Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője írta.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk 40. részében az agrárinformatika, a térképek adataira alapozott tervezés és a döntéshozás támogatása van a középpontban. Egy gazdaság üzemeltetéséhez fontos kitérni az elektronikus gazdálkodási napló és a precíziós gazdálkodási szaktanácsadás területeire, valamint az adminisztrációs feladatok csökkentésére is. Az egyre több helyen megjelenő kötelező adatszolgáltatás minden magyarországi termelőnek hatalmas feladat, plusz munkaerőt kell szervezni rá, ráadásul a gazdák részéről is rengeteg időt és energiát felemészt.
Szükség van a folyamatok egyszerűsítésére és gyorsítására.
A pályázati kötelezettségek teljesítéséhez, a támogatások maximális lehívásához pedig pontos adatokra és az összefüggéseket lehetőleg egy platformon mutatni képes rendszerekre van szükség. A gazdáknak nemcsak a digitalizáció, hanem az újabb és folyamatosan bővülő adatszolgáltatás hoz újabb kihívásokat, ami szintén állandó tanulást igényel. Ráadásul a kapcsolódó informatikai rendszerek többsége sem teljesen kiforrott, ezt megmutatta a 2023-24-es szezon gazdálkodási napló adatszolgáltatása körüli káosz. Alkalmazkodásra, tanulásra és türelemre, valamint olyan programokra van szükség, amelyek képesek jól gyűjteni, rendszerezni és kezelni az agráradatokat, ráadásul kiegészülnek precíziós szaktanácsadással is.
Erre mutatunk egy jó példát cikksorozatunk 40. részében. Jó olvasást kívánunk!
A Nógrád vármegye keleti felében található Pásztó városában van a DAS-GEOD Térinformatikai és Geodéziai Kft., melynek egyik tulajdonosa és ügyvezetője Nagy Edina.
Már kisgyerekként is aktívan részt vettem a családi gazdaság feladataiban, majd a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium jogelődjében szereztem földmérő és térképész képesítést. Ezután 21 évig dolgoztam a földhivatalban, emellett végeztem el a növényorvosi képzést Gödöllőn. A következő pozícióm földügyi referensként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában volt, 4 évet töltöttem el így Nógrád vármegyében, Balassagyarmaton. 2020-tól pedig a teljes figyelmemet az agrárszaktanácsadásra és az AgroMAP döntéstámogatási szoftver fejlesztésére, valamint értékesítésére helyezem – mesélt szakmai életének fontosabb szakaszairól Nagy Edina.
Mit szeretsz a legjobban a mezőgazdaságban?
A termőföld és a gazdálkodás szeretetét belém nevelték a szüleim. A családi gazdaságunk része 12 hektár szántóföld, 20 hektár erdő, ezeket főleg a férjem és a fiam irányítja, valamint van egy ma már 4 hektáros szőlőbirtokunk. A napi 8 óra adminisztrációs, ülő munka után kimenni a szőlőbe, a nyugalomba, a természetbe lelki feltöltődés és kikapcsolódás is egyben. Kizárólag Irsai Olivér fajtát termesztünk Pásztó mellett, Hasznos településrészen, a Mátrai borvidéken. Az ültetvényt az évek során folyamatosan fejlesztettük, gyarapítottuk, hogy megérje rajta szőlőt termelni. Ebbe a gyerekeket is bevontuk, ami mindig öröm. Ahogy az is, hogy Bianka lányommal együtt dolgozunk az irodában is, ő a térinformatika szakterületen tevékeny, 2023-ban végezte el a Földmérő és földrendező mérnök szakot az Óbudai Egyetem székesfehérvári képzési helyszínén. Szeretek vele és a családommal közösen dolgozni, haladni, fejlődni.
Hogyan dolgoztok és működtök?
A DAS-GEOD Kft. térinformatikai és geodéziai szolgáltatással foglalkozik. Fontos területünk az agrár- és növényvédelmi szaktanácsadás, a geodézia, valamint az AgroMAP döntéstámogatási szoftver kizárólagos forgalmazása és a szoftver fejlesztése. Ezt egy több szereplővel együttműködő szakmai közösség összehangolt munkájával tudjuk megvalósítani, adatok, információk, kommunikáció és elemzések alapján. Nógrád vármegyei központtal, Pásztóról működünk, országos lefedettséggel. Többrésztvevős, multiaktoros vállalkozásként megosztjuk a szakterületeket: a mezőgazdasági és a térinformatikai fejlesztést a DAS-GEOD csapata viszi, a szoftverfejlesztést pedig egy 5 fős informatikus csapat végzi. Az együttműködés hívei vagyunk, közösen, összedolgozva haladunk előre.
