afrikából, főleg az északi Maghreb-övezetből származó idénymunkások dolgoznak - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB.
Egyre több ágazat van bajban
Nem csak a kertészeti vonalon lehet szükség vendégmunkásokra. Napjainkban haltermelésben is szükség lehet vendégmunkások alkalmazására. Erre korábban még nem került sor, de az ágazatnak be kell látni, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása lassan elkerülhetetlen lesz, mert nem lesz munkás, aki a szektorban dolgozna.
Elképesztő problémáink adódnak abból, hogy több száz hektáros tógazdaságok a minimális 5-6 fős létszámot se tudják összeszedni a környékről, akivel egyáltalán dolgozni lehetne. Tetszik, nem tetszik, előbb-utóbb eljutunk oda, hogy nekünk is vendégmunkásokat kell foglalkoztatnunk, mert fizikailag nem tudunk a halászatban mindent megoldani technológiával, még akkor is, ha a gépesítésre törekszik az ágazat.
- mondta el korábbi megkeresésünkre Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője.
A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak ad munkát, idénymunkásokkal együtt pedig 200-250 ezer ember talál munkát az ágazatban. A munkaerő-helyzet óriási problémát jelent az agráriumban: egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű ember. Ez a helyzet rövid távon biztos, hogy nem javul majd számottevően, részben az elöregedő társadalom, részben pedig a Nyugat-Európába történő elvándorlás (többségében a legjobbak mennek el) miatt - tudta lapunkkal a FruitVeB.