Az alapanyagok tekintetében volt megnyugvás a piacon és az energiaárak tekintetében is volt visszarendeződés. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem fogunk visszamenni az orosz-ukrán háború előtti szintekre, de azt lehet mondani, hogy kiugró, extrém eseteket most nem látunk - fogalmazott az Agrárszektornak Pákozd Gergely A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. Hozzátette, hogy a takarmányárakkal kapcsolatosan tavaly már érzékelhettünk egyfajta megnyugvást a tavalyi évi aratások és betakarítások idején. Az idei évvel kapcsolatosan még nehéz bármit is pontosabban megállapítani, annak ellenére, hogy az aratás egy része 2-3 héttel a megszokott előtt már elkezdődött bizonyos régiókban, de árakról még egyelőre nehéz beszélni, főként azért, mert az ágazat egyik legfontosabb takarmányának, a kukoricának az állapota még csak nagyvonalakban látható.
Elmarad a várttól a búza hozama, közepes év lesz az idei
Egyelőre azt tudom mondani, hogy a termesztés feltételei adottak az alapanyagellátás tekintetében
-fogalmazott a szakértő. Ami viszont plusz terhet jelent és jelentősen növeli a költségeket, azok az EPR díjak, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség szabályozásából fakadó jelentős kiadás, amely szabályzat a csomagolóanyagokra vezették be az elmúlt évben. Ennek a mértéke nagyon magas, esetenként a csomagolóanyagok tízszeres áremelkedését is jelentheti. Ez jelentős többlet terhet jelent az ágazatnak, a termelőknek és a csomagolóüzemeknek egyaránt.
Ez már biztos: a fogyasztók is megfizetik a környezetvédelem árát
Ahogyan az Agrárszektor megírta, 25-én kihirdették, hogy az árstopot követően bevezetett kötelező akciózás, illetve az úgynevezett bruttó beszerzési árral történő értékesítés rendelete 2024. július 1-jén megszűnik.
Ez egy új helyzetet fog teremteni a piacon, hiszen ez a rendelet volt az, ami leginkább meghatározta a tojáspiacot, mert ez azt mondta ki, hogy a nagy boltoknak kötelezően akciózniuk kell, - például a tojás esetében is - illetve csak annyiért adhatják el a terméket, amennyiért vásárolták. Ez egészen biztosan átformálja majd a piacot, hiszen jelenleg a kisebb boltokból, piacokról a jelentős forgalom áthelyeződott a nagyobb áruházláncokra, ugyanis ezek a láncok nem tehettek hasznot a tojásra, ezért lényegesebb olcsóbban lehetett tojáshoz jutni, mint a kis, termelői piacokon vagy boltokban.
-mondta Pákozdi Gergely. Hozzátette, ez lehetséges, hogy meg fogja fordítani a helyzetet, de egyelőre találgatunk, hiszen senki sem találkozott még ilyen piaci szituációval.
Elmondható, hogy a nyári időszakban a tojáskereslet leesik, ilyenkor főleg egy kínálati piacról beszélhetünk, általában ősszel szokott megindulni a forgalom és ekkor ezt egy keresleti piac váltja fel. Azt lehet mondani, hogy tojáspiac szempontjából egyelőre egy holtidőszakban vagyunk.
Az alelnök elmondta, hogy mindenképpen jó lenne, ha azok a nem feltétlenül piaci tényezők, amik jelenleg befolyásolták a termelést, értékesítést, minél hamarabb eltűnnének és az ágazat is normál piaci viszonyok mentén tudna működni, hiszen akkor a termelők egyszerűbben tudnának a jövőbe tekinteni, például a bővítés vagy az alternatív termelési módok tekintetében.
Átrendeződés
Alternatív tartási módok lehetnek például szabadtartású, ökológiai, illetve mélyalmos tartásmódok. Jelenleg, az ágazat legjelentősebb képviselője a 3-as számmal jelölt tojás, ennek termelése az úgynevezett berendezett kiscsoportos tartásmód mentén zajlik, melyet régen ketreces tartásnak neveztek. Az Európai Unióban az elmúlt években volt egyfajta nyomás azzal kapcsoltban, hogy az alternatív tartásmódok felé mozdítsa el a piacot és hogy esetleg betiltaná a kiscsoportos termelési formákat – emelte ki a szakértő. Elmondása szerint ebbe beleszólt az infláció és az ágazatot érintő piaci hiányosságok, így jelenleg a felmerült kérdés újragondolása zajlik.
Amennyiben elmozdulunk az alternatív tartásmódok, termelések irányába, akkor a termelési árak minden esetben drágulni fognak, tehát a boltok polcain is magasabb árú termékkel fogunk találkozni.
Ha ezt a fogyasztók megtudják és hajlandóak is megfizetni, nem lesz semmi gond, de ha a fogyasztók nem ismerik el a többlett költségeket, akkor a termelőknek jelentős támogatásra lesz szükségük.
Véleménye szerint sokkal jobb lenne, ha ez esedékessé válna, akkor ez egy piaci folyamat lenne - a piaci igények döntenének - és azok a termékek maradnának meg, amelyek a fogyasztók szívesen vásárolnak.
A tojástermelés ágazatában folyamatosan vannak állatjólléti támogatások, melyeket a különböző állatjóléti feltételeknek való megfelelés esetén vehetnek igénybe a tojó tyúk tartók. Minden évben van a szalmonella mentesítési program, illetve az állattartó telepek fejlesztésével kapcsolatos fejlesztések kiírására még várnak a termelők, ezzel kapcsolatban már megkezdődtek az egyeztetések.
Rengeteg pénzt kapnak a magyar gazdák: erre költhetik a milliárdokat
Kereskedelmi jellemzők
Az Agrárminisztérium hatásos közbenjárásnak köszönhetően, Magyarországra közvetlenül nem érkezhet ukrán tojás, nem kerülhet forgalomba, viszont az Európai Unióban igen – fogalmazott az Agrárszektornak Pákozd Gergely. Hozzátette, az esetlegesen Ukrajnából más Európai Uniós országba szállított tojás, az az adott ország piacán többletet, ezzel nehézséget tud okozni és az ottani termelőknek, így az adott helyi termékek nyomott áron be tudnak kerülni Magyarországra.
Most jött a hír: súlyos döntést hoztak az EU-ba áramló ukrán tojásokról
Az látható, hogy a tojás alapvetően szabadon mozog az EU piacán, ráadásul egy meglehetősen jól standardizált, jól szabályozott termék, tehát az egyes piacokon könnyen vándorol, ezért folyamatosan van egy igen erős verseny nem csak a hazai termelők, hanem a szomszédos országok és az Európai Uniós régiók között is. Elmondható az is, hogy az ágazatot jelentős import nyomás jellemzi, hiszen az Európai Unióban is érzékelhető, hogy van némi túltermelés, ez jelentősen lefelé hajtja a magyar árakat is, ennek a folyamatnak a vége az ősz előtt nem várható.
