A levéltetvek apró rovarok, melyek a növények nedvével táplálkoznak. Szívogatásuk károsítja a növényeket, és számos problémát okozhat a kiskertekben. Alapvetően sokkal könnyebb ellenük védekezni, mint a vastag kitinpáncélt viselő rovarok, vagy például a pajzstetű ellen, melyet kemény burok véd, ám a levéltetvek nagyon szaporák, ezért fontos, hogy megjelenésüket még akkor észre vegyük, amikor nem árasztották el a növényeket.
Többféle baj okozói
Növénykárosító tevékenységük az alap probléma: a levéltetvek a növény nedvével táplálkoznak, ami gyengíti a növényt, és visszaveti a növekedését. A szívás okozta sérülés helyén a levelek deformálódhatnak, elszíneződhetnek, jelentős kártétel esetén el is száradhatnak. A növények asszimilációs képessége mindenképp csorbát szenved, tehát kevesebb tápanyagot képesek előállítani, ami miatt a növény fejlődése, majd termésmérete, mennyisége és minősége is csökken. De a táplálkozásukkal más, járulékos kárt is okoznak a levéltetvek. Ilyen a mézharmat, amit a levéltetvek választanak ki, ez ragadós bevonattal borítja be a növényeket. A mézharmat a gombás megbetegedések melegágya lehet, továbbá vonzza a hangyákat, amelyek a levéltetveket védik a ragadozóktól. A mézharmatban a korompenész is megtelepedhet, ami sötét színű. A levélre kerül a levéltetvek miatt a mézharmat, abban megtelepszik a korompenész ez pedig a levelekre jutó napfény mennyiségét csökkenti, ami a fotosztintézist gátolja. Tehát ilyen, közvetett módon is visszavetik a növények fejlődését a levéltetvek.
Ezeken túlmenően még a betegségek terjesztésében is szerepük lehet. Bizonyos levéltetvek vírusokat is terjeszthetnek a növények között, ami súlyos betegségekhez vezethet. Ha az egyik növényből is szívogat nedveket, majd átköltözik egy másikra, akkor sajnos jó eséllyel a kórokozót is átviszi.
Mely fajok vannak veszélyben és melyek kevésbé?
A levéltetvek előszeretettel támadják a bab, borsó, burgonya, paprika, paradicsom, uborka, valamint cukkini töveinket, de megjelenhetnek a káposztaféléken és a levélzöldségeken is. Ellenben nem kedvelik a fűszernövényeket, a hagymaféléket, valamint a kukoricán és a spárgán is ritkábban jelennek meg. Ez felhasználható az ellenük való védekezés során. Mivel nem kedvelik az erős illatú növényeket érdemes ilyeneket a zöldséges ágyásokba is ültetni, így azok védőnövényként viselkednek, hiszen a közelükben levő növényekre sem telepednek szívesen ezek a kártevők. A bársonyvirág, körömvirág, sarkantyúka alkalmasak bio-védőnövénynek, de a zöldségek közé ültetett fűszerek (kakukkfű, bazsalikom, oregánó) is távol tartja a levéltetveket. A jó kondícióban lévő növényeket sokkal kisebb eséllyel támadják a levéltetvek, mint a legyengülteket, tehát a megfelelő gondozás már eleve csökkenti a kártevők okozta veszélyt. A kertben a gyomok visszaszorítása is összefügg a tetű-kérdéssel. Sok gyomfajon is megtelepednek ezek a rovarok, majd áttelepednek a kultúrnövénykere.
Ha már megjelentek a levéltetvek
Néhány gócponton megjelenő levéltetű kolónia akár a hajtás eltávolításával is orvosolható. A vízsugárral való lemosás is látszólag hatásos, bár amelyik ettől nem pusztul el az előbb-utóbb a talajról visszamegy a növényekre. Vannak biokertészek, akik forró vízzel permetezik a levéltetveket. A forró víz megöli azokat, ám a növényen e permet pillanatok alatt kihűl, így a növényt jó esetben nem károsítja. A szappanos víz permetezése, vagy a neem olaj használata és hatása azon alapul, hogy ezek rákerülve a rovarra annak a légzését gátolják. Ezek csak akkor hatásosak, ha közvetlenül érintkeznek a készítmények a levéltetűvel. A fokhagymás-chili permetezés is egy lehetséges mód a növény állomány foltkezelésére, azaz célzottan oda juttassuk ki, ahol a levéltetvek megjelennek. Ez gyakran a levelek fonáka, és az új hajtás, hiszen az épp fejlődő levelek szöveti szerkezete még kevésbé ellenálló, ezért itt támadnak először a levéltetvek.
A hasznos rovarok, például a katicabogarak életkörülményeinek javításával is jót teszünk növényeinknek, mert ha ezeket a kertbe csalogatjuk, akkor igen nagy mennyiségű levéltetű elfogyasztására képesek. Zárt termesztőházakban többféle, levéltetveket fogyasztó predátor rovar betelepítése is jó megoldás, ám ezek a kiskertben nem használhatók, hiszen hiába vásárolunk ilyeneket, ha a szomszédban több a levéltetű, akkor egyszerűen átköltöznek oda.
A levéltetvek elleni küzdelem hatékonysága érdekében fontos a megelőzésre és a természetes védekezési módszerek alkalmazására összpontosítani. Egy kiskertben a növényvédő szerekkel történő kémiai védekezés, permetezés használata csak végső esetben indokolt. Amennyiben ez kikerülhetetlen mindig gondosan olvassuk el a szer használati utasításait, és ne találomra állítsuk be a dózist! Vannak kontakt és szisztemikus rovarölő szerek. A kontakt úgy hat, ha közvetlenül rákerül a kártevőre. A szisztemikus felszívódik, így elterjed a növényben és ha szívogatja a rovar a növény nedveit, ettől is elpusztul. Emiatt kontakt szert jó növényborítással juttassunk ki, hogy a megbúvó kártevőket is érjük. A szisztemikus szereknél ez kevésbé követelmény. Az élelmezésegészségügyi várakozási idő azonban a szisztemikus szereknél hosszabb, hiszen ezek ki kell ürüljenek a növényből, mire betakarítjuk a fogyasztásra szánt részeiket. Épp ezért fiatal növényeknél jól lehet alkalmazni a felszívódó szereket, de betakarítás előtt ezeket már inkább kerüljük. A biológiai módszerek általában hosszabb távon hatnak, mint a vegyszerek.
A hatékonyság növelése érdekében kombinálhatjuk a különböző módszereket a levéltetvek elleni küzdelemben. A levéltetvek természetes velejárói a kerteknek, és nem feltétlenül jelentenek katasztrófát. A fenti tippek követésével azonban hatékonyan kordában tarthatja őket, és megvédheti növényeit a károsodástól.
