A szolnoki Lumen Park nem csak Magyarországon, de globálisan is az első természetbarát napelempark, amelynek megvalósítása a legmodernebb eljárásokat követte a fenntarthatóság szempontjából, fókuszba helyezve a növény- és állatbarát módszereket, és a több évtizedes mezőgazdasági termelés által kimerült talaj revitalizálását. A most ismertetett ökológiai kutatás segítségével éveken átnyúlóan nyomon követhető a flóra és fauna változása, gazdagodása, bővülése a napelemparkok területén. Az egyedülálló kutatás során alapvető környezeti paraméterek (talajnedvesség, talajhőmérséklet), növényzet (fajkészlet, borításértékek), rovarok (fajkészlet, mennyiségi viszonyok) és madarak (fajkészlet, mennyiségi viszonyok, területhasználat) megfigyelése zajlik párhuzamosan több helyszínen, így az évek során részletesen összevethető eredmények és átfogóan kutatható adatbázis jön létre az élővilág változását illetően. Az elvégzett munka pedig a természetvédelemmel és fenntarthatósággal foglalkozó hatóságok számára is iránymutató eredményeket produkált. A vállalat a szakmai adatbázisát akadémiai kutatások számára is megnyitotta, ahol már elkészült az első tudományos munka, amely ezeken az adatokon alapul.
Most kiderül: valóban kell napelem a földekre Magyarországon?
Az eredmények alapján elmondható, hogy a növényzet tekintetében 2023-ban a fajszám jelentősen növekedett a kezdeti állapothoz képest, a regenerálódó növényzet összborítása pedig ugyancsak jelentősnek mondható. Nőtt az értékesebb fajok borítása és a Shannon-féle fajdiverzitás mutató is a területeken. A korábban nagytáblás mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen immár természetközeli élőhely is megjelent, ezáltal elkezdődött a terület természetes növénytakarójának spontán kialakulása is. A területen kistáji és középtáji szinten ritkaságnak számító növény, a tengerparti kígyófű (Triglochin maritimum), illetve már védett növény is megjelent, a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus). A napelempark megvalósítása után megjelentek ugyan magasabb természetességű fajok, de a szántóföldi gyomok jelentős borítása és az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében a 2023-ban elvetett speciális magkeverék elősegítheti további természetközeli élőhelyek kialakulását, a fajszám és diverzitás további növekedését, a nemkívánatos és invazív fajok természetes visszaszorítása mellett.
A beruházási területen a napelempark megépülése után nőtt a madarak diverzitása is az alapállapot és kontroll terület felméréséhez képest, mely részben a napelemparkok nagyüzemi agrár élőhelyekkel szemben kiemelhető táplálkozóhelyi funkciójával magyarázható.
Az élőhelyi átalakulás miatt egyes fajok alacsonyabb egyedszámban kezdtek fészkelni, így például a mezei pacsirta (Alauda arvensis), sordély (Emberiza calandra), míg más fajok esetében nem volt tapasztalható állományváltozás 2023-ban. A fácán (Phasianus colchicus), a búbos pacsirta (Galerida cristata), a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), a hantmadár (Oenanthe oenanthe), a mezei veréb (Passer montanus) és a barázdabillegető (Motacilla alba) is új fészkelő fajként jelent meg a beruházási területen. Nemcsak a fészkelő, hanem a területhasználó fajok állománya is nőtt a korábbi szántóföldi időszakhoz képest. A vizsgált területen 2023-ban 23 faj mintegy 697 példányát sikerült megfigyelni, több új területhasználó faj is megjelent (például kékbegy, kis őrgébics, erdei pityer, kenderike). Megállapítást nyert, hogy a fokozottan védett parlagi sas, és az egyébként idén éppen az év madarának választott kerecsensólyom fészkelési sikerére nem volt hatással a napelempark létesítése. Az egerészölyv és a vörös vércse előfordulási gyakorisága pedig kifejezetten magasabb lett.
A rovarközösségek vizsgálatának eredményei azt mutatják, hogy a napelempark nem változtatta meg érdemben a terület rovarfaunájának összetételét a nagyobb rendszertani csoportok dominanciarang-struktúráját tekintve. A polarotaktikus taxonok egyedei egyenlően oszlottak meg a napelemparkon belül és kívül (egy-egy egyed), ami arra utal, hogy a polarotaktikus rovarok tömegével nem vonzódnak a napelemparkokhoz, a teljes fogott rovaranyagban arányuk 2023-ban mindösszesen 0,15% volt. A legnagyobb számban fogott taxonok 2020-hoz hasonlóan a legyek (Diptera, 51,79%), a hártyásszárnyúak (Hymenoptera, 22,54%), a bogarak (Coleoptera, 17,29 %) és a szipókás rovarok (Hemiptera, 5,98 %) voltak. Összességében megállapítható, hogy az alapállapothoz képest a területen a rovarok egyedszáma nőtt.
Kihagyhatatlan ziccer a megújuló energia, a magyarok mégsem élnek vele
A környezetet nem kizsákmányoló, megújuló energiatípusok közül a napenergia az egyik legjelentősebb fenntartható erőforrásunk, így érthető, hogy egyre nagyobb szerepet kap a hazai energiatermelésben. Mindemellett a napelemparkok kifejezetten alkalmasak lehetnek az élővilág védelmére és a fajgazdagság növelésére. Különösen nagy előnyük ezeknek a létesítményeknek az, hogy megfelelő kialakítás és minimális kezelés, beavatkozás mellett a megépítésüket követő két-három évtizedre szinte zavartalan életteret biztosítanak mind a növény-, mind pedig az állatvilág számára, és ennek köszönhetően elősegítik és növelik a biológiai sokféleséget. Ezeket a területeket nem használják mezőgazdasági termelésre, nem szántanak, nem vetnek és nem permeteznek rajtuk különféle vegyszerekkel. Ennek eredményeként a növény- és állatvilág itt néhány év elteltével már jól fejlődik és rendkívül változatossá válik. Fontos azonban, hogy a természetbarát újgenerációs napelemparkok kialakítása tervezetten, előre lefektetett alapelvek és gyakorlatok mentén történjen. Ennek érdekében a SolServices Kft., szakemberekkel és szakmai szervezetekkel összefogva egy részletes szakmai útmutatót is összeállított, amely alapján más napelempark fejlesztők is képesek lesznek a helyi adottságaikat figyelembe véve környezetbarát parkok létesítésére.
Fontos hangsúlyozni, hogy egy rendkívül sokszínű, eltérő szakmai hátterű és nemzetiségű csapattal értük el mindezt, akikkel mindig a konkrét megoldások megtalálását és tényleges megvalósítását tűzzük ki célul, ezzel pedig egy-két lépéssel mindig a piac előtt járunk
- tette hozzá a ökológiai megfigyelés elsőéves kutatási eredményeinek ismertetésekor Farkas Gábor, a SolServices Kft. ügyvezetője.