2016-ban azért álmodtuk meg a szoftvert, mert az agrárium folyamatos adatszolgáltatást kért és várt tőlünk, a jogszabályok folyamatos változása is ezt igényelte. Bejöttek az új pályázatok és nem volt egy olyan átfogó szoftver, ami kezelni tudta volna a gazdálkodási gyakorlatok és a Vidékfejlesztési Pályázatok adatszolgáltatását.
A programba beleépítettük a geodéziát is, mert gyakorló termelőként nagyon jól tudtam, hogy kint a helyszínen is nyomon kell követni az agrotechnológiai folyamatokat. Beletettük a Gazdálkodási Naplóba a pontos elhelyezkedéseket is a jobb táblarendszer létrehozása érdekében. A pályázati kiírások is sokféle szoftver használatát várták és várják el a mezőgazdasági szaktanácsadóktól, külön program kell a tápanyag-gazdálkodáshoz, a geodéziához, a pontos területméréshez RTK pontosságú GPS földmérő műszer, a térinformatikához kapcsolódó szoftvereket és hardvereket is külön kellett alkalmazni. Ezért elkezdtünk megtervezni és felépíteni egy egységes, átfogó rendszert, majd 2020-ra jutottunk el a nyilvánosság elé is a programmal. Az alapja, hogy a Lechner Tudásközpont hiteles ingatlannyilvántartási térképészeti adataihoz hozzáférve, azok alapján tudunk szolgáltatni. Jelenleg 1200 felhasználónk van a rendszerünkben. Termelőknek, szaktanácsadóknak, növényorvosoknak és földmérőknek is segítünk az AgroMAP-pel.
Az adatszolgáltatás sajnos nagy terhet ró a hazai gazdákra, nagy és lassú megoldásokkal. Jó lenne, ha a termelők javítani tudnának az adminisztrációs folyamataikon, mert ezzel könnyebbé válik az életük, valamint javul a versenyképességük. Aki megérti a rendszereket, használja az adatokat, előnyösebb helyzetbe hozza magát. Ehhez viszont jó rendszerek kellenek.
Ahogy a precíziós termesztés és a digitalizáció egyre terjed, sokkal nagyobb szerep kellene, hogy jusson az adatgyűjtés és az -szolgáltatás egyszerűsítésének. Mégis kevés helyen hallom a jó példákat. Pedig nagyon fontos, hogy az agráradminisztrációt össze kell fésülni a helyszíni gyakorlatokkal. Összhangban kell lenniük az adatoknak a valósággal és a termeléssel, ezért nagyon fontos a geodézia, amivel pontos adatokat szolgáltatunk a helyszínről. Ez a pályázatok egyik feltétele is.
Hogyan működik a programotok?
Minden termelőnek külön projektet állítunk elő a szoftverben, ezt összefésüljük az adatszolgáltatással, az egységes kérelemmel és helyszíni geodéziai táblákkal. Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) kitöltésének kihívásait egy helyen kezeljük, ennek része az elektronikus Permetezési Napló (ePN), a tápanyag-gazdálkodási terv (TGT), valamint az állatállomány adatainak kezelése is. Az eGN összesen 16 oldalból áll, sok esetben nehéz is összefogni azokat a gazdáknak. Fontos, hogy a 2023-ban bevezetett kötelező adatszolgáltatásokat a Gazdálkodási Napló vezetéssel ki lehet váltani, nem kell külön-külön gyűjteni, kezelni és benyújtani az információkat. Lényeges, hogy mivel szántónk, erdőnk és szőlőnk is van, minden területen a gyakorlati teendőket ismerve képviseljük a termelői oldalt, ahogy az adatszolgáltatásban is igyekszünk eszerint megvalósítani a szaktanácsadást.
Az adatszolgáltatási rendszerek működésében azonban sok kihívás van. Ilyenek a Nébih eGN rendszerének geodéziai pontatlanságai, ezért a gazdálkodónak érdemes inkább a helyrajzi számot megadnia a tábláról, mert a Nébih eGN WGS-koordinátája nem pontos, később sok bosszúságot okozhat. Ehhez kapcsolódóan jó lenne, ha a hatóság összefésülné az ENAR és a GN adatokat, hogy ne kelljen feleslegesen köröztetni azokat.
