Szedlák Levente • 2024. július 5. 06:03
Az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb teret nyertek a pilóta nélküli légi járművek, vagyis a drónok mezőgazdaságban, különös tekintettel a növényvédelem területére. Ebből kifolyólag folyamatosan növekvő figyelem övezi ezeknek a gépeknek a fejlődését, ahogy azt is, hogyan változik és bővül a drónokkal elvégezhető feladatok köre az ágazatban, a monitoringtól és a permetezéstől kezdve az állatok terelésén át az erdősítésig akár. De hol is tart Magyarországon ez a folyamat most? Melyek a legnagyobb kihívások a drónok mezőgazdasági felhasználása során? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a szakértőt.
Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági drónok hazai térnyerését két aspektusból kell vizsgálni. Jogszabályi oldalról - vagyis, hogy mennyire lehetséges ez az elterjedés - azt lehet mondani, hogy egyelőre még elég korlátozott a permetező drónok szerepe és lehetőségei. A valóságban azonban már bőven 100 fő fölött van azoknak a bejegyzett drónpilótáknak a száma, akik elvégezték a szükséges képzéseket, és az eladási statisztikák is azt mutatják, hogy a drónok mostanra már eléggé jelen vannak a hazai mezőgazdaságban. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdés vizsgálata során külön kell választani, hogy a monitoring vagy a permetező drónokról beszélünk-e. Az előbbiek használatához ugyanis minden rendben van, valamennyi szükséges feltétel - képzés, drónok, jogosítványok és műveleti engedélyek - a rendelkezésünkre állnak már. Az utóbbiaknál azonban még fájó hiány tapasztalható az engedélyezett szerek tekintetében, hiszen a mai napig mindössze egy növényvédő szer, a Mospilan 20 SG engedélyokiratát bővítették ki, és ezt is csak dióburok-fúrólégyre, valamint a cseresznyét és meggyet károsító cseresznyelégy ellen lehet használni.
Amíg nem bővül az engedélyezett szerek száma, addig a drónos permetezés nem fog tudni igazán elterjedni Magyarországon
- tette hozzá Gyovai Szabolcs.
A drónok engedélyeztetése nem különbözik a többi permetezőgépétől
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy drónnak ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi jármű típusminősítést kapjon, a PlantaDrone Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a kérdéssel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Egyetemi Laborközpont Növényvédelmi Vizsgálólaboratórium, Agrártechnológiai Szakterület, Növényvédőgépvizsgáló-Csoport Laboratóriuma foglalkozik. Nemcsak a drónokat, de valamennyi permetezőgépet itt vizsgálnak be, hogy megfelelnek-e a jogszabályi és a szakmai kritériumoknak. Gyovai Szabolcs rámutatott, hogy a vizsgálat során a gépeknek ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie: hogy a rendszer legyen zárt, kapcsolható, ne legyen csöpögés, szivárgás, szükséghelyzet esetén manuálisan is ki lehessen kapcsolni, megfelelő cseppképzéssel rendelkezzen és alkalmas legyen az arányos kijuttatásra. Ezeket a kritériumokat a labor határozza meg, és amelyik eszköz átmegy a próbákon, az megkapja az engedélyt.
A típusminősítés valójában egy téves megnevezés, ugyanis a labor forgalomba hozatali engedélyszámot ad a próbákon megfelelt gépeknek: ezt ragasztják rá matricaként a gépre
- emelte ki Gyovai Szabolcs.
A növényorvos és agrármérnök szakképzettséggel is rendelkező szakember fentebb már jelezte, hogy a drónos permetezés hazai elterjedésének legnagyobb akadálya az, hogy alig van engedélyezetten kijuttatható növényvédő szer. Amíg ez nem oldódik meg, addig hiába van képzés, drón és a gépet kiszolgáló teljes eszközrendszer. Hozamfokozókat és kondícionálókat ugyan ki lehet juttatni, de csak ezekért sokan még nem fognak beruházni permetező drónokba. Gyovai Szabolcs elmondta, hogy az idén májusban alakult Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete (MONDE) azt szeretné elérni, hogy ezen a téren minél hamarabb történjen előrelépés.
Drónozás távolról? Nem probléma!
A PlantaDrone Kft. - Magyarországon elsőként - hozta létre a Drónműveleti Központ névre keresztelt szolgáltatásukat. Ennek lényege, hogy a vállalat a drónos növényvédelmi munkákat igénylő, de azokhoz idővel, megfelelő tapasztalattal nem rendelkező ügyfelek számára a drón irányítását, a szükséges munkálatok elvégzését akár valós időben távolról segíti. Ennek során háttértámogatást nyújtanak, szaktanácsot adnak, de átvállalják a földi vagy légi növényvédelmi gép számára az útvonal megtervezését, vagy a kijuttatási térkép elkészítését is. Ezzel kapcsolatban Gyovai Szabolcs elmondta, hogy a Drónműveleti Központ opciója a jövőben lesz jobban kommunikálva, hogy ne csak a vállalkozás partnerei, de bárki számára elérhető legyen. Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a partnereik körében a kijuttatási térkép készítése és a valós idejű háttértámogatás a két legnépszerűbb szolgáltatási elem.
Arra a kérdésre, hogy a drónos permetezés felválthatja-e a földi permetező járművekkel történő kijuttatást, Gyovai Szabolcs úgy fogalmazott, hogy ha több szer kijuttatása is legálissá válik, akkor lesznek olyan szegmensek, ahol nagy szerepet fognak vállalni a drónok. Külföldön már most is vannak igen komoly méretű és kapacitású gépek, de hogy ezek a hazai piacra mennyire fognak tudni betörni, azt most még nem lehetne megmondani. A szakember szerint itthon nagyon jó kiegészítő eszköz jellege lehet a permetező drónoknak olyan esetben, ha például a hidas permetezőgép nem tud kimenni a terepre, vagy csak meghatározott területen, koncentráltan kell növényvédő szert kijuttatni. A nagy lémennyiséget igénylő beavatkozások azonban továbbra is a földi gépek javára fogják billenteni a mérleget.
Az biztos, hogy a pilóta nélküli járművek - legyenek azok drónok vagy földi gépek - használata egyre inkább el fog terjedni. Hogy hamarosan minden gazdaságban lesz ilyen eszköz, egy nem is egy távoli jövőkép már. Az pedig már most látszik, hogy óriási igény van rá itthon
- tette hozzá Gyovai Szabolcs.