agrarszektor.hu • 2024. június 29. 18:59
Június végén az uniós tagállamok szűk többséggel, de elfogadták a természet helyreállításáról szóló jogszabályt. A cél, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása. Az eredeti tervezethez képest sok könnyítés került a végleges szövegezésbe, és a tagállami hatáskörben történő megvalósítás lett hangsúlyosabb.
A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról. Ez a fordulat azután történt, hogy márciusban Magyarország és Lengyelország is visszavonta a támogatását, majd az osztrák környezetvédelmi miniszter Leonore Gewessler az elmúlt héten - az osztrák kormány álláspontjától eltérően - megváltoztatta döntését és támogatta a jogszabályt. Az osztrák miniszter mellett Szlovákia is támogatta a javaslatot, így a jogszabályt az EU lakosságát képviselő 20 ország szűk többséggel elfogadta.
A természet helyreállításáról szóló rendelet célja, hogy olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre EU szerte a tagországokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20%-nak, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.
Fontos kiemelni, hogy az eredeti tervezethez képest sok helyen könnyítés került a szövegezésbe, előtérbe került a tagországi hatáskörben történő megvalósítás. Többek között a mezőgazdasági területek 10%-ának biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyös területek kialakítása kikerült a rendeletből. A miniszterek által jóváhagyott jogszabályi szöveg fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három mutató közül kiválasztott két mutatóval terveznek mérni: a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete, illetve a változatos tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy ezen célok elérésének felelőssége a tagállamokat terheli, nem pedig az egyes termelőket. Továbbá a vizes élőhelyek helyreállítását önkéntessé teszi a gazdálkodóknak.
Végül, de nem utolsó sorban beépítésre került egy sürgősségi rendelkezés, mely kimondja, hogy a természet helyreállítási rendelet végrehajtása felfüggeszthető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelést fenyegető „előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan esemény” következik be. A rendelet az EU hivatalos lapjában történő kihirdetése után 20 nappal lép hatályba.