Ruda Bettina • 2024. július 10. 06:01
Magyarország az elmúlt években az Európai Unió harmadik legnagyobb zöldborsó-termelője volt és az exportpiacon is kiemelkedő helyet foglalt el, most viszont súlyos visszaesés tapasztalható az ipari ágazatban. Hazánkban a zöldborsó termőterülete szinte folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, igaz, a trend, némileg megakadt legutóbb: 2022-ben 11-12 ezer hektár volt, 2023-ra pedig 12-13 ezer hektárra növekedett. Idén viszont ehhez képest nagyságrendileg 30-40-százalékos visszaesést tapasztalhatunk. A termőterületek jelentősen csökkentek és az időjárás sem volt jó hatással a termelésre. Idén a betakarítások a szokásosnál 2-3 héttel korábban kezdődtek és elmondható, hogy az idei zöldborsó termés mennyisége nagymértékben elmarad a várt, becsült mennyiségektől.
Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a zöldborsó vetésterülete évről évre nagyon erősen változik, egyrészt a termelői kedvtől, másrészt az ipari igényektől függően. Elmondható, hogy területenként eltérően, de az idei termésmennyiség összességében rosszul alakult, országszerte jelentősen kevesebb zöldborsó termett az elmúlt évek adataihoz képest. A legfőbb gondot a betakarítás időszakában hullott jelentős mennyiségű csapadék okozta, de a jégeső okozta károk is hatalmas pusztításokat végeztek.
Azt szoktam mondani, hogy hatalmas a mi országunk. Ha az időjárási képet nézzük, óriási eltérések vannak terület és terület között és ahogyan mondani szokás, a mezőgazdaság kiszolgáltatott az időjárással szemben. Területi megoszlásban bizonyos időjárási tényezők, mint például a jégeső, nagyon jelentős befolyással tudnak lenni a terméshozam eredményeire.
- fogalmazott az Agrárszektornak Losó József.
Ezek alapján az idei évet tekintve elmondható, hogy messze nem úgy alakult a zöldborsó terméshozama, mint ahogyan az az előzetes jelzések alapján várható volt. Idén pont a célegyenesben, a betakarítások időszakában érkezett hatalmas mennyiségű csapadék, illetve a pusztító jégeső, majd mindezek után berobbant a hőség, tökéletes mikroklímát kialakítva ezzel a gombás betegségeknek. A borsó az ilyen gombás betegségekre kimondott fogékony, hiszen egy nagyon sűrű növényről van szó.
Import és export alakulása
Az Eurostat adatai alapján az EU27 belső piacán a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőre 2023-ban Magyarország volt, 30,5 ezer tonnányi termést szállítottunk ki. A legnagyobb felvevő ország Oroszország, de Németországba, Olaszországba, Litvániába, Romániába és az Európai Unió országaiba is jelentős mennyiségben szállítottunk zöldborsót. A szakember véleménye szerint az az elmúlt évek export jelentőse idén negatív irányba fog változni, a rossz termés következtében.
Nem fog jutni annyi termék az exportpiacra, mint a korábbi időszakokban főleg, hogy első körben a hazai piacot kell kiszolgálni
- mondta el Losó József. Az import jelentős része Lengyelországból és Belgiumból jön be az országba.
Évek óta világviszonylatban megfigyelhető tendencia, hogy a konzerv termékek egyre inkább visszaszorulnak a fogyasztott termékek piaca pedig előtör - vélekedett az Agrárszektornak Losó József. Hozzátette, az látszik, hogy amennyire csökken a konzerv áruk iránti igény, annyival nő a fagyasztotté, tehát ez a termelés szempontjából egy szerencsés helyzet. Vannak olyan országok, például a FÁK országai, melyek esetében még nem számottevőek a hűtőláncok, így a fogyasztás nagy százalékát a konzerv termékek teszik ki. Azokban a térségekben, ahol jobban kialakult a fagyasztott termékek előállítása, ott a fogyasztás is a fagyasztott termékek irányába tendál.
Feldolgozás
A szakember elmondta, hogy mindkét előállítási módnak, tehát a fagyasztott és a konzerv termékeknek is megvannak a maga, sajátos költségei. A konzervipari alapanyag az úgynevezett fehér lemez, melynek döntő többsége Ukrajnából, az ottani acélművekből érkezett. Az orosz-ukrán háború következtében ez az üzem teljesen tönkrement, így a hazai konzerviparnak új lehetőséget kellett keresnie, más beszállítókkal kell együtt dolgoznia. A megemelkedett energiaárak következtében több üveggyár is bezárt. Az üveg előállításához nagy mennyiségű energiára van szükség, melynek ára köztudottan megdrágult. Ezek mind-mind közrejátszanak a konzervipari árak alakulásában.
A hűtőiparban pedig evidens az energiafüggőség, ebben az esetben a munkafolyamatok jelentős részén villamosenergiára van szükség. Legyen szó a blansírozási technikáról, vagy szimplán a fagyasztásról, az eféle feldolgozási folyamatokhoz elengedhetetlen az áram használata szinte folyamatosan. A fagyaszott termékek esetében jelentős szerepet játszik a tárolás megfelelősége és a szállítás is.
Az ágazatot sújtó EPR díjak
A zöldborsó termelés ágazatára is jelentős módon hat a tavaly bevezetett EPR díjak magas értéke.
Korábban 18 forint volt a karton díja, amit be kellett fizetni és ezzel tudtuk is tartani az Európai Uniós elvárásokat országszinten. Ez mára 180 forintra emelkedett, tehát hihetetlen nagy pluszköltséget jelent ez a feldolgozóknak, ami tulajdonképpen nem ad semmi hozzáadott értéket, nem növeli az áru minőségét, biztonságát, csak kimondott költségnövekedést okoz.
- fogalmazott a szakértő. Véleménye szerint, azon túl, hogy ez a rendkívüli módon megnövekedett díj önmagában jelentős problémát jelent, komoly adminisztrációs terhet is ró a vállalatokra, mert ha az adminisztrációs folyamatok közben valaki hibázik, nagyon jelentős büntetésre lehet számítani.
Támogatások
Úgy gondolom, hogy sorsforduló előtt állhat az egész tartósítóipar, hiszen már kiírtak két pályázati lehetőség is
- mondta az Agrárszektornak Losó József.
Az egyik pályázat esetében minimum 200 milliós támogatott részre lehet pályázni és van a nagyobb, komplex pályázati lehetőség is, ami valóban nagyon jelentős, mert ez esetén maximum 5 milliárdos támogatási részre lehet pályázni, ami rettentő módon ráfér a feldolgozóiparra mert mind a fagyasztott, mind pedig a konzervipar jócskán elmaradt a fejlesztések terén. Ahhoz, hogy hazánk versenyképes tudjon maradni a világpiacon, nagyon komoly beruházásokra van szükség - tette hozzá.
Az iparág képviselőiben megvan az aggály arra vonatkozóan, hogy a fedezet megérkezése időben hogyan fog alakulni. Az ágazat nem túlfinanszírozott, így több esetben bankok hitellehetőségeire szorul – fogalmazott a szakember. Véleménye szerint ebben az esetben a magas kamatok miatt lesznek olyan feldolgozóipari vállalatok, amelyek nem fogják tudni maradéktalanul megvalósítani fejlesztési szükségleteiket, igényüket, finanszírozási problémák miatt.