Történelmi időszak előtt áll a magyar élelmiszeripar, hiszen a KAP Stratégiai Terv II. pillérének tagállami önrészéréből a vidék fejlesztésére 2900 milliárd forint áll rendelkezésre a jelenlegi ciklusban, amiből dedikáltan 750 milliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére jut. 50 százalékos támogatás intenzitással számolva mindez 1500 milliárd forint 2029 végéig - közölte lapunkkal Giczi Gergely. Hozzátette, nemrég jelent meg a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása”, illetve a „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című pályázat, előbbi 150, míg utóbbi 50 milliárd forintos keretösszeggel.

Az elsődleges cél az értéknövelés, technológia-fejlesztés, hatékonyság növelés, hiszen az export téren is igen komoly feladatok és egyben lehetőségek állnak előttünk. A fejlesztések eredményeképpen keletkező mennyiségi és minőségi többletet ugyanis elsősorban az exportpiacokon kell majd értékesíteni, ehhez fejlesztettük ki és igazítottuk Hungarian Food Business Program névre keresztelt exportélénkítő portfoliónkat.

Hova kerül a magyar élelmiszer?

2023-ban a magyar agrár-és élelmiszergazdaság teljes exportja mintegy 13,3 milliárd eurót tett ki, a behozatal 9,8 milliárd euró volt, az így elért 3,5 milliárd euró értékű többlet mintegy 35 százalékát adta a teljes magyar külkereskedelem aktívumának - tájékoztatta az Agrárszektort a szakember. A célpiacokkal kapcsolatban elmondta, a magyar élelmiszerexport meglehetősen koncentrált, Európa-fókuszú, hiszen a kivitel 95 százaléka a kontinensen belül marad, mintegy 85 százalékban pedig kifejezetten az Európai Unió tagországaiba irányul. Legfontosabb külpiaci partnereink Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Szlovákia, de rendre ott van a Top 10-ben Lengyelország, Hollandia, Horvátország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság is.

Az Európán kívülre irányuló exportteljesítményünket feltétlenül növelnünk kell, főleg, ha értékeljük a világ egyes régióinak, országainak gazdasági előrejelzéseit. Ezekből az látszik, hogy Európa folyamatosan veszít a világgazdasági részesedéséből, súlya egyre csökken. Európa elsősorban logisztikai, kulturális és számos egyéb ok miatt mindig is az elsőszámú piacunk marad, ugyanakkor a növekedési potenciál nem elsősorban a kontinensen van az élelmiszeriparunk egészét tekintve. Ázsiai kereskedelmi kapcsolatainkat minden létező eszközzel építenünk kell

- hangsúlyozta Giczi Gergely.

Nem egyszerű kilépni a kontinensről

Abban, hogy döntően Európába exportál élelmiszert Magyarország a logisztikai és szállítási szempontok játszanak döntő szerepet a költségek és a szavatossági idő miatt - tudatta a szakember. Hozzátette,a logisztikai költségek jelentősen emelkedtek az elmúlt években, ráadásul a hagyományos, tengeri szállítás időigénye meglehetősen magas például Délkelet-Ázsiába. Ez összességében 1-2 hónapot is jelenthet, ami az érvényben lévő célpiaci előírásokat is figyelembe véve a gyakorlatban azt jelenti, hogy általában a legalább 5-6 hónapos szavatossági idővel rendelkező termékek jöhetnek egyáltalán szóba.

Emiatt is jelentős szerepe lehet a következő fejlesztési időszaknak, hiszen rendelkezésre állnak a világban azok a technológiai megoldások, amelyekkel az összetevők változtatása nélkül is jelentős mértékben emelhető egyes termékek szavatossági ideje.

Ezzel hódítunk külföldön

Az elmúlt bő tíz évben folyamatosan növekszik a magasan feldolgozott termékek aránya a magyarországi export szerkezetében, jelenleg 42 százalék. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya 32 százalék, az alapanyagoké pedig már csak 26 százalék - hangsúlyozta az ügyvezető-helyettes. Az exportunk vezető termékkategóriái a gabonafélék, húsfélék, italok, növényi olajok és zsírok, de az állati takarmányok is húzó terméknek számítanak.

A Hungarian Food Business Program elemeként létrehozott online katalógussal pedig kifejezetten a magasan feldolgozott, csomagolt késztermékekre koncentrálunk, amelyekből már közel 2000 található a rendszerben és érhető el a világ összes beszerzője számára.

