A klímaváltozás, a Közös Agrárpolitika feltételei és a szigorúbb fogyasztói elvárások egyaránt a környezetet kímélő termelés irányába mozdítják az agráriumot. A K&H Csoport és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ezért még tavaly egy hiánypótló kezdeményezést hozott létre, elindította a K&H agrár CO2 kalkulátort – most pedig már az első eredmények is megvannak. Az online elérhető kalkulátor a cégek saját valós termelési adatai és a szektor nemzetközi iparági statisztikái alapján megmutatja, hogy mekkora karbon-kibocsátása van az adott gazadaságnak. A kalkulátor kifejezetten a mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázokat (ÜHG) – vagyis a szén-dioxidot, a metánt és a dinitrogén-oxidot – vizsgálja a közvetlen (Scope1) és közvetett (Scope2) kibocsátásokra vonatkozóan - írja közleményében a K&H.
A K&H agrár CO2 kalkulátorunkat már több mint 40 hazai agrárcég kitöltötte, így láthatók az első összesített ágazati eredmények: az átlagos országos bruttó kibocsátás a növénytermesztési ágazatban 2000 tonna CO2 alatt marad, a sertéságazatban 3600 tonna CO2, a szarvasmarha ágazatban pedig meghaladja a 9200 tonna CO2 kibocsátást. Mindez tehát hazai szinten is igazolja a nemzetközi becsléseket, hogy igen komoly eltérések vannak az egyes ágazatok ÜHG-kibocsátása között. Ennél is jobban szemlélteti a különbségeket a fajlagos bruttó kibo-csátás, ugyanis a növénytermesztés esetében 1,87 tonna CO2/ha, a tejtermelésben 0,76 kg CO2/kg tej, a ser-téstenyésztésben 1,66 kg CO2/kg élősúly, a szarvasmarha ágazatban pedig 5,15 kg CO2/kg élősúly kibocsátás jellemző
– tájékoztatott Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.
Az eredmények arra is lehetőséget adnak, hogy összevessük a hazai kibocsátást a nemzetközi adatokkal. Ezek alapján az látható, hogy míg a hazai agrárium átlagos kibocsátása 547 tonna CO2/millió EUR eszköz, addig a nemzetközi adatok alapján ez 1.528 tonna CO2/millió EUR eszköz, vagyis a hazai kibocsátási érték a nyugati értékeknek közel harmada
– tette hozzá az agrárszakember.
A hazai ESG-rendelet megjelenésével, illetve az uniós jelentéstételi kötelezettség (CSRD) második, nem tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozó szakaszához közeledve azt látjuk, hogy egyre nagyobb nyitottság van a kalkulátor használatára vonatkozóan. Ennek több oka is van: egyrészt a vállalatok ezáltal lehetőséget kapnak bemutatni fenntarthatósági eredményeiket vevőiknek, partnereiknek. Másrészt a saját fenntarthatósági jelentésük egyik fontos elemeként tervezik használni a kalkulátor eredményeit. Harmadrészt pedig van olyan cég is, amelyik a cégérték és reputációs érték növeléséhez kívánja alkalmazni a kalkulátort
– mondta Demeter Zoltán.
A vállalkozások tudatosságát és fenntartható gazdálkodását támogató kalkulátort az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) fejlesztette és hitelesítette, így tudományos kritériumoknak megfelelő számítások alapján tudja meghatá-rozni a főbb növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok karbonlábnyomát. Ezzel elősegítheti a nyereséges működést és az ESG jelentésekhez szükséges beszállítói információszolgáltatást, hosszú távon pedig lendületet adhat a zöld gazdaságra való átállásban.