Az adminisztrációs terhek enyhítésére, az adatszolgáltatás támogatására törekszünk, ezért hoztuk létre a vállalkozásunkat. A Vidékfejlesztési Program és az EU-s Közös Agrárpolitika pályázati kiírásai miatt erre nagyobb szükség van, mint valaha. A hatóságok egy minél pontosabb, precízebb folyamatokra és gazdálkodásra alapozott adatszolgáltatást várnak el, ami valahol érthető, viszont jó lenne, ha ez nem menne a gazdálkodási folyamat rovására.
Digitális szoftverek használata termelőként és szaktanácsadóként:
- Magyaroszág.hu/ügyfélkapu
- Számlázó program
- e-Bank
- Nébih ENAR
- EKAER
Agrár szaktanácsadók segítségével
- MÁK e-egységes kérelem
- Mobilgazda
- Nébih eGN/piaci eGN
Ezekre jó az AgroMAP – mezőgazdasági döntéstámogató szoftver
- Agrárjogszabályi – VP pályázat együttes megfelelés
- Stratégiai Terv – I. és II. pillér együttes végrehajtása
- DAS alkalmazása – közigazgatási adatok felvitele
- Kötelező adatszolgáltatás a Nébih felé
- Adminisztrációs munkaidő csökkentése
- Egyszerre több Gazdálkodási Napló vezetése egy adatfelvitellel
- Szaktanácsolt termelő összes adata egy adminisztrációs munkafelületen
- Gazdaságok felhő alapú adattárolása
- Terepi munka segítése – szaktanácsadó, földmérő, növényorvos
- Digitális gazdatérkép/precíziós gazdálkodás edukációja
A szoftver funkciói:
- Digitális térkép alapú elektronikus Gazdálkodási Napló – eGN
1.1. Nébih-szinkronizáció – kötelező adatszolgáltatás
1.2. Papír alapú Nébih eGN nyomtatvány - Digitális Gazdatérkép
- Tápanyag-gazdálkodási Terv (TGT) – Nébih szinkronizáció
- GIS/Térinformatika – Shape fájl
- Dokumentumtár – adattárolás pl. shp fájl, földhasználati lap, inputanyag-számlák, kór- és kárképek – adatcsere – gazda-szaktanácsadó kommunikációs csatorna
- Azonnali GN használat – online bankkártyás fizetés
- Tudásbázis – a program működésének bemutatása
Mit tegyenek a gazdák a jó adatszolgáltatásért, ezáltal a támogatások feltételeinek betartásáért?
Az alapok nagyon fontosak, figyeljenek oda az AÖP-kötelezettségekre és a hitelességre, amit vállalnak, tartsák be! Amikor az EK felületén bejelentenek egy kaszálási időpontot, ugyanaz kerüljön be az eGN-be. A kiadott növénykondicionáló dózisa egyezzen meg az engedélyokiratban szereplő értékkel. Őrizzék meg az inputanyagokról szóló számlákat, mert azokat később kérik és ellenőrzik. Lényeges még, hogy a tiltott növényvédőszer-használatra külön lista van az AKG-ban és külön az AÖP-ben.
Ne féljenek adatot szolgáltatni, hiszen azok egyébként is ott vannak a MÁK-nál, a Nébihnél, az állami cégeknél, arra használják, amire csak akarják. Ezt elkerülni lehetetlen, a témát túlaggódni pedig felesleges.
Javaslom, hogy mindenki, aki teheti, menjen be a földhivatalba, vagy a Lechner Tudásközponttól kérje le, vásárolja meg az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a tábla határpontok koordinátáit. Ismerjék meg és határolják le pontosan a területeiket az állami alaptérképezésből.
A precíziós gazdálkodáshoz adatpontosságra van szükség, ebben az ingatlan-nyilvántartási adatok azért fontosak, mert a helyszínen a földmérő csak ingatlannyilvántartási határpontot tud kitűzni, az állam erre vállal szavatosságot. Jó lenne, ha a táblatérkép meghatározásánál is figyelembe vennék az ingatlan-nyilvántartási határokat, mert azok a pontok, vonalak, amiket az egységes kérelmek beadása során, ortofotó alapján rajzolnak, sajnos nem pontosak. Figyeljünk oda a jogszerű földhasználati területekre, ne igényeljünk több területre támogatást, mint amennyi a földhasználati lapokon szerepel.
