Szabó István • 2024. július 11. 11:01
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint érzékelhető élelmiszer-drágulást von maga után a globális klímaváltozás az elkövetkező évtizedben. Az emelkedő átlaghőmérséklet mellett egyes régiókban az aszály, míg máshol a túlzott csapadék eredményezhet rövid távú, gyors áremelkedéseket. Az éghajlatváltozás hazai piacra gyakorolt, várható hatásait Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője értékelte, aki elemzésében arra is kitért, hogy hogyan alkalmazkodhatnak a magyar gazdálkodók.
Az egyre emelkedő átlaghőmérséklet 2035-ig évente akár 3,2 százalékponttal is megnövelheti az élelmiszer-inflációt, az általános inflációt pedig évente 0,32-1,18 százalékponttal - áll a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmányában. Az élelmiszer-inflációra gyakorolt hatás majdnem kétszer akkora, mint a teljes inflációé, ami valószínűleg az élelmiszer-infláció nagyfokú volatiltásának és a mezőgazdaság éghajlati sokkhatásokkal szembeni fokozott érzékenységnek tudható be. Emiatt a hőmérséklet-emelkedés élelmiszer-inflációra gyakorolt hatása elsősorban kínálati oldalon fog jelentkezni. A tudósok a legkorszerűbb klímamodellek segítségével vizsgálták meg az extrém éghajlati tényezők - mint a magas hőmérséklet és a szélsőséges esőzések - befolyását az inflációra.
Mit mutat a kombinált aszály indikátor?
2022-ben egész Európát erős aszály sújtotta, emiatt a termésátlagok is szignifikánsan csökkentek, szintén hozzájárulva az árak emelkedéséhez. Ez az elmúlt 500 évben a legerősebb aszálynak számított, amit a súlyos és tartós csapadékhiány, valamint az Európát egészen májustól októberig sújtó, ismétlődő hőhullámok sorozata okozott. A kombinált aszály indikátor, amelyet a Copernicus Emergency Management Service részeként az European Drought Observatory (EDO) tesz közzé, a mezőgazdasági aszály által sújtott és a potenciálisan érintett területek azonosítására szolgál.
A megfigyelőközpont a kulcsfontosságú aszálymutatók számításán, előrejelzésén és monitorozásán keresztül térképes módon mutatja be az adott időszak aszályosságát. 2022 nyarán arra mutattak rá, hogy az EU területének több mint egynegyede „riasztási” állapotban volt szeptember elején. Magyarországon ez az időszak a termőterületek 85%-át érintette.
Nem csak a felmelegedés a probléma
A történelmi aszály a megélhetést is befolyásolta azáltal, hogy élelmiszer- és vízellátási bizonytalanságot okozott a különböző régiókban. Míg az intenzív aszályos periódus Európa, Kelet-Afrika, Kína és Dél-Amerika régióit érintette, más országoknak a túlzott csapadék következményeivel kellett megküzdeniük, és erőteljes árvizek sújtottak több országot is.
Amennyiben 2035-ben a 2022. évi szárazsághoz fogható szélsőséges nyár következik be, akkor becslések szerint az élelmiszer-inflációra gyakorolt hatás mintegy 50%-kal is felerősödhet. Az átlagos jövőbeli felmelegedés mellett a hőmérsékleti anomáliák kaotikus jellege rövid távú, gyorsabb áremelkedéseket vonhat maga után.
Élelmiszer-infláció Magyarországon: Hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz?
Az élelmiszer-infláció alakulása három szakaszra osztható az elmúlt három évben. 2022 tavaszáig a terményárak világszintű növekedése még nem okozott markáns hatást Magyarországon. Ezt követően az energiaárak emelkedése már előhozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit, az élelmiszeripar alacsonyabb termelékenysége miatt az élelmiszer-infláció 2022 közepétől elszakadt a régiótól - állapította meg az MNB a mély elemzésében. A harmadik szakaszban, 2023 januárjától a globális és hazai dezinfláció érvényesült, amit erőteljesen támogatott a világpiaci árak csökkenése, a stabil árfolyam, a mérséklődő kereslet, a magas bázisok és a kormányzat versenyt erősítő lépései. Az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak elérték az EU-s átlagot.
Az élelmiszer-infláció 2022 elején nőtt kétszámjegyűre, decemberre már 44,8%-ra rúgott az előző év azonos időszakához képest. Következő év januárjától lassú ütemű csökkenés történt, majd a következő év januárjára már egyszámjegyűre mérséklődött (3,6%).
A nagyfokú csökkenésben fontos szerepet játszottak a mezőgazdasági termelői árak, melyek 2023-ban 16%-kal alacsonyabbak voltak az előző évihez képest. Ezt elsősorban a növényi termékek árainak 28%-os csökkenése okozta, míg az állati termékeké 12%-kal nőtt. A magas élelmiszer-infláció miatt csökkent a kereslet, ami visszavetette az élelmiszeripar teljesítményét is.
A termelői árak csökkenése ellenére 2023-ban az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 26%-kal volt magasabb, mint az előző évben.
A hőmérséklet jövőbeli emelkedésének az inflációra gyakorolt hatása attól függ, hogy a gazdaságok milyen mértékben képesek alkalmazkodni a melegebb éghajlathoz. Nemcsak gazdasági, hanem ágazati szintű alkalmazkodás függvénye is a felmelegedés inflációs hatásainak csökkentése. Szükségessé válik az eddigi stratégiák újragondolása, alkalmazkodóbb növényfajok és fajták választása, illetve megfelelő technológiai elemek alkalmazása. Hatékonyságjavulást az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a precíziós eljárások alkalmazása, a technológiai fegyelem, végső soron a fejlesztések, kiemelten az öntözési beruházások és a termelési szerkezet differenciálása hozhat.
A szerző az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.