Van, amivel nagyot robbanthatunk

Az elmondható, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképessége sokat javult az elmúlt 10-15 évben, az elsődleges fejlesztéseken a ma működő vállalataink azért jellemzően már túl vannak, de a kép meglehetősen heterogén e tekintetben - mondta a szakember. Úgy látja, a mostani fejlesztésekkel már valóban a legmodernebb technológiák alkalmazását célozhatjuk meg, ami egy megfelelő üzemmérettel párosulva képes lehet új dimenziókat nyitni az élelmiszerexportban. Határozott cél, hogy 2030-ra a magasan feldolgozott termékek arányát 50 százalékra emeljük az exportban. Azt jó tudni, hogy a termékkörök tekintetében vannak az úgynevezett commodity, azaz tömegtermékek, amelyeknél gyakorlatilag kizárólag a hatékonyság területén megy a verseny, illetve léteznek a prémium termékek, ahol a hozzáadott érték, a megkülönböztetés adja az egyediséget és az ezért elkérhető ártöbbletet. Mindkettő esetében komoly növekedésre lehet számítani 5-10 éven belül.

A commodity termékkörben a húsiparban lehet talán a legnagyobb fantázia, a feldolgozott készítmények terén pedig kiemelném a termékfejlesztés jelentőségét a változó fogyasztási szokások, trendek lekövetésének mentén. Ilyenek a kényelmi termékek, az egészséges táplálkozást támogató megoldások, az úgynevezett mentes termékek, a bio és GMO-mentes termékek.

Lépni kell

A magyarországi mintegy 4200 élelmiszeripari vállalkozás közül mindössze néhány száz vesz részt érdemben az exportban, fontos lehet tehát, hogy az exportképes vállalkozások számát növeljük - hangsúlyozta Giczi Gergely. Hozzátette, még ezen vállalkozások között is igaz a sokszor emlegetett „80-20-as szabály”, azaz, hogy a cégek 20 százaléka adja az exportteljesítmény 80 százalékát. Mivel a fejlesztések kedvezményezetti körébe immár a nagyvállalatok is bekerültek, ez az arány akár még tovább is nőhet.

Amiben fejlődnünk kell, az az export kompetenciák területe, véleményem szerint sokkal professzionálisabban is lehetne működni elsősorban a kkv-szektor cégeinek e téren. És jól látszik, hogy a központi exportpromóció szerepe is kiemelkedő, egyszerűen nyitni kell a kapukat, hozni kell a partnereket, beszerzőket, disztribútorokat a magyar cégeknek.

Giczi Gergely szerint a bővülés tekintetében nincs sok választásuk a hazai vállalkozásoknak. Az AMC egy friss felmérése szerint a válaszadó cégek 95 százaláka az exportban látja piacai bővítésének elsődleges lehetőségét.

A cégek felismerték tehát annak jelentőségét, hogy bizony ki kell lépniük az országhatáron túlra a tartós és stabil értékesítési növekedés érdekében. A világban zajló dinamikák meg is alapozzák ezt, hiszen a népességi és gazdasági folyamtokon túl megfigyelhető, hogy a fogyasztás világszerte „nyugatosodik”, így több szempontból is kedvez a globális környezet a hazai exportfejlesztési célkitűzéseknek. 

Sokaknak segítség a Hungarian Food Business

A vállalkozásoktól érkező folyamatos visszajelzések azt mutatják, hogy a magyar élelmiszeripari cégek külpiaci tevékenységét érdemben segíti a Hungarian Food Business Program - közölte az Agrárszektorral az ügyvezető-helyettes. Kiemelte, a program minden eleme népszerű, a professzionális külföldi kiállítások folyamatosan „teltházzal” üzemelnek, 230 exportáló vállalkozás mintegy 2000 terméke található meg az online katalógusban, emellett 46 magyar gyártó és 124 külpiaci beszerző jelenlétével több, mint 1000 megvalósult tárgyalás történt a 2023-ban első alkalommal megrendezett Hungarian Food Summit-on. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt másfél évben 16 B2B delegációs üzleti programon 115 magyar cégnek 836 személyes külföldi beszerzői kapcsolatot biztosítottak.

Az online katalógusban heteken belül aktiváljuk az idei fejlesztésünket, amely egy térképes üzleti lehetőség kereső modul. Ennek segítségével a közvetítő partnerek által a világban beazonosított élelmiszeripari üzleti lehetőségeket csatornázzuk be közvetlenül a magyar gyártókhoz. Ősszel pedig folytatjuk a delegációs utakat, többek között Szaúd-Arábia, az USA és Kína is a tervezett desztinációk között szerepel, valamint ismét impozáns magyar megjelenést építünk a világ egyik legnagyobb kiállításán, a SIAL-on, Párizsban.