Fontos még tájékozódniuk, tanulniuk és kérdezniük a gazdáknak. Ezért is vállaltam el a Digitális Agrárakadémia Plusz országos fórumsorozatának több előadását is, amelyeken az adatgyűjtés eredményeinek felhasználásáról, a szabályozási rendszerek jellemzőiről és természetesen az adatszolgáltatásról is beszéltem a MAGOSZ szakértőjeként. A szoftveres döntéstámogatási rendszerek jelentőségét is hangsúlyoztam, bemutatva azt, hogy a gazdaság adatainak egyetlen digitális térben való tárolása mennyi könnyítést eredményezhet. Részletesen megnéztük a gazdálkodási naplónál és az egyéb adatszolgáltatásoknál elérhető technológia előnyeit. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az így megtakarított időt a digitalizáció előnyeit felhasználó gazdálkodók az adminisztráció helyett a termelésre fordíthatják.
Meg kell ismerni az ingyen megszerezhető tudást és a digitális technológiákat. Ezek első szintje a területek és a táblahatárok pontos ismerete. Fontos, hogy a gazdák még a pályázatok kiírása előtt tudják, milyen eszközök és digitális megoldások beszerzése lehet hasznos az ő üzemükben. Sok tudás elérhető a weboldalakon, ezeket is érdemes átolvasni. Lényeges a digitalizáció és a gazdaság céljainak összefüggését elemezni. Sajnos sokan félnek a bevezetéstől, de nincs más út, felesleges hiábavaló küzdelmet folytatni a veszteséges technológiákkal, ezért újítani és változtatni kell. A cél a hatékonyságnövelés az ismeretterjesztés, a tervezés, a felkészülés és az értékelés eszközeivel.
A Digitális gazdatérkép működése
- EK táblák digitalizálása kataszteri térkép figyelembevételével
- Táblaszám megjelentetése – termelő adott évi EK-ja alapján
- Hiteles kataszteri, ingatlan-nyilvántartási térképi adatok figyelembevétele
- AKG/ÖKO TO (KET Shape) és
- Helyszíni mérések (shp) bedolgozása
- Jelentősége:
- Táblák egyszerű helyszíni beazonosítása és a táblák helyrajzi számokkal történő meghatározása
- Térképi adatfelvitel/Terepi használat – mobiltelefon
- Azonnali elektronikus adatszolgáltatás – Nébih eGN-be történő bejelentés
- Shape fájl EK-ba feltöltése – pontos területalapú igénylés
- EOV és WGS'84 koordináták tárolása, használata
- Precíziós gazdálkodás
Digitális megoldás – Shape fájl használata
- Geodéziai mérésekhez
- AKG/ÖKO KET kitűzése
- Precíziós gazdálkodáshoz
- HMKÁ 4 – erózióvédelmi sávok meghatározásához
- Új KAP pályázati felhíváshoz
Változások léptek életbe a kötelező adatszolgáltatásban 2023-tól:
- GN változások:
- Jogosultságok megadása – táblánként
- Szőlő- és gyümölcsös terület méretmegadása, pl. telepítés éve,
sortáv, tőtáv, csapdák száma - Öntözés forrása
- Ökológiai gazdálkodás jelölése (nem csak az ökotámogatásban résztvevőknek)
- Ökológiai tartású állatállomány jelölése
- Műveléssel érintett terület
- NH3-csökkentési technikák
- Trágyakezelési módok
- Naprakészség
A gyepek ellenőrzése
A területi anomáliák és a támogatott egységek elnagyolt vonalvezetése is elkerülhető, ha az igényeket Shape fájlokként adják be az egységes kérelmeknél. Kiszámítottuk, hogy ezáltal átlagosan 10 százalékkal több területalapú támogatást tudnak felvenni a termelők. Így a jó adatszolgáltatás eredménye a több művelt terület és a több beérkező pénz.
Az első esetben 600 hektárnál közel 1,6 millió, a második esetben 77 hektárnál közel 420 ezer forintot jelent a Shape fájlokkal történő pontos kijelölés.
Hogyan látod a mezőgazdasági szaktanácsadás hazai helyzetét?
Hatalmas szerepe van, de személyenként nagyon eltérő a hatékonysága. A fiatalabb generáció tagjai fogékonyabbak az új dolgokra, használják az új rendszereket, mobilalkalmazásokat, ismerik a MEPAR blokkszámokat, tudják, figyelik és követik a földbérleti szerződések lejárati időpontjait, alkalmazzák az agráradatokat, ahogy a precíziós eszközöket is.
