Újabb támogatást kaphatnak a magyar gazdák: ezzel sokan jól járhatnak

A dokumentum felülvizsgált iránymutatásokat tartalmaz a mezőgazdasági és erdészeti ágazatokban, valamint a vidéki területeken nyújtott állami támogatásokra vonatkozóan. A Európai Bizottság célja ezúttal az, hogy biztosítsa az állami támogatások összhangját az EU belső piacának szabályaival és célkitűzéseivel. Az iránymutatások meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján ezek a támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal, különös tekintettel a közös agrárpolitika (KAP) szabályaival való koherenciára - írja cikkében a HelloVidék.

Emellett fontos, hogy hozzájáruljanak a fenntartható mezőgazdaság, élelmiszertermelés és vidéki területek fejlesztéséhez, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, miközben minimalizálják a „verseny torzulását” és biztosítják a piac átláthatóságát.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének első bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió belső piacával összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, kivéve, ha a szerződések másként rendelkeznek. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban bekövetkezett természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott állami támogatás azonban összeegyeztethető a belső piaccal. És a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki területek gazdasági fejlődését előmozdító állami támogatást, feltéve, hogy az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben

- írja a dokumentum, lefektetve az alapokat és azt, hogy bár a szabályok megfeleltek a célnak, néhány célzott kiigazításra volt szükség ahhoz, hogy azokat az Európai Unió legújabb prioritásaihoz igazítsák.

A dokumentum kiemeli a támogatási kategóriákat az agrár- és erdészeti ágazatokban, valamint a vidéki területeken, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak az agrár- és erdészeti ágazatok fenntartható fejlődéséhez, a versenyképesség növeléséhez és a vidéki területek gazdasági életképességének erősítéséhez. Az alábbi főbb kategóriákat említi:

• Fiatal gazdák induló támogatása: a fiatal gazdák mezőgazdasági tevékenységeinek megkezdéséhez nyújtott támogatások.
• Agrár-környezetvédelmi és állatjóléti kötelezettségvállalások támogatása: céljuk a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és az állatjólét előmozdítása.
• Válság- és kockázatkezelési intézkedések: ezek célja a természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási események okozta károk kompenzálása, beleértve a biztosítási díjak támogatását és a kölcsönös alapokhoz való hozzájárulásokat.
• Erdészeti támogatások: az erdőterületek fejlesztéséhez és az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növeléséhez nyújtott segítság, beleértve az erdőtelepítést, az erdők védelmét és a biodiverzitás megőrzését.
• Beruházási támogatások: az agrártermeléshez és az élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások támogatása, például az infrastruktúra fejlesztése és a technológiai újítások bevezetése.
• Piaci intézkedések: a mezőgazdasági termékek piacra jutását és marketingjét támogató intézkedések, beleértve a minőségi rendszerekben való részvétel támogatását.

De hogy érinti mindez pontosan a vidéki területeket?

A bizottság reményei szerint az új intézkedések együttesen hozzájárulhatnak a vidéki területek gazdasági fejlődéséhez, a helyi közösségek megerősítéséhez és a vidék életképességének hosszú távú fenntartásához. Ennek részeként segítenék induló támogatásokkal a fiatal gazdákat és az új mezőgazdasági vállalkozásokat, hogy azok könnyebben kezdhessék meg a tevékenységüket és hozzájáruljanak a vidéki területek gazdasági életéhez.

Támogatnák a vidéki területeken található kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódó beruházásokat, például a tájképi elemek és hagyományos építészeti értékek megőrzését. A szakemberek hisznek abban, hogy az agrár-környezetvédelmi és állatjóléti kötelezettségvállalások támogatásával elősegítheik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését, hogy hozzájáruljanak a vidéki területek ökológiai stabilitásához.

Legalább ennyire fontos a mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott segítség, beleértve a szállítási és tárolási kapacitások bővítését, ami javíthatja a termékek piacra jutását és a vidéki gazdaság versenyképességét.

Az új irányelvek technikai támogatást és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanának a mezőgazdasági termelők és vidéki vállalkozások számára, hogy segítsék őket a modern technológiák és gyakorlatok elsajátításában, ami növelheti a versenyképességüket és a fenntarthatóságukat. És végül ott van a kockázat- és válságkezelés, ami a természeti katasztrófák és egyéb kedvezőtlen események okozta károk kezelésére irányuló támogatásokat jelenti, és amelyek növelhetik a vidéki gazdálkodók és erdőgazdálkodók ellenálló képességét.

Az új tervezet emellett részletes iránymutatásokat ad az erdészeti ágazat támogatásával kapcsolatban; elsődlegesen az erdőtelepítésre és fejlesztésre, az erdők védelmére és helyreállítására, valamint az ökoszisztémák ellenálló képességének növelésére fókuszál. A tervek szerint az unió támogatásokat biztosítana az erdészeti technológiák fejlesztésére, a faipari termékek feldolgozására és piacra juttatására, továbbá a kulturális és természeti örökség megőrzésére.

Ehhez közösségi alapokat és biztosítási rendszereket hoznának létre az erdőtulajdonosok számára, de fontos szerephez jut az erdészeti kutatások és innovációk előmozdítása is. Emellett technikai támogatást és szaktanácsadást nyújtana az erdőtulajdonosoknak, hogy elősegítse a fenntartható gazdálkodási módszerek alkalmazását.

Az állami támogatási programok időtartamára vonatkozóan a jövőben előírhatják, hogy a támogatási rendszerek meghatározott időszakokra legyenek érvényesek, amiket rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani, hogy biztosítsák azok hatékonyságát és relevanciáját a változó gazdasági és környezeti körülmények között is.

Az új dokumentum hangsúlyozza a támogatási programok értékelésének fontosságát, aminek tartalmaznia kell az értékelés célkitűzéseit, a kapcsolódó kérdéseket, az eredményindikátorokat, az alkalmazott módszertant, az adatgyűjtési követelményeket, valamint az ütemezést. Ennek célja, hogy felmérje a programok hatékonyságát és eredményességét, valamint hogy az eredményeket nyilvánosan hozzáférhetővé tegye.

Emellett ott van a folyamatos monitoring, ami rendszeresen nyomonköveti a programok végrehajtását és teljesítményét, aminek részeként kötelező az adatgyűjtés a támogatások felhasználásáról, a kedvezményezettekről, valamint a programok hatásairól. Ezek célja összességében, hogy biztosítsák a programok hatékonyságát, átláthatóságát és eredményességét.