agrarszektor.hu • 2024. július 7. 14:03
A szálfüvek elsősorban kaszálók és rétek fajai, mivel a hajtásnevelésük a kaszáláshoz kiválóan alkalmazkodott. Ezért leveleiket elsősorban a magszárakon fejlesztik, ennek azonban az az ára, hogy általában a legeltetéssel járó rágást és taposást rosszul viselik.
A szársarjnevelő képességű fajok, mint pl. a franciaperje egy évben többször is hozhatnak magszárat és virágozhatnak. Általában egy méternél is magasabbra nőhetnek, sőt találunk közöttük a 2 méteres magasságot is meghaladó fajokat. Többségük kiválóan alkalmas kevés fajú vagy monokultúrás, nagy hozamú szilázs-, illetve szenázsfű előállítására. Vegyük sorra a legfontosabb hazai képviselőiket - írja a MÁSZ.
Árva rozsnok (magyar rozsnok): takarmánytermesztésben, legeltetésben három fontos tulajdonsága határozza meg a jelentőségét. Jól tűri a szárazságot, nagy hozamot biztosít, és az állatok szívesen fogyasztják. Legeltetésre, kaszálásra egyaránt alkalmas. Tarackrendszere akár 2 m-nél is mélyebbre lehatol, így elsősorban száraz viszonyok között van jelentősége. Nagy termőképességű fű, de nyáron lassan sarjad. Legeltetési preferenciavizsgálatok alapján gyors rostosodása ellenére az év során hosszú ideig kedvelt faj. Húshasznú teheneknek és juhok számára jó gyepet lehet belőle kialakítani taréjos búzafűvel, keskenylevelű perjével és szarvaskereppel társítva. Az ilyen legelőkön jelentős mennyiségű széna is termelhető a legeltetés mellett. A magyar rozsnok sokáig, akár 15 évig is kitart a gyepben. A megfelelő tápanyagellátást nagy hozammal és hosszú élettartammal hálálja meg.
Tarackbúza: kitartó, a környezeti feltételekkel szemben igénytelen, széles alkalmazkodóképességű pázsitfű, rendkívüli genetikai variabilitással. Mindenütt közönséges, parlagokon, taposott gyeptársulásokban gyakran megtalálható. Rossz ökológiai adottságú gyepekben, ahol az értékesebb fűfélék nem élnek meg, kedvező a jelenléte, mivel közepes terméshozamot és emészthetőséget produkál. Kedvező fajösszetételű, üde gyepekben semleges, viszont szántóföldi és kertészeti kultúrákban veszélyes, nehezen kiirtható gyom. Jó környezeti adottságok mellett magasra nő, és megfelelő nitrogénellátás esetén hozama és minősége jelentősen javul.