Az elmúlt időszakban sokan lettek szaktanácsadók, a NAK egy pályázat segítségével kinevelte a falugazdászokat is, akik sok szaktanácsadói szerződést kötöttek. Ők fizetésért, a termelő részéről ingyen végzik a tevékenységet, míg mi piaci alapon dolgozunk. Ezért nekünk sokkal több hozzáadott értéket kell adnunk, így a növényvédelem, a földmérés, a növényorvosi szaktanácsadás is a kínálat része. Az idén kiderül, mennyire lesznek elégedettek a gazdák. Azt hallani, hogy várhatóan lesz olyan pályázat, ami a szaktanácsadás költségeit mérsékeli, ez nagyon jól jönne az ágazatnak.
Mik a legnagyobb kihívásaitok, amik foglalkoztatnak?
A jogszabályi környezet hirtelen változásait az irodában és a helyszínen is nehéz kezelni. Extra adminisztrációs feladat a szaktanácsadóknak és termelőnek is nyomon követni azt, hogy az adott művelet, termék vagy szolgáltatás használata megfelel-e a jogszabálynak. Ez egyre nagyobb odafigyelést és több időt igényel, ezen muszáj egyszerűsíteni, hogy a digitalizáció ezen területét is könnyítésként éljék meg a gazdák. Nagy hiányosság az agrárjogi helyzetben, hogy agrárigazságügyi szakértőkre is égető szüksége van az igazságszolgáltatásnak. Gond még, hogy az adatszolgáltatásokhoz sok szoftvert kell használni, ismerni és megtanulni. Szerintünk elég egyet is, amiben minden rögzíthető, nyomon követhető és könnyen kinyerhetjük belőle az éppen szükséges tudnivalókat.
Milyen agrárdigitalizációs eszközöket használtok?
Különböző hardverek és szoftverek segítik a munkánkat, a geodéziában interaktív térképszerkesztő rendszert használunk, a GPS vevőkészülékünk a műholdak jelei alapján határozza meg a pontos koordinátákat. Ebben nagy kihívás, hogy a geodéziában az EOV koordináta rendszert használjuk, a precíziós gazdálkodásban pedig a WGS'84-et, ezek pedig nem fedik egymást, és a transzformációnál is torzulhatnak az eredmények. Az egyik legnagyobb gond, amikor az ellenőr sem tudja, mit és hogyan kellene mérnie a gazda földjén.
Együttműködünk az AXIÁL Kft.-vel, a mAXI-MAP rendszerben a Vantage szoftverben is az általunk készített digitális gazdatérképeket használják, mert ez a rendszer figyelembe veszi az ingatlan-nyilvántartási határokat is. A Lechner Tudásközpontból beszerzett hiteles térképes adatok pontosságáért a magyar állam vállal szavatosságot, ez minden információ alapja.
Hogyan segít a program az adatkezelés egyszerűsítésében?
Egy szaktanácsadó átlagosan 40–80 gazda ügyeivel foglalkozik, ezért nyilván nem ismeri az összes gazdálkodó összes tábláját, ezért óriási segítség, hogy az AgroMAP programban, okostelefonon láthatja bárhonnan az adott területrész elhelyezkedését. Akár a tábla széléről is be tudja jelenteni az adatokat, a digitális gazdatérképen mobilon egy kattintással leadhatja, hogy éppen melyik táblán permetezett.
A rendszerünk Nébih-eGN szinkronizációval összhangban működik, így az eGN és az ePN, illetve a tápanyag-gazdálkodási terv adatkezelését is el tudja látni. Ez csökkenti az adminisztrációs terheket, mert egy adatfelvitel után minden információ szinkronizálható: egy helyről feltölthető az agrotechnológia minden eleme.
Ráadásul ez fordítva is működik, a Nébih rendszeréből is megvalósul az adattöltés az AgroMap-be.Erre többek között azért is van szükség, mert a Nébih eGN az adott kultúra fenofázisát követve, például őszi búzánál 2023 őszétől 2024 nyaráig veszi figyelembe a gazdálkodási évet, miközben a Magyar Államkincstár gazdálkodási év meghatározása január 1-től december 31-ig tart.
A gyorsabb működéshez a jogszabályi és technikai anomáliákat ki kell küszöbölni, ezért van szükség piaci alapú szoftverre. A geodéziai pontosság a Területi Monitoring Rendszerben (TMR) is nagyon fontos, ami a Mobilgazdával van összeköttetésben. 2025-től minden gazdálkodónak kötelező lesz használni mindkét programot, érdemes erre már megelőzően, nyugodtabb körülmények között felkészülni, hogy jövőre ne legyen káosz.
Hogy állnak a digitalizációs folyamataikban és gyakorlataikban a partnereitek?
Ahogy a világ minél precízebb gazdálkodást vár el a termelőktől, egyre fontosabbak a digitalizációs folyamatok és az automatizálás. Sokan és jól használják a program funkcióit a helyszínen is, nem engem nyüstölnek a gazdálkodási napló lekérésével, hanem a számítógépükön vagy a telefonjukon azonnal tudják mutatni ellenőrzés során a helyszíni ellenőröknek az adatokat.
A magunk részéről elkötelezett hívei vagyunk az adatalapú mezőgazdaságnak, ami átterjed a partnereinkre is. A GN és a gazdatérkép adatait a precíziós eszközökbe és az egységes kérelem beadásnál is beolvashatják. Fontos a Shape fájlok használatára felhívni a figyelmet, mert nagyon sok pénz és támogatás múlik és múlhat rajta. Ezért ezeket be is dolgozzuk az adott termelő gazdaságába. Területmérési jegyzőkönyveket is készítünk a Shape fájlokból, ami csatolható az újonnan megjelenő KAP pályázatokhoz.
Milyen fejlesztéseket terveztek a következő években?
Magyarországon még nincs rá példa és nem is magyar pályázatban valósul meg a fejlesztés, amiben a műholdak adatelemzését vetjük össze a Gazdálkodási Naplóban szereplő adatokkal, amennyiben pedig eltérést találunk, a gazdának és szaktanácsadónak is jelezzük azt. Ezután pedig a gazda jóváhagyása kell ahhoz, hogy hitelesítse a tevékenység elvégzését. Gyors és pontos visszajelzés adható róla, hogy a termelő a helyszínen milyen növényt termeszt és milyen technológiát végzett az adott tábláján, melyik napon kaszált, permetezett, tárcsázott, aratott a termelő.
A hangsúly a térinformatikai fejlesztéseken van, az automatikus Gazdálkodási Napló kitöltésmegoldását szeretnénk a 2024-es év végére bemutatni. A cél, hogy ne a gazdának kelljen megmondani, mi, mikor és hol történt, hanem megjelenjen a programban.
Természetesen a termelő felülírhat mindent, övé az irányítás és a változtatás joga, viszont itt is felhívom rá a figyelmet, hogy a műholdképeket nem csak mi látjuk, a TMR rendszerben még azt is kiszúrják, hogy valaki az AKG-ben meghagyta-e az 5–10 százaléknyi kaszálatlan sávot, két szomszédos AKG tábla azonos növénykultúrája között a 60 centiméteres elválasztó sávokat, a 2 méteres AÖP elválasztósávokat, sőt, még a túllegeltetést is lehet látni. 2025-től mindenkinek kötelezően használni kell a rendszert, érdemes felkészülni rá.
Honnan informálódsz, hogyan fejleszted magad szakmailag?
Igyekszem minél több szerepet vállalni a MAGOSZ életében, tagja vagyok az Agrárszaktanácsadók Egyesületnek (ASZATE), valamint a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesületnek (MPGE) is. Sokat kapok ezektől a közösségektől emberileg és szakmailag is.
Sok agrárkonferenciára és kiállításra járunk, folyamatos az önképzés, mert fejlődni kell, hogy lépést tudjunk tartani a változásokkal. A tudásáramlás használata és gerjesztése, a kommunikáció ebben kiemelt szerepet kap. Bianka lányom főleg a térinformatikai témákban fejleszti magát, én pedig a szaktanácsadás és a precíziós technológiák terén.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 41. részében három szakembert keresünk meg azért, hogy meséljék el az általuk ismert agrárdigitalizációs megoldások működését. Szó lesz biogazdálkodásról, kertészetről és öntözésfejlesztésről, érdemes lesz akkor is velünk tartani!
Az Ezért kincs az agráradat sorozat korábbi cikkei itt megtekinthetők
Szerkesztette: Csurja Zsolt gödöllői gazdász, 2009, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport
Fotók: Nagy Edina és Csurja Zsolt
(x)
